Gyula
8 °C
21 °C

A gyerekeink is tudják, hogy káros a túl sok képernyő előtt töltött idő

2021.02.09. 11:45

Ha internetbiztonságra gondolunk, elsőként a hackerek, a kibertámadások és a pusztító számítógépvírusok jutnak eszünkbe. Tény, hogy ezek hatalmas károkat tudnak okozni, de a mindennapjainkat szerencsére ritkán keserítik meg. Annál inkább az online vásárlások és az internetbankolás folytán állandóan ránk leselkedő adathalászok, illetve a nálunk jóval könnyebben befolyásolható gyermekekre fenekedő veszélyek. 

Annyi bizonyos, hogy a digitális bennszülöttként felnövő korosztály már szinte az anyatejjel szívta magába az internet használatát, és sokszor hozzájuk fordulunk azokkal a technikai kérdéseinkkel, amikkel magunk nem boldogulunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ők ne szorulnának a mi segítségünkre. 

Attól, hogy a gyerekek jobban kezelik a digitális eszközöket, a tartalmakat még nem tudják úgy kezelni, mint a felnőttek 

– figyelmeztetett Farkas Attila Erik, a Digitális Jólét Program szakértője a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Biztonságos Internet Nap alkalmából szervezett rendezvényén, rámutatva ugyanakkor, hogy fölösleges morális pánikot kelteni, mintha az internet valami ördögtől való dolog lenne, amitől el kell tiltani a gyereket.

A tiltás ugyanis maximum azt eredményezheti, hogy utódaink más módját keresik meg vágyaik beteljesülésének, csak épp mi nem fogunk erről tudni.

Ehelyett inkább arra van szükség, hogy megértessük velük a veszélyeket.

Ezekből bőven akad, hiszen a neten gyakorlatilag minden fellelhető, a gyermekpornótól kezdve a felkoncolt áldozatokig. Ráadásul nemcsak gyermekeink bukkanhatnak rá ezekre, hanem rájuk is rátalálhatnak olyanok, akiktől inkább óvnánk őket. A szakember szerint ezért fontos már fiatalkortól a médiatudatosság fejlesztése. Ennek érdekében a Digitális Jólét Program keretében egyrészt kortárs mentorokat képeznek: 

  • 250 mentort küldtek már
  • 35 iskolába,

másrészt a szülőket is tanítják, hogy kezelni tudják gyermekeik problémáit, ezzel pedig eddig

  • 1800 családhoz tudtak eljutni.

Az erről szóló iskolai oktatást ugyanis a gyerekek kábé annyira vennék komolyan, mint egy osztályfőnöki óra intelmeit. Ezért is fontos, hogy korban hozzájuk közelebb állók segítsenek a kockázatok felismerésében, és ne ex katedra jelentsük ki, hogy mit szabad és mit nem. Vagy ahogy a kerekasztal-beszélgetés egy másik résztvevője, Ságvári Bence fogalmazott: 

A szülő, ha kell, tiltson, ha kell, telepítsen ellenőrző szoftvert a gyerek gépére, de leginkább alakítson ki olyan bizalmi légkört, amelyben minden megbeszélhető. 

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa beszámolt felmérésük eredményéről, amely szerint:

  • a 4–6 éves korosztály is már számítógépen játszik és YouTube-videókat néz;
  • a 7–9 évesek önállóan szörföznek a neten, hiszen többnyire jól tudnak olvasni;
  • a 10–12 évesek pedig már saját profillal rendelkeznek, mivel használják a közösségi médiát; osztálycsoportokat alakítanak és csetelnek, nemritkán ismeretlenekkel is. 

Ez tehát a legkockázatosabb életkor, amikor már nemcsak attól kell tartanunk, hogy lurkóink belebotlanak a dark web valamely sötét bugyrába, hanem attól is, hogy őket is megkörnyékezik magukat és szándékaikat másnak mutató emberek

Kezeket a szívekre! Ki nem adta még ki magát másnak, mint ami? Ki az, aki sosem tagadott le néhány évet a korából, hogy diákjegyet válthasson? Vagy fordítva: aki nem hazudta még többnek magát, hogy beengedjék egy korhatáros filmre vagy kocsmába?

Márpedig ha mi megtettük anno, miért gondolnánk, hogy a felnövekvő nemzedék nem teszi? Vagy hogy velük nem teszik meg. Azt sem árt szem előtt tartani, hogy az iskolában úgy szocializálódnak, hogy ha egy felnőtt kérdez tőlük valamit, arra válaszolni kell, méghozzá őszintén. Ezért a legjobb, ha felkészítjük őket ezekre a lehetőségekre. 

Amikor megtanítjuk a gyereket biciklizni vagy tömegközlekedni, minden veszélyhelyzetre felhívjuk a figyelmét. Ugyanilyen szinten tudatosítanunk kell bennük a virtuális tér kockázatait is

– hangsúlyozta a Safer Internet Program mellé felsorakozó Microsoft Magyarország marketingigazgatója. Csanak Gabriella a saját kutatásuk eredményeit ismertetve elmondta, hogy a fiatalok

  • 77 százaléka került már veszélyhelyzetbe;
  • 89 százaléka hajlandó ilyen esetben szüleihez vagy tanáraihoz fordulni segítségért;
  • háromnegyedük tisztában van azzal, hogy a képernyő előtt töltött túl sok idő emeli a stresszt; alvászavarokat és ráadásul függőséget okozhat, ami csak tovább ront a helyzeten. 

Ugyanakkor az egyensúly fontosságát is kiemelték a meghívottak, hiszen ahhoz, hogy a fiatal felnőttkorában versenyképes legyen a munkaerőpiacon, egyre inkább szüksége van digitális képességekre.

Tehát gépezni kell, csak az a kérdés, mennyit

Saját házam táján körülnézve azt látom, hogy a gépidőnek se vége, se hossza. Áron fiam leül a monitor elé reggel, amikor az online tanítás kezdődik, a szünetekben kikapcsolódásképpen lezavar egy-két webes játékot a vonal túlvégén lévő haverokkal, majd a távoktatás végeztével pihentetőül megnéz egy filmet (sorozatból akár több részt is), azután jöhet néhány kedvenc streamer és influenszer, hogy teljes legyen a kép.

Ez napi nyolc óra üzemidő lehet, egybemosva a régi hármas felosztást: nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás. Hisz ma már az utóbbi is leginkább a neten zajlik.

Kapcsolódó

A kibertér mindent felfalhat

Lehallgatás, adatlopás, rosszindulatú kódok kormányzati, vállalati és egyéni szinten: az online jelenlét kockázatai a demokráciát is kikezdik.

Ahogy az életünk az offline térből egyre inkább online síkra terelődik, úgy kell az új veszélyekre felkészülni. Erre már az ORFK Bűnmegelőzési Osztályának vezetője figyelmeztetett. 

Korábban az volt a veszély, hogy elüt az autó. Most, hogy már nem vagyunk kinn az utcán, sokkal inkább az, hogy ki talál meg a világhálón

– fejtette ki Német Ágnes rendőr ezredes, aki azt is elárulta, hogy a rendőrség is próbál lépést tartani a digitális világgal: saját Facebook-, Insta- és YouTube-csatornán hívják fel a fiatalok figyelmét, mire vigyázzanak. Sőt, a legkisebbeknek mesét fejlesztenek.

Kapcsolódó

Itt az Index Nagy Netbiztonsági Kalauza

Ha nem akar ön lenni a hekkerek következő áldozata, nem szereti, hogy a Facebooktól a netszolgáltatójáig mindenki mindent tud önről, vagy csak szeretné megőrizni a titkait, kattintson.

Ezzel együtt a biztonságunk attól függ, tudunk-e az újabb és újabb kihívásokhoz adaptálódni. 

Bár a különböző fejlesztéseknek köszönhetően azt mondhatjuk, hogy egyre biztonságosabb a minket körülvevő virtuális világ, mindig jönnek új veszélyek. Valójában csak annyi történik, hogy a meglévő kockázatokat megszokjuk és elfogadjuk

– vélekedett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kriminológiai tanszékének tanára. Kiss Tibor idesorolta az olyan e-trendek terjedését, mint az egyre bizarrabb challenge-ek, amelyek másutt már emberéleteket is követeltek.

A fojtogatós játékként elhíresült TikTok-kihívás például, amely súlyos oxigénhiányos állapotot idéz elő az agyban, egy tízéves olasz kislány halálát okozta, egy tizenöt éves amerikai lány meg allergiagyógyszerből vett be halálos adagot, pedig csak meg akart felelni kihívóinak.

Az NKE kutatása azt állapította meg, hogy legfőképp az agresszióérzelmek befolyásolják mindennapjainkat, de vizsgálják az emberek közti bizalom működését, és elemzik a kibertéri deviáns viselkedésmintákat is, hátha éppen ezek segítenek majd megelőzni a bajt. 

A Hacktivity nevű IT-biztonsági konferencia fő szervezője mindazonáltal úgy gondolja, hogy a cyberbullying csak a jéghegy csúcsa, mert általában kisebb gondot okoz, ha gyerekek verbálisan terrorizálják egymást, mint ha igazi terroristák elvágják az áramot. 

A kibertér nemcsak a kisemberek játszótere, hanem a nagy halak is megjelentek benne. Az egész életünket feltettük az internetre, a hiánya üzleteket dönthet be 

– mondta Marosi-Bauer Attila, hozzátéve, hogy régen, amikor gyerekként kimentünk az utcára, voltak barátaink, akik vigyáztak ránk, ha viszont felmegyünk a netre, ott ilyenek nincsenek. 

Summa summarum: felnőttként a mi felelősségünk, hogy felkészítsük gyermekeinket a tudatos internethasználatra. Tapasztaltabbak vagyunk, ismerjük azokat a kockázatokat, amelyeknek ők még a hírét se hallották korábban. Nem is biztos, hogy túl korán kell őket szembesítenünk mindezzel. De ott kell lennünk mellettük, vagy a háttérbe húzódva mögöttük, hogy amikor szükségük van ránk, kéznél legyünk. Ahogy a kerekasztal egyetlen óvodapedagógusa, Nagyné Szabó Etelka kifejtette,

az internet tudatos használatának oktatását már óvodáskorban el kell kezdeni.