Jobban félnek a magyarok a vírustól, mint a bevándorlóktól

2021.05.26. 21:19 Módosítva: 2021.05.26. 22:20

Jobban félnek a magyarok a vírusok terjedésétől, mint a bevándorlóktól, a bizonytalan szavazók gondolkodása pedig az ellenzékiekhez közelebb áll, mint a kormánypártiakhoz – derül ki a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung készítette felmérésből, amelyet a Szabad Európa ismertetett. 

A felmérésben egyrészt arra kérdeztek rá, hogy az emberek miként látják saját, személyes jövőjüket. A lakosság 42 százaléka gondolja úgy, hogy a következő tíz évben javulni fog a helyzete. 

A 30 év alattiak közt ennél jobb az arány (53 százalék), míg a 60 év felettiek körében sokkal rosszabb (31 százalék). A diplomások és érettségizettek szintén gyakrabban válaszoltak pozitívan (55, illetve 50 százalékban), míg az alapfokú vagy szakmunkás végzettségűek kevésbé derűlátóak (34 és 30 százalék). 

Anyagi bizonytalanság vonatkozásában viszont épp fordított a helyzet. E tekintetben a 40 év alattiak és középkorúak félnek leginkább (50, illetve 45 százalék), míg a 60 év felettiekre kevésbé jellemző ez. Az eltérő társadalmi csoportok mellett a pártpolitikai nézetkülönbség mentén is különböző válaszok születtek.

Míg a kormánypártiak közül 59 százalék arra számít, hogy a személyes helyzetük javulni fog, ezzel szemben az ellenzékiek és a bizonytalan szavazók közt csak 35, illetve 30 százalék az arány. 

A felmérésben azt is megvizsgálták, hogy milyen problémák miatt aggódnak leginkább az emberek. A legtöbben attól tartanak, hogy valamely szerettüknek baja esik (63 százalék), második helyen áll a komolyabb megbetegedéstől, kórházba kerüléstől való félelem, amitől a magyarok fele tart.

Sokan, majdnem ugyanennyien tartanak attól is, hogy kiszolgáltatottá válnak, vagy hogy olyan anyagi helyzetbe kerülnek, hogy már a számláikat sem fogják tudni kifizetni. Eközben a bevándorlástól már csak a magyarok kevesebb mint egyharmada (31 százalék) fél, valamint körülbelül ennyien tartanak a kivándorlástól is.

A bevándorlástól főként a falvakban tartanak (41 százalék), míg a városokban ez kevésbé van jelen (25-29 százalék). 

A válaszadókat a jelenlegi, országos szintű problémákról is megkérdezték. A többség itt a megélhetés magas költségeit és az alacsony fizetéseket nevezte meg (55, illetve 52 százalék), ezt pedig az egészségügy követte 42 százalékkal. A társadalmi egyenlőtlenséget 29 százalék, az alacsony nyugdíjakat pedig 23 százalék említette. A korrupció (16 százalék), az oktatás alacsony színvonala (13 százalék), az, hogy sok bevándorló költözhet az országba (10 százalék), vagy a demokrácia romló helyzete (9 százalék) ezeknél jóval kevesebb embert aggaszt. 

A jelenbéli problémák tekintetében a pártszimpátia kevésbé jelent választóvonalat, de annyi különbség azért van, hogy a kormány szimpatizánsai sokkal kevésbé tartják problémának a korrupciót és az oktatás alacsony színvonalát az ellenzéki szavazókhoz képest, viszont a bevándorlástól jobban tartanak náluk.