A védettséghez kapcsolódó jogok a gazdaság érdekét szolgálják

Várhatóan már ezen a héten döntés születik arról, hogy a védettségi igazolványhoz pontosan milyen jogosultságok kapcsolódnak majd. Tekintettel arra, hogy már a múlt heti adat szerint is 4,5 millióan jelentkeztek oltásra, a 4 milliós oltottsági szint elérésére, úgy tűnik, már nem sokat kell várni.

Az Index hétfőn arról számolt be, hogy a tapasztalatok azt mutatják, most már elég könnyen lehet időpontot kapni az oltásra. Az Index egyik olvasója például arról írt, hogy bár nem fogadta el az április 12-i időpontra felajánlott vakcinát, pár napja új időpontként az április 22-ét ajánlották fel neki, és nemcsak hogy az általa megjelölt oltóanyagot kaphatja meg, de még az ugyanahhoz a háziorvoshoz tartozó fiatal családtagja is megkaphatja az első oltását. Vagyis, aki hajlandó beoltatni magát, tényleg egyre könnyebben hozzájuthat a védettséghez.

A több mint egy éve tartó pandémia miatti korlátozások, az elmúlt hónapok szigorú intézkedései után egyre jobban vágynak az emberek a régi szabad életükre, de nagyon sokan tele vannak aggodalommal is, a napi halálozási adatok alapján sokan kétkedve fogadják az iskolák megnyitását akkor, amikor az elhunytak között egyre több a fiatal, és már a gyerekek között is vannak, akik kórházi ellátásra szorulnak.

Sokan gondolják úgy, még ha a nemzeti konzultáció eredménye szerint kisebbségben is vannak, hogy kizárólag csak akkor szabad lazítani, ha jelentősen enyhül a járvány, ha a lehető legkisebbre sikerült csökkenteni a megbetegedés kockázatát, ha megfelelő mértékűre nőtt a társadalmi átoltottság, és ezáltal biztonságban tudjuk szeretteinket és magunkat.

A különféle típusú vakcinaszállítmányok folyamatosan érkeznek az országba, és így közel vagyunk ahhoz, hogy mindenki hozzájuthat a védőoltáshoz. A társadalmi immunitás eléréséhez a virológusok véleménye szerint több mint 6 millió embert kell beoltani, ám a cél az, hogy minden magyar felnőtt állampolgár védelmet szerezzen a felkínált vakcinák valamelyikével. Ez a cél 8 millió felnőtt beoltását, 8 millió, védettséget igazoló plasztikkártya legyártását és kipostázását jelenti.

 – mondta az Indexnek Gervai Nóra egészségügyi szakjogász, egészségpolitikai szakértő. Egyrészt létezik egy időbeli különbségtétel; így a védettségi kártyát, függetlenül attól, hogy pontos ismeretünk lenne a vakcinák hatásosságának időtartamáról, a beoltottaknak határozatlan időre adják ki, míg a betegségen átesettek számára fél évre.

Emellett pedig kérdéseket vet fel az is, hogy azok esetében, akik saját maguk igazolják, hogy a betegségen átestek, azoknak a kártya kiváltása pénzbe kerül. A védettségi igazolással kapcsolatban az is probléma, hogy azt 

Még akkor is probléma ez, ha a vakcinák túlnyomó része már az első beadás után pár héten belül egy bizonyos fokú védettséget biztosít, hiszen majdnem az összes, Magyarországon forgalomban lévő védőoltást két dózisban kell beadni, és csak ezután pár héttel fejtik ki maximálisan a védőhatásukat.

Ha elérjük a 4 millió beoltottat, várhatóan megnyílhatnak a szállodák, a fürdők, a mozik, a színházak és más kulturális rendezvények is újraindulhatnak, a Magyar Hírlap értesülése szerint ezeket védettségi igazolvánnyal rendelkezők látogathatják majd, illetve a gyerekek igazolvány nélkül is, a szüleikkel. A vendéglátóhelyek a teraszok után a belső tereiket is megnyithatják, ráadásul a lap úgy tudja, hogy a vendéglőket nemcsak a védettségi igazolvánnyal rendelkezők használhatják majd, hanem mindenki, aki betartja az előírt óvintézkedéseket.

Ez alátámasztja azt, amit Gervai Nóra válaszolt a védettségi igazolvány értelmére, valódi céljára vonatkozó kérdésünkre. A jogász úgy látja, ha a védettségi igazolványokhoz többletjogosítványok kapcsolódnak, akkor az valójában egyrészről nyomásgyakorlási célt szolgál, annak érdekében, hogy minél többen oltassák be magukat. Ugyanis aki rendelkezik ilyen védettségi igazolással, az mehet majd például kávézóba, étterembe, tömegrendezvényekre. Tehát a cél az is, hogy újraélesszék azokat a szektorokat, amiket a pandémia rendkívül hátrányosan érintett.

Gervai Nóra szerint

Az alapjogok korlátozásának azonban van egy kritériumrendszere, így az csak jogos cél érdekében történhet. Ilyen jogos cél lehet a közegészség védelme, illetve az ország gazdasági jóléte. A szakértő szerint a jogos cél nyilvánvalóan megvan, de ezenfelül – ahogyan a jogász az Emberi Jogok Európai Bíróságának a gyakorlatára utalt –, az alapjogokat korlátozó intézkedéseknek szükségességi és arányossági követelményeknek is meg kell felelniük. A szükségesség azt jelenti, hogy létezik egy olyan kényszerítő erejű társadalmi igény, ami miatt az alapjog korlátozása szükséges, az arányosság feltétele pedig az, hogy csak a legkevésbé korlátozó módon lehet az alapjogainkat szűkíteni.

Gervai Nóra szerint diszkriminációt valósíthatna meg az, ha a védettségi igazolások többletjogosítványokat hordoznának, addig mindenképp, amíg az oltást felvenni kívánók teljes köre nem kapta meg a vakcinát. Ha azonban ez a kör – vagyis a KSH jelenlegi adatai szerint a népesség 60 százaléka – beoltatta magát, akkor elértünk egy olyan átoltottsági szintet, ami fölött erre a rendszerre közegészségügyi indokból nincs szükség. Eddig az időpontig pedig a megfelelő gazdaságvédelmi intézkedések, támogatások, munkavállalót és munkáltatót védő szabályok – például a táppénzszabályok átgondolása – kiválthatják a védettségi igazolás bizonytalan rendszerét.

A KSH-adatok azt mutatják, hogy az alacsony iskolázottságúak és a fiatalok körében alacsonyabb az oltási hajlandóság, a kommunikációs kampányban ezekre a csoportokra kell koncentrálni, és amennyiben szükséges – mert például nincsenek meg hozzá az eszközök – segítséget nyújtani számukra a regisztráció során – mondta Gervai Nóra.

A szakértő utalt Iván Kristóf, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja által a Válasz.hu-nak elmondottakra is. A szakember járványmatematikai modellszámítások alapján lényegében azt mondta, hogy a jelenlegi iskolanyitás vagy bármilyen nyitás a modellszámítások szerint is konzerválja az egészségügy leterheltségét. A védettségi igazolások többletjogosultságokkal való, bizonytalan ideig tartó felruházásáért nagy árat fizethetünk mind a védettek, mind a nem védettek alapjogai, mind a társadalom kettészakadása szempontjából. 

Ennek kapcsán pedig fontos hangsúlyozni, hogy alapvető kérdés a járvány során, hogy egy döntés mennyibe kerül, és mit kapunk ezért cserébe; hiszen minden esetben, ha hozunk egy intézkedést, akkor azzal az egészségügyön belül is, például nem Covid-betegek ellátása terén, illetve a gazdaság más szektoraiban vagy jelen esetben például alapjogi téren is hatást váltunk ki. Nagyon fontos ezeknek a hatásoknak a feltérképezése annak érdekében, hogy a teljes társadalom jólléte szempontjából a lehető legjobb döntést tudjuk meghozni egy adott helyzetben. A probléma fontosságát jelzi az is, hogy a járványügyi intézkedések összekapcsolódó hatásainak leírása érdekében – ahogy azt Gervai Nóra megjegyezte – a Magyar Egészséggazdaságtani Társaságon belül munkacsoport alakult.

Gervai Nóra szerint a vakcinaútlevél jelenleg sem a járványkezeléshez, sem a gazdasági nyitáshoz nem tesz hozzá érdemben, viszont szerinte hosszú távon alkalmas lehet arra, hogy diszkriminatív eszközzé váljon.

(Borítókép: Védettségi igazolvány. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)