7+1 jogi tévhit a házkutatásról

1. A magyar jogban van házkutatás.

Pontosabban: már nincs. Korábban házkutatásnak nevezték ugyanis azt a kényszerintézkedést, amelynek célja az eljárás eredményessége érdekében a ház, lakás, egyéb helyiség vagy azokhoz tartozó bekerített hely, továbbá az ott elhelyezett jármű átkutatása, illetőleg számítástechnikai rendszer vagy ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozó átvizsgálása volt. Az új büntetőeljárási törvény, a 2017. évi XC. törvény (Be.) 2018. július 1-jétől viszont már egyszerűen csak kutatásnak nevezi ezt a nyomozati cselekményt:

A kutatás a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében a lakás, az egyéb helyiség, a bekerített hely vagy a jármű átkutatása. A kutatás információs rendszer, illetve adathordozó átvizsgálására is kiterjedhet.

2. Bármilyen indokkal elrendelhető a (ház)kutatás.

Kutatást akkor lehet elrendelni, ha megalapozottan feltehető, hogy az a

• bűncselekmény elkövetőjének elfogására;
• bűncselekmény nyomainak felderítésére;
• bizonyítási eszköz megtalálására;
• elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálására vagy
• információs rendszer, illetve adathordozó átvizsgálására vezet.

3. Mindig engedély kell a (ház)kutatáshoz vagy az átvizsgáláshoz.

A köznyelv szerint a házkutatási parancsnak nevezett engedély valójában egy kutatást elrendelő határozat. Kutatást a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság (rendőrség) rendelhet el. Az intézkedő rendőröktől belépésük előtt igazolványuk felmutatását lehet kérni. A határozatból ki kell derülnie a kutatás céljának és az elrendelését megalapozó tényeknek. Sőt, a kutatás megkezdése előtt ismertetni kell a határozat tartalmát, és ha ez lehetséges, a határozatot a helyszínen kézbesíteni is kell. Továbbá a határozatban fő szabályként meg kell jelölni azt a személyt, bizonyítási eszközt, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot, információs rendszert vagy adathordozót, aki vagy amely megtalálására a kutatás irányul.

A közjegyzői és az ügyvédi irodákban tartandó kutatásra további két fontos garanciális szabály vonatkozik:

1. ha a kutatás közjegyzői vagy ügyvédi tevékenységgel összefüggő védett adat (ügyvédi titok) megismerésére irányul, akkor a kutatást csak bíróság rendelheti el;
2. a közjegyzői vagy ügyvédi irodában tartott kutatáson mindig kötelező ügyész jelenléte.

De. Ha a kutatás elrendeléséhez szükséges bírósági határozat meghozatala olyan késedelemmel járna, amely az elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, a kutatás a bíróság határozata nélkül is végrehajtható. Ilyen esetben viszont a bíróság határozatát utólag haladéktalanul be kell szerezni.

4. A bírói határozathoz kötött (ház)kutatás eredményét akkor is fel lehet használni bizonyítékként, ha elmarad az utólagos elrendelő határozat.

Ha a kutatást a bíróság nem rendeli el, annak eredménye bizonyítékként nem használható fel.

5. Kötelező a (ház)kutatás alatt a tulajdonos jelenléte.

Az érintett érdekeinek védelmére az intézkedő rendőrökön kívül valakinek mindenképpen jelen kell lennie a (ház)kutatásnál. Fő szabályként a kutatást az érintett ingatlan vagy jármű tulajdonosának, birtokosának vagy használójának a jelenlétében kell végrehajtani.

De. A kutatás a tulajdonos, birtokos vagy használó védője, képviselője vagy az általa megbízott nagykorú személy jelenlétében is végrehajtható. Ha ilyen személy nincs jelen, akkor az ügyben nem érdekelt, nagykorú személy jelenlétében kell a kutatást végrehajtani.

6. Fel lehet venni mobillal vagy kamerával a (ház)kutatást.

A Magyar Helsinki Bizottság állásfoglalása szerint a jogszabályok sehol sem zárják ki, hogy az intézkedésről kamerafelvétel készüljön, de az nem zavarhatja az eljárási cselekményt. A legújabb alkotmánybírósági és kúriai gyakorlat alapján egyértelműen van jogunk felvenni az intézkedést.

7. Szász János filmrendezőnek a rendőrség megtiltotta, hogy a (ház)kutatás alatt nyilatkozzon az újságíróknak.

Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke az Indexnek azt mondta, hogy a rendőrség jogszerűen nem tilthatta volna meg a nyilatkozattételt Szász Jánosnak. A vonatkozó jogszabályok csak a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság tekintetében tartalmaznak korlátokat a nyilvánosság tájékoztatásával összefüggésben, az eljárás egyéb szereplőire nézve nem. Ők tehát nyilatkozhatnak a sajtónak a folyamatban lévő nyomozásról, de csak mások jogainak megfelelő tiszteletben tartása mellett.

+1 Szász János azt is kifogásolta, hogy a (ház)kutatás során a rendőrök pisztollyal mentek be a fia szobájába, és lefoglalták az ő laptopját is .

Fülöp Tamás, a filmrendező ügyvédje is elismerte a Blikknek nyilatkozva: önmagában az a tény, hogy a rendőr oldalán ott van a lőfegyver, amikor egy házkutatást tart, ez bármennyire is megrázó, de tételes jogszabályt nem sért,

sajnos a jogszabály olyan, hogy a rendőrség munkáját bizonyos szabályok úgy írják elő, hogy erre lehetőség van.

Ami a lefoglalt laptopot illeti, a Magyar Helsinki Bizottság már említett állásfoglalása szerint minden lefoglalt dolgot annak tulajdonosa (vagy az ügyben nem érdekelt nagykorú személy) jelenlétében kell becsomagolni és a hatóság képviselőjének aláírásával hitelesíteni. Az intézkedés végén felvett jegyzőkönyvben valamennyi lefoglalt dolgot jegyzékszámmal fel kell sorolni.

Ez is érdekelheti: cikksorozatunk korábbi írása a 7+1 jogi tévhit a rendőrségről.

Borítókép: MTI / Mihádák Zoltán