WWF: fokozottan védett erdők láncfűrész alatt

Május 24. az európai nemzeti parkok napja. Csaknem fél évszázada léteznek Magyarországon is nemzeti parkok, amelyek azért jöttek létre, hogy megóvjuk a természeti szépségeket és az élővilágot.

Az Agrárminisztérium azzal büszkélkedik, hogy az elmúlt tíz évben sokat fejlődött a hazai nemzeti parkok rendszere, költségvetésük csaknem megnégyszereződött, emellett kétszer annyian dolgoznak az állami természetvédelemben, mint korábban. Erről a tárca környezetügyért felelős államtitkára beszélt Fertőújlakon, ahol átadták a Fertő–Hanság Nemzeti Park felújított természetiskoláját, ami már csak azért is örvendetes, mert a természetiskolának otthont adó épület a rendszerváltás előtt határőr laktanyaként működött a látogatók elől elzárt területen.

Rácz András ismertetése szerint

• míg 2010-ben mintegy 700-an dolgoztak a hazai nemzeti parkokban, addig ma 1400-an,
• a költségvetésük 4,5 milliárd forintról 20 milliárd forintra emelkedett,
• a legelőállat-állomány 45 százalékkal 14 ezres egyedszámra nőtt,
• az elmúlt tíz évben 83 helyen nyilvánítottak védetté összesen 4200 hektár területet, 
• mintegy 700 ökoturisztikai létesítmény van idehaza, ezek felét valamelyik nemzeti parki igazgatóság működteti,
• évente mintegy 1,6 millió látogatót fogadnak, bár ez a szám tavaly a járvány miatt egymillióra esett vissza. 

Ugyanakkor éppen a járvánnyal járó külföldi utazási korlátozások miatt a múlt évben a hazai turizmus nagy lendületet kapott, és a magyarok rájöttek, hogy idehaza is rengeteg látnivaló van. Erről már az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos beszélt.

A kormány célul tűzte ki, hogy 2030-ra Magyarország a legélhetőbb országok közé tartozzon, amihez hozzátartozik, hogy a szabadidőt megfelelően lehessen eltölteni, és a hazai turisztikai szálláshelyek olyan színvonalúak legyenek, mint Ausztriában vagy Szlovákiában

– fogalmazott Révész Máriusz, hozzátéve, hogy 98 turistaház fejlesztését támogatták 2018 óta, és jelenleg is 42 turistaház, zarándoképület felújítása van folyamatban. Ezek sorába illeszkedik a Csapody István Természetiskola is, amelyet 50 millió forintból újítottak fel.

Kulcsárné Roth Matthaea, a Fertő–Hanság Nemzeti Park igazgatója azt mondta, fontos cél a gyermekek környezeti nevelése, oktatása, mert rajtuk keresztül lehet a felnőtteket is szemléletváltásra ösztönözni. A nemzeti parkok 15 erdei iskolával évente mintegy 200 ezer gyermeknek nyújtanak környezeti nevelési programot.

Az európai nemzeti parkok napja alkalmából a szakminisztérium a Klímapolitikai Intézettel országos reprezentatív kutatást végzett, amelyből kiderült, hogy a résztvevők 98 százaléka tartja fontosnak azt, hogy legyenek olyan védett területek, ahol a környezetvédelmi kezelésen kívül nincs más beavatkozás. Sokan hajlandók maguk is tenni a környezet védelméért. A válaszadók

• 60 százaléka vett már részt szemétszedésen,
• 38 százalékuk volt faültetésen,
• 31 százaléka anyagilag is támogatott már környezetvédő szervezetet.

Ehhez képest a WWF Magyarország szerint védett erdeink állapota kritikus, amit az Európai Unió részére készülő hivatalos országjelentések is alátámasztanak. 

Az erdők kezelésében szinte semmilyen változást nem hozott a nemzeti parki státusz; ma is ugyanolyan, döntően gazdasági célú fakitermelés zajlik a parkok határain belül, mint azokon kívül

– jelentette ki a környezetvédő szervezet erdőprogramjának vezetője. Gálhidy László elmondta, hogy a néhány évvel ezelőtt, a bükki Tarkő mellett kivágott 180 éves erdő után egy újabb, ezúttal fokozottan védett bükkös jutott ugyanerre a sorsra a lillafüredi kisvasút végállomása közelében, de hasonló vágásterületeket látni a Magas-Bakonyban vagy a Balaton-felvidéken is. A Pilisben 40 méterenként vágott, úgynevezett közelítő nyomokkal hálózták be a hegyoldalakat a faanyag könnyebb kiszállítása érdekében, ami a tájkép és a talaj védelme, továbbá az erdőklíma megőrzése szempontjából is komoly kérdéseket vet fel.

Egyértelmű, hogy a védett területeken zajló intenzív nyersanyagtermelés nem felel meg a 21. század követelményeinek, és ilyen formában nem tartható fenn tovább 

– hangsúlyozta a szakember, aki szerint a jelenlegi gyakorlat folytatásával nemcsak az élővilág sorsa válhat kérdésessé, hanem saját jövőnk, jóllétünk is.

(Borítókép:  A Bezerédi-Duna-ág a Bács-Kiskun megyei Dunafalva közelében 2021. április 30-án. Fotó: Mohai Balázs / MTI)