Népszerűek az alapítványi fenntartású egyetemek

Idén több mint 10 ezerrel jelentkeztek többen alap- vagy mesterképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre, mint tavaly – derül ki az Eduline oldaláról. A 101 878 jelentkező több mint 11 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest, akkor ugyanis alig több mint 91 ezren felvételiztek valamelyik egyetemre vagy főiskolára.

Kifizetődő alapszakok

A legnépszerűbbek idén is a gazdaságtudományi szakok voltak, de többen akarnak bölcsészettudományokat tanulni, és sokan készülnek a pedagógusi, vagy orvosi pályára is. Ugyanakkor az utóbbi években népszerű turizmus-vendéglátás szak népszerűsége visszaesett.

szintén népszerű alapszak a kereskedelem és marketing 6747 jelentkezővel, ezt követi a pszichológia 5854 felvételizővel. Az ápolás és betegellátás alapképzést is sokan választották, egészen pontosan 5006-an, közülük 4800-an állami támogatással szereznének diplomát. Az ápolást a mérnökinformatikus képzés követi 4980 jelentkezővel, a hatodik legtöbb diákot vonzó alapképzés pedig a nemzetközi gazdálkodás 3854 felvételizővel.

A modellváltás nyertesei és vesztesei

Összesített statisztikai adatok alapján kijelenthető, hogy

Ez az egyetem még azon kevés intézmények közé tartozik, amely nem alapítványi fenntartású. A Debreceni Egyetem idén ellenszavazat nélkül fogadta el a modellváltást, de úgy tűnik, a jelentkezőket ez nem befolyásolta, mert több mint 16 ezren nyújtották be valamelyik képzésre a jelentkezésüket.

A Corvinus Egyetem is úgy tűnik nyertese lett a modellváltásnak. Még 2019. júliusban elsőként vált állami fenntartású intézményből alapítványi fenntartású egyetemmé. 

Az alapítvány modell váltás a jelentkezők létszámán csak javított, ugyanis a tavalyi felvételihez képest 27 százalékkal több diák jelölte meg első helyen a Corvinus valamely alapképzését. A legtöbb első helyes jelentkezés a gazdálkodási és menedzsmentre érkezett - míg tavaly 587-en, idén közel dupla annyian, 1174-en írták a jelentkezési lapjuk élére ezt az alapszakot. Ugyanennek az alapképzésnek az angol nyelvű formáján is megduplázódott az első helyes jelentkezők száma, ezt idén 270-en jelölték meg.

Nem nevezhető szerencsésnek ugyanakkor a Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltása, ahol a hallgatók részéről ellenállásba ütköztek az egyetem vezetői. Ahogy a felvi.hu statisztikáiból látható idén 1262-en, míg tavaly 1390 felvételiztek. Az egyetem népszerűségének csökkenését mutatja, hogy amíg tíz évvel ezelőtt, 25,1-szeres volt a túljelentkezés, idén a keretszámokhoz viszonyítva 9,3-szeres ez a szám.

Folyik a pénz a felsőoktatásba

Schanda Tamás az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára még február elején tért ki a közösségi oldalán közzétett videóban a modellváltó intézményekkel kapcsolatos adatokra. Akkor úgy fogalmazott, azokra az egyetemekre, amelyeken már megtörtént a modellváltás, 2477-tel többen jelentkeztek, mint tavaly. Amelyeknél egyelőre a szenátusi döntés született meg a váltásról, de még nem valósították meg az átalakítást, azokra pedig 3822-vel több fiatal adta be a felvételijét, mint az előző évben.

Az ITM államtitkára nemcsak a felvételi statisztikák adatairól számolt be, de bejelentette azt is, hogy a kormány tervei szerint 1500 milliárd forintból fejlődhet, erősödhet a magyar felsőoktatás.

Schanda Tamás a videóban a modellváltás átalakításáról is beszélt. Szerinte ahhoz, hogy ezt az összeget optimálisan tudják felhasználni, az egyetemeknek is korszerűbbé kell válniuk, amelynek hatékony eszköze a modellváltás.

Ahhoz, hogy még versenyképesebbek legyenek az intézmények, további változtatásokat vezetnek be. Az egyetemi-főiskolai autonómia fontosságához nem fér kétség, de emellett az is fontos, hogy hatékonyan működjenek az intézmények, és eredményesek legyenek, ezért modellváltásra van szükség a felsőoktatásban. Az új modell hatékonyabban támogatja az egyetemeket abban, hogy a társadalmi, gazdasági igényekre rugalmasan reagáló, a piaci folyamatok alapján működő szolgáltatóközpontok lehessenek

– mondta, hozzátéve, hogy ennek a sikeres modellnek a továbbgondolt változata szerint alakítanak át több intézményt is. A modellváltó egyetemek kikerülnek a követlen állami fenntartású intézmények köréből, a feladatellátáshoz szükséges infrastruktúra, az épületek az egyetemek tulajdonába, a fenntartói jogok pedig egy kifejezetten erre a célra létrehozott vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek. Az államtitkár szerint ez a záloga annak, hogy szabadabban működhessenek, a saját vagyon ugyanis nélkülözhetetlen ahhoz, hogy versenyképesebbé váljanak.

(Borítókép: Hallgatók írásbeli vizsgán a Budapesti Corvinus Egyetemen 2019. január 9-én.  Fotó: Balogh Zoltán / MTI)