Sérti az alaptörvényt a Munka törvénykönyve egyik pontja

Az Alkotmánybíróság pénteki döntése szerint sérti az alaptörvényt a Munka törvénykönyve 2018-ban elfogadott módosításának egyik pontja. A rabszolgatörvényként elhíresült módosítás miatt több, Budapest belvárosát megbénító tüntetés is kirobbant.

A bírósághoz Szabó Tímea (Párbeszéd) vezetésével nyújtottak be keresetet ellenzéki képviselők a módosítás miatt. A keresetben a „2018. évi CXVI. törvény egésze közjogi érvénytelenségének megállapítását és megsemmisítését” kérték.

Az Alkotmánybíróság úgy találta, hogy az ellenzéki képviselők indítványa nem megalapozott, a törvény felülvizsgálata során viszont találtak olyan pontokat, amelyek valóban problémásak jelenlegi formájukban, és mulasztásos alaptörvénysértést állapított meg. 

A bíróság azt nyilvánította alaptörvényes-ellenesnek, hogy a parlament „nem alkotott olyan szabályokat, amelyek garantálnák, hogy a kollektív szerződésben rögzített, a munkavállalókat az akár harminchat hónapos időtartamra is megállapítható munkaidőkeret alkalmazásával összefüggésben megillető, a törvényi előírásokhoz képest többlettartalmat jelentő, garanciális jelentőségű előírások vagy többletkedvezmények a kollektív megállapodás munkáltató általi felmondása esetén a felmondást követően is teljeskörűen érvényesüljenek”. A bíróság

Döntésük a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy üzemben a szakszervezet többletjogokat, juttatásokat ért el a munkavállalóknak azért, hogy kollektív szerződésben fogadják el a harminchat hónapos munkaidőkeretet, akkor ezt abban az esetben is biztosítani kell nekik, ha időközben a cég felmondja a kollektív szerződést. Eddig ugyanis nem volt világos, hogy mi történik akkor, ha kedvezményekkel csábítja bele a munkaadó  a munkavállalót a szerződésbe, majd felmondja a kollektív megállapodást. 

Másrészt azt is kimondta az Alkotmánybíróság, hogy „a heti pihenőidő és a munkavállaló által teljesített rendkívüli munkavégzés átlagban történő elszámolása tekintetében – a munkavállaló által teljesített heti munkaidő figyelembevételére vonatkozó szabályhoz hasonlóan – az Mt. 99. § (7) bekezdésének b) pontjában rögzített időtartamot, nem pedig a munkaidőkeret (elszámolási időszak) teljes időtartamát kell figyelembe venni”. Ennél a pontnál nincs szükség a törvény módosítására, de az Alkotmánybíróság döntése irányadónak minősül a törvény szövegének értelmezésében. 

Ez pedig azt jelenti a gyakorlatban, hogy

Ha ez nem így lenne, akkor például egy hároméves munkaidőkeret esetén a munkáltató egyes hónapokban aránytalanul sok munkára kötelezhetné a munkavállalókat. 

Az Alkotmánybíróság honlapján a fentiekről szóló szöveg egyelőre még csak tájékoztató, nem hivatalos jelleggel került közzétételre. A döntés hivatalos közzétételére a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül majd sor. 

Szabó Tímea amellett, hogy értékelte, hogy az Alkotmánybíróság két év után végre kimondta: senkit nem lehet elbocsátani azért, mert nem vállalja az „önkéntes” túlmunkát, mindezt úgy kommentálta a Facebookon közzétett bejegyzésében, hogy 

nagy győzelem ez a magyar munkavállalóknak! Úgy tűnik, hogy még az ellenzékiséggel ritkán vádolható Alkotmánybíróságnak is sok volt a rabszolgatörvény, az emberek elnyomása.

A képviselő ígéretet tett arra is, hogy folytatják a munkavállalók érdekében megkezdett harcot, és az AB-döntés után most az ellenzékkel közösen benyújtják az új törvényt is. Ezt a képviselő szerint kötelező lesz elfogadnia a parlamentnek. 

Kellemes meglepetésként értékelte az Alkotmánybíróság döntését közleményében Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, ugyanakkor csak félsikernek tartja, a konföderáció ugyanis ebben az ügyben újabb AB-döntésre vár. 

Mi a kezdetektől tudtuk, hogy ez a munkavállalók számára végtelenül hátrányos törvény nem állhat ki egy valódi alkotmánybírósági vizsgálatot, ezért tiltakoztunk a bevezetés ellen akkoriban nagy erővel, tömegekkel

– jelentette ki az elnök. 

Úgy értékelte, hogy megérte összefogva küzdeni a törvénytelenség ellen még akkor is, ha erre a munkavállalók számára kedvező döntésre éveket kellett várni. Egyúttal köszönetet mondott a 2018-as decemberi tüntetéseken résztvevőknek, az alkotmánybírósági beadványt aláíró ellenzéki pártok politikusainak, a demonstrációk szervezőinek, s minden szervezetnek, amely jelenlétével vagy egyéb módon sikerre segítette a küzdelmet.

Tanulságos az egész történet, amiből azt mindenképpen érdemes leszűrni – s remélhetően sokan meg is teszik –, hogy összefogással még a Fidesz-kormány ellen is el lehet érni eredményt – jegyezte meg Kordás László, remélve, hogy a a jövőben még többen, még bátrabban vállalják majd a véleményüket.