Lujza
-1 °C
13 °C

Szlávik János: Csökkent a spermiumok száma a koronavíruson átesett férfiaknál

2021.02.17. 20:25 Módosítva: 2021.02.17. 20:33

Szerdára nőtt a koronavírussal fertőzöttek és a halottak száma is. Szlávik János az Inforádió Aréna című műsorában azt mondta, hogy Magyarországon még nem kapott annyi ember oltást, hogy ki lehessen jelenteni, hogy csökkenni fog a fertőzések száma. A Dél-pesti Centrumkórház infektológusa szerint az esetszámok növekedéséhez a brit mutánsnak lehet köze, hiszen azokban az országokban, ahol az jelen van, jól láthatóan növekszik a fertőzöttek száma. 

Az infektológus ennél aggasztóbbnak látja, hogy nő azon emberek száma, akik kórházba, vagy éppen intenzív osztályra kerülnek.

Hozzátette: amikor már sok embert be tudnak oldani, már az első oltásnak is lesz majd szerepe a megbetegedések és a halálozások számának alakulásában. Izraelt hozta fel példának, ott ugyanis a lakosság jó része be van már oltva, így nagyon kevesen kerülnek kórházba. Magyarországon viszont még mindig nagyon kell vigyázni az idősekre – hangsúlyozta. 

Szlávik János szerint egészen biztos, hogy az első oltás beadása után láthatóan csökken majd a halálozások száma, ezzel szemben a fertőzések számában nem vár visszaesést, mert a fiataloknál egyelőre nem olyan magas az oltakozási kedv. 

Az infektológus beszélt a koronavírus mutációiról is. A brit mutációról azt mondta, hogy jobban terjed, mint az eredeti változat, és valamivel agresszívebb is. 

Úgy fogalmazott,

a vírus állandóan változik, de az még nem változott, hogy túlnyomórészt az idősek kerülnek kórházba.

Még nem tudni, hogy pontosan mi befolyásolja azt, hogy kit érint kevésbé és kit súlyosabban a megbetegedés, ezt még mindig vizsgálják. Még nem lehet megmondani, hogy ki lesz súlyos beteg, és miért van az, hogy egy százéves gyorsan felépül, míg egy fiatal már nem jön ki a kórházból. 

Hangsúlyozta, ha a teljes lakosság be van oltva, abban a körben ezek a mutációk már nem tudnak terjedni, ezért is fel kell gyorsítani az oltást. 

A koronavírus-terápiákról azt mondta, hogy

a gyógyításban egyelőre „nagyon gyengén állunk”, jelenleg aránylag kevés olyan gyógyszer van, amelyekkel nagyon hatékonyan lehet gyógyítani a betegeket. 

Nem szignifikáns, ahogy a gyógyszerek gyógyítják az embereket – fogalmazott és hozzáfűzte, hogy a gyógyszergyártók követik a vírus változásait, védőoltások és terápiák tekintetében is. 

Szlávik János hangsúlyozta, hogy ezzel szemben a védőoltások nem egyfajta tüskefehérje ellen adnak védettséget, ezért azok sokáig használhatók.  Ha azonban nagyon sok mutáció jön létre, akkor változtatni kell majd az oltások összetételén.

Kiemelte, hogy a gyártók nagyon jól állnak az oltások fejlesztésével, és emlékeztetett, hogy egy év alatt sikerült oltást gyártani a fertőzés ellen. 

Szlávik János beszélt arról is, hogy attól, hogy jobban terjed a mutálódott vírus, még lehet ellene védekezni. 

Zárt térben, maszk nélkül sok embert fertőzhet meg, de rendes védekezés esetén sokkal kisebb az esély a megfertőződésre

– közölte, és hangsúlyozta, hogy a sűrű szellőztetés például egy nagyon jó védekezési technika, de nem a mutánstól kell félni, hanem mindenkinek magát kell megvédenie, tehát be kell tartani a szabályokat. 

Az infektológus arról is beszélt, hogy nem lehet tudni, hogy a tárgyakkal mennyire terjed a koronavírus, ezért muszáj fertőtleníteni.

Kiemelte, hogy mivel a fertőződéshez bizonyos mennyiségű vírusnak kell a szervezetbe jutnia, ezért a maszkhasználat véd a megfertőződéstől, illetve gátolja, hogy egyszerre nagy mennyiségű vírus jusson be a szervezetbe, ami azért jó, mert a kis mennyiségben bejutott vírusok csak gyengébb tüneteket okoznak. 

A levegőben lebegő vírusrészecskékből csak akkor lesz fertőzés, hogyha megfelelő mennyiség jut a tüdőbe, ezért érdemes sűrűn szellőztetni és fertőtleníteni, mert így csökkentjük a megbetegedés esélyét

– magyarázta, és beszélt arról is, hogy a légkondicionálók használatát nem javasolja a Hepa szűrősökön kívül. 

Szlávik János elmondta tapasztalatait, miután megkapta a második oltást is. Az infektológus és kollégái is erősebb tüneteket tapasztaltak, például volt, akinek jobban fájt  a keze, vagy éjszaka izzadt, esetleg hőemelkedése volt. Kiemelte, hogy az mRNS-vakcinák sajátossága, hogy a második oltás kellemetlenebb az elsőnél. Ilyen tüneteket tapasztalhatnak tehát azok, akiket a Pfizer és a Moderna vakcináival oltottak be.  

Ezek a vakcinák jóval erősebb immunválaszt keltenek. Ez azt mutatja, hogy az illető nagyon-nagyon védett a koronavírussal szemben 

– emelte ki. A védettségről szólva elmondta, egyelőre nem lehet pontosan tudni, meddig tart. Megjegyezte, hogy még csak állatkísérletekből lehet következtetni, hogy meddig tart a megbetegedés vagy az oltás utáni védettség. Kijelentette: jelenlegi tudásunk szerint az oltás után 6-8 hónapig védettséget élveznek az alanyok, de az is lehet, hogy ez akár két évig is eltarthat. Megjegyezte, el tudja képzelni, hogy ez egy vagy két évig is eltarthat, majd valószínűnek nevezte, hogy miután elmúlik a védettség, újra lehet fertőződni. Ahogy az influenzát is többször elkaphatjuk. 

Azzal kapcsolatban, hogy elmaradt idén az influenza-szezon, azt mondta, szerinte a védekezés, a maszkhordás és a távolságtartás miatt alakulhatott így. 

A koronavírus nem fog teljesen eltűnni, de meg lehet szelídíteni a járványt. Az emberek választhatnak, és mindenkinek felelősen kell gondolkodni, azoknak is, akik úgy gondolják, hogy be kell szüntetni a járványt 

– magyarázta. A koronavírus szövődményeiről azt mondta, hogy vannak lehetőségek például a szaglás visszaszerzésére, de egyelőre nagyon nehéz megoldást találni azoknak az embereknek, akik a megbetegedés után három hónappal sem tudnak visszatérni normális életükhöz.

Érdekességként mesélte el a műsor végén, hogy csökkent a spermiumok száma a koronavíruson átesett férfiaknál. A vizsgálatok folyamatosan zajlanak, hogy minél többet tudjunk a hosszú lefolyású koronavírus-fertőzésről, a tünetek enyhítéséről – összegezte a Dél-pesti Centrumkórház infektológusa.