Elszabotálhatja Hódmezővásárhely az önkormányzati lakáseladásokat

Hódmezővásárhely önkormányzata csütörtökön véleményező közgyűlést tart, és dönt arról, milyen megelőző lépéseket tesz az önkormányzati lakásvagyon megóvása érdekében. A szakértők már megfogalmaztak különböző megoldásokat, akár a törzsvagyonba vonás, akár jelzáloggal terhelés, akár közalapítványba bevitel. Egyebek mellett erről is beszélt Márki-Zay Péter polgármester a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) közös elnökségi ülése előtti sajtótájékoztatón. 

A Karácsony Gergely főpolgármesterrel és Gémesi György MÖSZ-elnökkel közösen tartott tájékoztatón azt mondta, mindezeket elsősorban a nagycsaládosok és a roma származású hódmezővásárhelyiek érdekében mérleglik. Emlékeztetett, Hódmezővásárhelyen az előző, fideszes vezetés a saját politikai körükből kikerült vevőknek már 40 százalék kedvezménnyel, mélyen áron alul értékesített lakásokat;

olyan kevés lakásunk van, hogy minden hónapban négy-ötször több a jelentkezők száma, mint a lakások száma, amelyeket oda tudunk ítélni.

Ezeket a lakásokat tehát nemhogy vagyonvesztéssel, de teljes áron sem szabad eladni. Az önkormányzatoknak szükségük van ezekre a lakásokra, mert ha nem tudnak ezek révén a rászorultaknak segíteni, „az nemcsak a jó erkölccsel, hanem keresztény vallásunkkal is ellentétes lenne”. Hódmezővásárhelyen 481 lakás érintett, ezek harmadát fenyegeti közvetlenül az eladás. Mindezekre tekintettel annak örülne, ha a kormány visszavonná a javaslatot.

Gémesi Györgyöt az háborítja fel a tervezett törvénymódosításban leginkább, hogy még a kötelező vagyonvesztésre ítélt önkormányzatoknak kell az eladáskor az értékbecslést is elvégeztetniük, miközben a korábbról ismert ingatlanértékesítések során megkövetelt transzparenciaszempontoknak nem kell megfelelni. A MÖSZ megítélése szerint jelenlegi formájában a törvénytervezet alkotmányellenes, ha így is marad, akkor Alkotmánybírósághoz fordulnak.

A kikényszerített vagyonvesztés ezermilliárd forintot is kitehet, a parlament asztalán lévő javaslat százezer lakást érinthet összesen. Ha elfogadják, rögtön beindul a lakásmaffia és a lakásbiznisz. 

Költségvetés, kompenzáció, helyreállítási alap

Most tárgyalja az Országgyűlés a 2022-es költségvetést, ennek kapcsán az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsában a Belügyminisztérium arról tájékoztatta az önkormányzatok képviselőit, hogy egy százalék dologi növekménnyel számolhatnak jövőre a helyhatóságok, de az említett többlet csak részlegesen fedezi 2021 kieső bevételeit, emellett számos többletköltséggel és magasabb árakkal kell számolniuk jövőre, amelyet három százalék feletti tervezett infláció is súlyosbít – mondta el Gémesi György.

A budapesti önkormányzatok is elestek attól a kompenzációtól, amely megillette volna őket, ezért összesen harmincmilliárdos bevételkieséssel kell számolniuk, a fővárosi önkormányzatnak 17 milliárd forint kiesése keletkezett, a közlekedésben jelentkező jegyárbevétel-kiesés felborította Budapest költségvetését – húzta alá Budapest főpolgármestere.

Az uniós helyreállítási alaphoz benyújtott kormányzati dokumentum nem tartalmazta a főváros javaslatait – ismételte meg a Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes által múlt héten elmondottakat. A MÖSZ néhány hete mutatta be a kormánynak a források elosztására javasolt lengyel modellt, amelyben a helyreállítást célzó pénzek egyharmadát az önkormányzatok kapják azokra a célokra, amelyek összhangban vannak a kormány és az EU céljaival. 

Bár az EU pluszforrások biztosításával támogatta a tagállamokat, hogy azok mielőbb orvosolni tudják a járvány káros hatásait, ki tudjanak lábalni a gazdasági recesszióból, enyhítve a társadalmi károkat, a magyar kormány által benyújtott terv azonban nem szolgálja e célokat – tette hozzá. (Amint arról az Index is beszámolt, Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár és a fővárosi önkormányzat között vita alakult ki arról, hogy a magyar helyreállítási terv forrásainak lehívása előtt milyen előzetes egyeztetések zajlottak a Budapest által javasolt projektekről.)

Magyarországnak, a magyar településeknek és az Európai Uniónak közös érdeke a mielőbbi digitális és zöld gazdasági szerkezetváltás – fogalmazott Karácsony Gergely.

(Borítókép: Márki-Zay Péter beszél a hódmezővásárhelyi közgyűlés ülésén a városháza dísztermében 2018. március 19-én. Fotó: Ujvári Sándor / MTI)