Oroszi Beatrix: Túl vagyunk a járvány csúcsán, de még mindig veszélyes zónában járunk

A járvány visszaszorulóban van ugyan, de még mindig túl magas a pozitív koronavírustesztek aránya – többek között erről beszélt a Népszavának adott interjúban Oroszi Beatrix epidemiológus, a kormánynak tanácsokat adó Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapat tagja.

A szakértő szerint túl vagyunk a harmadik járványhullám csúcsán.

Ha az új esetek számának a hétnapos mozgóátlagát vesszük, akkor azt látjuk, hogy március 24. és 27. között elértük a járvány csúcsát

– fogalmazott, hozzátéve, hogy ehhez szerinte nagyban hozzájárultak a március 8-tól életbe lépett járványügyi intézkedések.

Mindemellett hangsúlyozta, hogy még a „veszélyes zónában” járunk, ugyanis még mindig húsz százalék körüli a pozitív tesztek aránya.

Az lenne a jó, ha azt mondhatnánk, hogy a pozitivitási arány legfeljebb 5 százalékos, mert az azt jelentené, hogy a járványt kontroll alatt tartjuk. 

A pozitív tesztek arányának értékelése azért is fontos, mert így lehet megítélni, hogy az azonosított napi új esetek számának csökkenése nem az esetlegesen kevesebb napi tesztnek tudható-e be” – emelte ki Oroszi Beatrix. 

Hozzátette: ha a körülmények változatlanok maradnak, akkor – az átoltottság növekedésével párhuzamosan – a járvány visszaszorulására lehet számítani. 

Úgy fogalmazott, hogy amennyiben az kellő óvatossággal történik meg, akkor nem fog egy negyedik járványhullámot elindítani. 

Azt gondolom, ha elég fegyelmezettek leszünk április–május folyamán, és az oltottak száma is kellően magas, akkor nyár elejére eljuthatunk a teljes nyitásig

– vélekedett. 

Az április 19-i iskolanyitással kapcsolatban Oroszi Beatrix azt emelte ki, hogy azoknak a tanároknak, akik még nem kapták meg a második oltást, illetve azt követően nem telt el a védettség kialakulásához szükséges két hét, mindenképpen maszkot kellene majd viselniük – és ugyanez vonatkozik a diákokra is, akiket még egyáltalán nem oltottak be. 

A szakértő arról is beszélt, hogy a kormány milyen gyakorisággal fogadja meg a javaslataikat. 

Összességében azt tudom mondani, hogy előbb-utóbb minden fontos intézkedési javaslatunk meghallgatásra talált, legfeljebb nem akkor, amikor javasoltuk.

„Például az elején állandóan mondogattuk, hogy növelni kell a tesztelési számot. Ez a második hullámra megtörtént. Igaz, hogy mi még ennél is jóval többet szeretnénk látni” – fejtette ki. 

A világjárvánnyal kapcsolatban elmondta, annak megfékezése azért ennyire nehéz, mert a koronavírus nagyon gyorsan adaptálódik, és kvázi azonnal reagál az emberiség védekezése által előidézett új helyzetekre.

A vírus minden lényeges változását ezért nagyon gyorsan kell észlelni, és rövid időn belül nekünk is alkalmazkodnunk kell

– hangsúlyozta a szakértő. 

(Borítókép: A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának hallgatója koronavírusteszthez vesz mintát a Karancsaljai Napfény Óvoda dolgozójától a nógrádi település községházában 2020. december 4-én. Fotó: Komka Péter / MTI)