Ez talán segít a kulturálatlan közlekedőknek
További Belföld cikkek
- Hatalmas torlódásra kell számítani, akár két órával is nőhet a menetidő az M1-es, M3-as és az M5-ös autópályákon
- Orbán Viktor: Sosem szerettem azokat a politikusokat, akik elhárították a felelősséget
- Súlyos baleset történt Debrecenben, a buszmegállóba hajtott egy autó
- Orbán Viktor: Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból
- Bombariadó miatt megszakadt egy buli Budapesten, több ezren maradhattak hoppon
Tízből kilenc közúti baleset oka az emberi tényező: a közlekedők felelőtlensége, mulasztása, vezetéstechnikai hibája. Erre hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára.
A kormány elsősorban a hálózatok folyamatos bővítésével, az infrastruktúra műszaki állapotának javításával cselekszik a biztonságosabb közlekedésért. A többi főként rajtunk, járművezetőkön, kerékpárosokon, gyalogosokon múlik
– mutatott rá Mosóczi László.
Tavaly kevesebben haltak meg közúti balesetben, mint az ötvenes évek óta bármelyik évben, pedig csak személyautóból tízszer több jár az utakon. A Közlekedéstudományi Intézet (KTI) szerint ugyanakkor a járművezetők elsőbbségadási hajlandósága a gyalogosokkal és a kerékpárosokkal szemben még mindig hagy kívánnivalókat: felmérésük szerint az autósok 78,3 százaléka engedte csak át a gyalogosokat a zebránál, és Budapesten a helyzet az országos átlag alatti (68,1 százalék). A bringásoknál a helyzet fordított: míg a fővárosban három autós közül kettő adott elsőbbséget a kétkerekűeknek, addig a Dunántúlon csak minden harmadik autós volt erre hajlandó.
Persze nem csak a vezetők renitenskednek, a gyalogosok sem kivételek. A rendőrség éppen ma indította el Zebra akcióját, amellyel a tilosban átkelőket akarják kiszűrni. A KTI-s összesítés szerint villogó zöldnél még a gyalogosok 6,1 százaléka lép a zebrára, de 8,8 százalékukat a piros jelzés sem riasztja vissza.
Bíró József, a Közlekedéstudomány Egyesület társelnöke, a közlekedési kultúra napja kampány alapítója szerint a kezdeményezés célja felhívni a társadalom figyelmét arra, hogy a közlekedésben partnerként figyeljünk mindenkire.
A közlekedési kultúra hiányára hívják fel a figyelmet a leginkább érintett cégek: a tömegközlekedési vállalatok és a mentők is. A DKV például egy „beszennyezett” villamost indít különjáratban, hogy megmutassa, mennyi szemetet hagynak maguk után az utasok a járatokon. Az elrettentésnek szánt mozgó kiállítás a „Tényleg szerettek így utazni? A szemléltető szemét” címet viseli. A debreceni közlekedési dolgozók a Jerusalema tánckihíváshoz is csatlakoztak.
A mentők viszont nincsenek táncos kedvükben, különösen akkor, amikor az autósok fülük botját se mozgatják a sziréna hallatán, és nem adnak szabad utat a mentőautóknak. Az Országos Mentőszolgálat szerint járműveik sokszor azért nem érnek ki időben a kárhelyszínekre, mert elakadnak a forgalomban, amin emberéletek múlhatnak.
Akit pedig maguk a mentőautók érdekelnek, azoknak a Kresz Géza Mentőmúzeum vezetője, Debrődi Gábor tart virtuális tárlatvezetést a mentőszolgálat régi és jelenlegi járműveiről.