Hó, szél, fagy – ezt kell tudni, ha nem akarja, hogy a vihar elvigye a tetőt a feje fölül

2021.02.11. 15:51

Hóval, faggyal és sok helyen orkán erejű széllel köszöntött ránk az idei tél eddigi legkeményebb időjárása, ami fókuszba helyezte a családi házak elsődleges védelmi rendszereit, azok közül is elsősorban a tetőszerkezetet. Következik négy jó tanács, hogy ne váljon rémálommá és kidobott pénzé egy új ház esetén a tető kivitelezése.    

 

Lehet eső, lehet hó 

A Magyarországon jellemző időjárási körülményeknek megfelelő szívó és nyomó hatást ki kell bírniuk a tetőnek. Ennek értéke – az átvett uniós szakmai ajánlások (Eurocode) alapján – négyzetméterenként 200 kg, amelyben a cserepek súlya is szerepel. Ezt szem előtt tartva kell a szerkezetet kialakítani és a cserepek felhelyezését elvégezni. Ha erre tekintettel vagyunk, akkor nemcsak a viharoktól, hanem a szélsőséges hóvastagságtól sem kell tartani. Tetőnk akár a méteres hóréteget is könnyedén elbírja. A munka kapcsán azonban hasznos nem csak a tervező, vagy a kivitelező, de a cserépgyártó szakértőinek véleményét is kikérni, így elkerülhetjük a fölösleges és drága túltervezést. A tető hajlásszögét például jól át kell gondolni, alig két fokos hajlásszög-növeléssel ugyanis százezrekkel mérsékelhetjük kiadásainkat.    


Melyik cserepet kell rögzíteni? 

A magas hajlásszögű tető esetében ugyan a szél könnyebben megbontja a tetőt, kisebb meredekség esetén viszont a hóteher komolyabb nyomó hatása okozhat gondokat. A gyártói ajánlás szerint a tető teljes felületén

  • 50° vagy annál nagyobb hajlásszög esetén minden cserepet,
  • 45°-50° között minden másodikat,
  • 14°-45° között csak különleges esetekben,
  • 14° alatt pedig már csak kivételes helyzetben

kell a cserepeket rögzíteni lecsúszás ellen. 

A tető peremvonalai mentén viszont minden cserepet rögzíteni kell. 

A tetőnél jelentkezik a ház legnagyobb hőszigetelési igénye 

Ahogy a falaknál, úgy – új építésű családi házaknál – a tetők esetében is szigorú hőszigetelési követelmények vannak érvényben. Kevesen vannak vele tisztában, de új ingatlanoknál a jogszabályban rögzített értékeknek köszönhetően egyértelműen a tetőteret határoló szerkezeteknek kell a ház legjobb hőszigetelő felületének lennie. 

Jobb eredményeket kell produkálnia, mint a falazatnak.  

Ha nem alkalmas a tetőnk a törvényben rögzített hőszigetelési követelmény betartására, akkor az ingatlan nem kaphat használatbavételi engedélyt. A követelményértékek kielégítése 

utólagosan akár milliós kiadások elé is állíthatja az építtetőt.


A bűvös 25 százalék a felújításkor 

A rendelet szerint jelentős felújításnak számít, ha a határoló szerkezetek összes felületének legalább egynegyedét érinti a terv. A kritérium azért fontos, mert ha ezt a szintet meghaladjuk, akkor a felújítandó rész esetében 

AZ ÉV MÁSODIK FELÉBEN MÁR TELJESÍTENI KELL A KÖZEL NULLA ENERGIAFELHASZNÁLÁSÚ ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOKAT.

Így az említett hőátbocsátási szabványok mellett a megújuló energiafelhasználással kapcsolatos elvárásokat is produkálnia kell majd a tetőtérben kialakított lakrésznek. Ebben az esetben a tervezést és a munkát csak ezeknek a szabályoknak a figyelembevételével szabad elvégezni.  

Ahogy minden nagyobb, házunkat érintő beruházásnál, a tetőnél sem szabad a szakemberek munkáján, vagy az anyagokon spórolni. Ez ugyanis később csúnyán megbosszulhatja magát 

– figyelmeztet a tetőfedőcégek egyik legnagyobb hazai képviselője, a Wienerberger Magyarország.