Nyelvvizsga-amnesztia: több milliót bukhatnak az intézmények

Tavaly több mint százezer új diplomást hozott a nyelvvizsgamentesség, amit azok a hallgatók vehettek igénybe, akik augusztus 31-ig záróvizsgát tettek. A rendelkezés a doktori képzések kivételével minden képzési formára – a korábbi főiskolai és egyetemi képzésekre, az alapképzésekre, a mesterképzésekre, az osztatlan képzésekre és a felsőoktatási szakképzésekre is – vonatkozott, finanszírozási formától függetlenül. Sőt, azok is élhettek a lehetőséggel, akiknek akár több nyelvvizsgát, felsőfokú vagy szakmai nyelvvizsgát kellett volna tenniük a diplomaszerzéshez. Ha visszaemlékszünk, 2020-ban az amnesztia a gazdasági akcióterv első intézkedései között szerepelt, most viszont egyelőre még nem született meg az ezzel kapcsolatos döntés. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón csupán annyit közölt, hogy idén is elgondolkodnak a könnyítésen.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint amennyiben ezt nem lépik meg, akár több tízezer diploma is bennragadhat, amit a következőkkel indokolnak:

• A nyelvvizsgaközpontok nagy része lemondta a tavaszi vizsgaidőszakot.
• Kevés helyen, továbbá kevés nyelvből és szakból lehet online szakmai nyelvvizsgát tenni.
• Ha májusban be is tudják pótolni a végzősök az elmaradt nyelvvizsgákat, az államvizsgára való felkészülési ütemtervük teljesen felborul.
• Több mint egy éve nem volt lehetőség huzamosabb ideig jelenlétben nyelvet tanulni, ami sokak számára jelent különösen nagy nehézséget.

A HÖOK-kal azonban nem mindenki ért egyet, ezt bizonyítja az a levél is, amit maguk tettek közzé a saját Facebook-oldalukon.

„Már ne haragudjon, de mit képzelnek magukról? Hallom, már megint arról győzködik a kormányt, hogy ismét több tízezer diplomát osszanak szét azok között, akik nem tanultak meg érte. Nem szégyellik magukat? Hallottak már tévéről, rádióról? Szerintem be kellene kapcsolni ezeket, átállítani, és lám, már árad is belőlük az idegen szöveg. Nem is tudta, hogy már van ilyen?” – tette fel a kérdést cinikusan a levélíró, aki a megoldást is elmondta.

Szerintem inkább tanulni kellene, nem sörsátrazni. Ha egy úgynevezett értelmiségi nem tud letenni egy nyelvvizsgát, akkor milyen jogon vár el bármit is bármelyik nem értelmiségitől? Csak másoktól veszik el a munkát, akik megtanultak érte! Tanuljál, ne drogozzál!

– írta Gábor, aki szerint nevetséges, hogy a jelenlegi generáció már gyerekkora óta tanul nyelveket, mégsem tud letenni egy nyelvvizsgát.

A nyelvvizsgaközpontok igazságtalannak és indokolatlannak tartják a könnyítést

„Érdekes módon csak a nyelvvizsgáztatás esetében merül fel kérdésként, hogy elvárható-e a vizsgázás. Ezen az alapon a felsőoktatás záróvizsgáit, az államvizsgát is törölni kellene az idén, hiszen a diákok javarészt online képzésben részesültek. Nem tartjuk az online tanulás mellett sem teljesíthetetlennek a vizsgakövetelményeket” – erről az ELTE Origó Nyelvi Centrum beszélt lapunknak. Kérdésünkre azt is elárulták, hogy a tavaly bevezetett könnyítés anyagilag is rendkívül nehéz helyzetbe hozta őket.

„A közel 130 ezer nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül kiadott diploma, az emelt szintű írásbeli nyelvi érettségi komplex vizsgaként elfogadása a tavalyi évben az előző évhez viszonyítva 223,5 millió forint árbevétel-kiesést eredményezett” – közölte az intézmény.

„Magát a felvetést is abszurdnak tartjuk” – erről már az Euroxam Nyelvvizsgaközpont beszélt az Indexnek. 

A Corvinus Nyelvvizsgaközpont vezetője sem támogatja az újabb amnesztiát, tapasztalataik szerint az elmúlt egy évben a legtöbb egyetemen ugyanis teljes értékű volt a nyelvoktatás. Emellett a járvány okozta helyzethez a magántanárok és a nyelviskolák is alkalmazkodtak, így a felkészüléssel nem lehetett probléma.

„Nem csupán szakmailag tartom indokolatlannak a nyelvvizsga-követelmény alóli mentesítést az elmúlt év eseményeire hivatkozva, hanem úgy vélem, valójában ezzel – közép- és hosszú távon – éppen a frissen diplomát szerző végzős hallgató kerülne nehezebb helyzetbe a munkaerőpiacon, hiszen nyilvánvalóan sekélyesebb lenne a nyelvtudása így, mivel nincs rákényszerítve nyelvi ismereteinek fejlesztésére, ami nélkül ma már egyre nehezebb érvényesülni” – mutatott rá Erdei József.

A BME Nyelvvizsgaközpont is hasonlóképp vélekedik. „A nyelvvizsgakedv a pandémia hatására sem csökkent az idei évben, ami azt sugallja, hogy mind az oktatás, mind pedig a vizsgák képesek voltak alkalmazkodni az új helyzethez” – válaszolta kérdésünkre az intézmény, véleményük a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének álláspontjával is megegyezik.

A Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Központja – mely az ECL nyelvvizsgarendszer nemzetközi és magyarországi központja is egyben – úgy véli, hogy a kedvezmények bevezetése helyett inkább támogatni kellene a hallgatókat a nyelvtanulásban.

„Noha a járványhelyzet miatt nem valósult meg, örvendetesnek tartjuk a középiskolások számára elérhető külföldi nyelvtanulási programot. Ilyen és hasonló támogatásra az egyetemistáknak is szüksége lenne” – írták.

(Borítókép: Hallgatók feladatlapot töltenek ki műszaki angol nyelvi próbanyelvvizsgán a BME Nyelvvizsgaközpontjában 2011. szeptember 14-én. Fotó: Marjai János / MTI)