A járvány csak nehezített a fogyatékossággal élők helyzetén
További Belföld cikkek
- Székely János püspök: Az ünnep az egy kincs, és ezt mindenki érzi
- A Madách Imre Gimnázium leváltott igazgatója szerint az iskolai mobiltörvény abszolút hungarikum
- Felsővezetéki hiba és több járműhiba is volt a MÁV-nál vasárnap reggel
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra!
Kevés szó esik arról, hogyan érinti a most már több mint egy éve húzódó járványhelyzet a fogyatékossággal élő embereket, pedig ők nemcsak egészségügyileg, hanem mentálisan is érzékenyebbek a változásokra.
Papp Szabolcs, a fogyatékossággal élő személyek és a szociálisan hátrányos helyzetűek megsegítését célul kitűző Nem Adom Fel Alapítvány szóvivője az Index érdeklődésére arra hívta fel a figyelmet, hogy
a sérültséghez legtöbb esetben társul valamilyen más betegség is, amit nagyon sokszor kell felülvizsgálni, kezelni, gyógyszert felírni rá, vagy kitapasztalni, hogy mikor mi a jó gyógymód.
Az első hullámban a járványügyi statisztikákból többnyire az lett kiemelve, hogy a fertőzötteknek és az elhunytaknak előzőleg milyen egyéb alapbetegségeik voltak, amelyek befolyásolták azt, hogyan reagálnak a koronavírusra. A harmadik hullám ezt mintha feledtette volna már, miután az alapbetegségekkel nem rendelkező, egészséges embereknél is egyre többször alakultak ki súlyos tünetek.
Bár a kormányzat többször is igyekezett leszögezni, hogy továbbra is mindenki megkapja a számára szükséges egészségügyi ellátást, a harmadik hullám erősödésével folyamatosan téma, milyen kapacitásokkal rendelkezik a magyar egészségügy.
A Nem Adom Fel Alapítvány szóvivője szavai alapján korántsem egyszerű a fogyatékossággal élő személyek helyzete: fizikoterápiás kezelések és gyógytornák maradnak el, amelyek elengedhetetlenül fontosak lennének a sérülteknek.
Az alapítvány tapasztalatai szerint az is komoly probléma, hogy sok, gondoskodásra szoruló személy egyedül lakik, vagy ingerszegény környezetben él valamelyik szociális intézményben, és a testi sérültség mellett mentálisan is megviseli őket a járványhelyzet.
A közösségi kapcsolatok minimálisra korlátozódnak. Sok családtag nem tudja megoldani a felügyeletet vagy a személyi segítséget. Ezáltal nemcsak a fogyatékossággal élők vannak kitéve a kilátástalanságnak, hanem az érintett családtagok is
– fejtette ki Papp Szabolcs az Indexnek.
Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy más és más nehézséggel kell szembenéznie egy autistának, egy hallássérültnek, egy látássérültnek, illetve egy mozgáskorlátozott, értelmileg akadályozott személynek.
A Nem Adom Fel Alapítvány szóvivője elmondta: nincs információjuk arról, hogy a fogyatékossággal élő személyek mikor kapnak oltást. Mivel különböző egészségügyi problémákról van szó az egyes sérülteknél, nem is lehet egy kalap alá venni őket.
Papp Szabolcs arról is beszámolt, hogy több mint kétszáz megváltozott munkaképességű ember dolgozik az alapítványuknál, és mivel az állam biztosította a további foglalkoztatásukat, senkit sem kellett elbocsátaniuk.
Emellett egyéb foglalkoztató programokat is szerveztek:
- a Léleköntő programjuk szakemberei igyekeznek online módon segíteni az autista gyerekeknek;
- támogató szolgálatot működtetnek a fogyatékossággal élőknek;
- online képzéseket és szemléletformáló előadásokat tartanak.
Továbbá tervben van, hogy egy telefonos vonalat indítanak, amelyen keresztül majd a fogyatékossággal élők hívását várják, hogy átbeszélhessenek/kibeszélhessenek velük minden problémát. Ez a szolgáltatás teljesen ingyenes zöldszámon hívható lesz, reményeik szerint egy-két héten belül. (Az alapítvány minden szolgáltatása elérhető a honlapjukon.)
Sokszor egyéni segítségnyújtást is szokott adni az alapítvány, amennyiben a kérés teljesíthető. Rendszeresen segítenek – elsősorban tartós élelmiszerekből álló – adománycsomagokkal hátrányos helyzetű családokat is.
A kommunikációs csapatuk igyekszik mindig valami jó ötlettel előállni, hogy a fogyatékossággal élőket felvidítsák. Például a különböző jeles napok alkalmából pozitív hírértéket közvetítenek a Facebookon, hogy mosolyt csaljanak azok arcára, akik követik az alapítvány oldalát.
Papp Szabolcs hozzátette: napi szinten érkezik segítségkérés fogyatékossággal élőtől a Nem Adom Fel Alapítványhoz, hogy például nincs munkája, nem bírja a számlákat rendezni, egyedül él, magányos.
A szóvivő szerint az egyik legfontosabb tapasztalatuk, hogy bármilyen nehéz is az élet jelenleg, akkor sem szabad feladni.
Bíznunk kell a jobb jövőben, hinni abban, hogy minden fogyatékossággal élőnek van helye, feladata itt a földön. Ebben kell erősítenünk őket és magunkat is. Mi már régebb óta ismerjük, mi az a korlátozás, mit jelent a bezártság, hogyan kell küzdeni és felismerni a bennünk rejlő értéket és azt, hogyan találjuk meg az örömünket. Ezért nem adjuk fel
– fejtette ki optimistán a Nem Adom Fel Alapítvány szóvivője az Indexnek.
A 2006 óta működő Nem Adom Fel Alapítvány amellett, hogy többek között foglalkoztató programokat szervez, munkaerőt közvetít, művészettel is foglalkozik. Az alapítvány égisze alá tartozik az integrált NEMADOMFEL Együttes és a Never Give Up Gospel Kórus. Az Alapítvány egyik következő nagy projektje, hogy fiatalok számára létesíthessenek támogatott lakhatást (erről korábban az Indexen is írtunk).
Öt évvel ezelőtt a Nem Adom Fel Alapítvány és a Nem Adjuk Fel Szociális Szövetkezet együttműködéséből jött létre a Nem Adom Fel Kávézó és Étterem, Budapest első olyan kávézója, ahol elsősorban fogyatékossággal élő emberek dolgozhatnak.
(Borítókép: Logopédus f ogyatékossággal élő lakossal beszél 2020. május 21-én Madridban. Fotó: Eduardo Parra / Europa Press / Getty Images)