Koronavírus adatok

2021. dec. 03.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Barbara, Borbála
-6 °C
4 °C

Kamubetegekkel is támad a hálapénzkommandó

DSOKI20140929003
2021.02.06. 19:45

A januártól életebe lépett egészségügyi szolgáltatói törvény alapvetően írja át az orvos-beteg kapcsolatot. Noha eddig is büntetendő volt a hálapénz elfogadása, kevés eljárás indult vesztegetés vádjával orvosok ellen.

A törvény az orvosok béremelése mellett megtiltotta a hálapénzes ügyleteket, amihez az Országgyűlés a Büntető törvénykönyvet is módosította. Így

akár három évig terjedő szabadságvesztésre is számíthat az az egészségügyi dolgozó, aki kapja, és egy évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető az a páciens, aki adja a hálapénzt.

Egy kutatás 20–40 milliárd forint közé teszi azt az összeget, amely eddig évente az orvosok zsebébe vándorolt. Az idei évtől ez jelentősen átalakul, illetve annak értéke csökken, ugyanis a jogszabály szerint egy egészségügyi dolgozó a betegtől a kezelés után legfeljebb egyszer és csakis olyan tárgyat fogadhat el, amelynek értéke nem haladja meg jelenleg a nyolcezer forintot.

Kamubetegekkel is ellenőriznek

A hálapénz szervezettebb, átláthatóbb ellenőrzésére a Nemzeti Védelmi Szolgálaton (NVSZ) belül már felállították azt a főosztályt, amely március elseje után ellenőrzi mind az orvosokat, mind a betegeket. A megbízhatósági vizsgálatokra 50 fős főosztályt hoztak létre. Tevékenységük egyik részét teszi ki a megbízhatósági vizsgálatok végzése. A vizsgálat során az orvos sérthetetlenségét, feddhetetlenségét ellenőrzik. A tesztet alapos indokkal, előzetes ügyészi engedély birtokában csak külön erre a feladatra kiképzett munkatársak végezhetik el – írta az NVSZ az Indexnek küldött tájékoztatójában.

A megvesztegetni próbáló betegek szerepébe bújva mesterséges, de valóságban is előforduló élethelyzetet teremtenek, ennek során vizsgálják, hogy az egészségügyi dolgozó elfogadja-e a vesztegetési összeget. Tájékoztatásukban kiemelték, hogy a vizsgálat alá vontak döntési szabadsága nem sérülhet, illetve

sem lelki, sem fizikai ráhatással nem lehet arra kényszeríteni őket,

hogy a felajánlott összeget elfogadják. Emellett még számtalan változata lehet annak, hogy mi alapján kezdeményezheti a Nemzeti Védelmi Szolgálat a megbízhatósági vizsgálatot. Ebbe a körbe beletartozhat egy névtelen információ is, amely eljut az NVSZ-hez, vagy akár a szolgálat dolgozóinak személyes tapasztalatai is. 

Kamera kereszttüzében 

A cél mindenképpen támogatandó, de nem biztos, hogy a legdrasztikusabb eszközzel kell kezdeni

– fogalmazta meg markáns véleményét az ügyről Dr. Bátki Pál ügyvéd.

A hálapénz jogi hátterére rávilágítva az ügyvéd elmondta, a vesztegetés egy olyan típusú bűncselekmény, amit nagyon nehéz bizonyítani, mivel konszenzuson alapszik. Vagyis mindkét félnek érdekében áll a bűncselekmény elkövetése és annak titokban tartása is. Más típusú bűncselekményekkel szemben ez esetben nincs sértett, aki feljelentést tenne, ezért a vesztegetést csak kriminológiai eszközökkel lehet feltárni.

A bűncselekmény felderítése történhet megfigyeléssel, lehallgatással, kvázi próbavásárlásokkal vagy megbízhatósági vizsgálattal. Ez utóbbi már eddig is létezett, noha rendőrök, NAV-osok vonatkozásában végezhette el a NVSZ illetékes főosztálya – emlékeztetett az ügyvéd.

Itt jön a dolog rákfenéje: vajon milyen hatása van a betegellátásra, ha az orvos egy potenciális feljelentőt, nyomozót lát a betegben?

– tette fel a kérdést Bátki Pál.

Úgy véli, a betegek sem érezhetik teljesen biztonságban magukat egy olyan helyzetben, ahol kamerákat és poloskákat szerelnének fel az orvosi vizsgálókba, de erről még nem szól a jogszabály.

A beteg komfortérzetét mérgezné meg egy vizsgálat, ha kiderülne, hogy azt egy harmadik személy is megnézheti. Ez már a privát szférát sérti, amely alkotmányos alapjog. Az alapjogok korlátozásának arányossága biztos, hogy felborul egy ilyen helyzetben.

Az ügyvéd javaslata, hogy mind az orvosoknak, mind a betegeknek felkészülési időt kell adni, és csak akkor kellene fellépni drasztikus eszközökkel, ha nem jogkövető az érintettek magatartása – zárta gondolatait Bátki Pál.

Egészségügyi rendszerváltás

Dr. Hegedűs Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai kollégium elnöke hamar lehűti a kedélyeket az NVSZ ellenőrzései és azok módszerei kapcsán. Mint mondja, a helyzetet

ne úgy képzeljük el, hogy most mindenkihez be fognak ülni, és álbetegek mikrokamerákkal és hangfelvevőkkel próbálják felvenni azt, ahogy megkísértik az orvost, majd ő elveszi a pénzt.

Hegedűs Zsolt szerint elképzelhető, hogy lesznek úgynevezett próbavásárlások, de az

egészségügyi prevenció vált hangsúlyossá

azon az egyeztetésen, amelyen a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a MOK vezetői vettek részt a héten.

Az NVSZ és a MOK vezetősége csütörtökön egyeztetett, ahol kiderült, hogy az ellenőrzés során az NVSZ emberei nem a büntetést tartják elsődlegesen fontosnak, hanem a megelőzésre helyezik a hangsúlyt.

„Felkészült, Konstruktív és progresszív gondolkodású emberekkel találkoztunk, ami nagyon kellemes csalódás volt az orvosi kamara számára, hiszen mi is ezt a preventív szemléletet támogatjuk.”

Dr. Hegedűs Zsolt, a MOK Etikai Kollégiumának elnöke úgy fogalmazott: ami most történik, az nem más, mint az egészségügy rendszerváltása, most az orvostársadalom egészének lehetősége van megmutatni, hogy erkölcsi iránytűje jó helyen van.

A hálapénzt nevezzük át most már vesztegetési pénznek. Amennyiben vesztegetésen érik az orvost, vagy az orvos a beteget, akkor mindkettejüket börtönbüntetésre ítélhetik.

A szakember tisztában van azzal, hogy egy 70 éves örökséget nehéz egyik napról a másikra megszüntetni. Ebben segítségükre lehetne egy médiakampány, amely felhívná mind az orvostársadalom, mint a betegek figyelmét arra, hogy a korábbi hálapénz ma már bűncselekménynek minősül. A kampánnyal ugyanakkor cél a betegek megnyugtatása is, hogy az eddigi megszokott, hamis biztonságérzetet tápláló hálapénz nélkül is biztonságban vannak, és minőségi ellátásban részesülnek. Ezek transzparens megmutatásához viszont az orvostársadalom proaktív magatartására is szükség lesz, amit maximálisan támogat a MOK vezetősége – zárta gondolatait Dr. Hegedűs Zsolt.

(Borítókép: Várakozók egy sürgősségi betegellátó osztályon 2014. szeptember 29-én. Fotó: Sóki Tamás / MTI)