Elindult az Európai Ügyészség, de Magyarország kimarad belőle

Az Európai Bizottság május végén bejelentette, hogy június 1-jén megkezdi működését az Európai Ügyészség (EPPO). Vera Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős biztos az új uniós intézmény működését így foglalta össze az EB hivatalos oldala szerint:

A célegyenesben vagyunk: hamarosan megkezdi működését az első független uniós hivatal, amelynek feladata, hogy kivizsgálja az uniós költségvetést érintő bűncselekményeket és lefolytassa a megfelelő vádhatósági eljárásokat.

Az első európai szupranacionális ügyészségként létrehozott szerv az EU pénzügyi érdekeit sértő csalások és egyéb bűncselekmények alábbi típusai esetében folytathat le vizsgálatot, illetve képviselhet vádat:

• kiadásokkal és bevételekkel kapcsolatos csalás;
• hozzáadottérték-adóval történő csalás (ha két vagy több tagállamot érint, és az összege legalább tízmillió euró);
• az uniós költségvetés megkárosításából származó pénzeszközök kifehérítése;
• aktív és passzív hivatali vesztegetés vagy hűtlen kezelés, amely sérti az EU pénzügyi érdekeit;
• bűnszervezetben való részvétel, ha a szervezet tevékenysége az uniós költségvetés elleni bűncselekményekre irányul.

A Laura Codruța Kövesi főügyész által vezetett Európai Ügyészség bármely más olyan jogellenes tevékenységet is kivizsgálhat és vádhatósági eljárás alá vonhat, amely „elválaszthatatlanul összekapcsolódik” az uniós költségvetés elleni bűncselekményekkel.

Évente várhatóan mintegy háromezer üggyel foglalkoznak, működésüket az uniós költségvetésből finanszírozzák, a luxembourgi központi hivatal minden részt vevő tagállam egy-egy európai ügyészéből és egyéb munkatársakból áll, valamint a tagállamokban tevékenykedő delegált ügyészek is az EPPO részét képezik.

Jelen állás szerint 22 tagállam vesz részt a megerősített együttműködésben. Magyarország, Írország és Lengyelország eddig nem csatlakozott, de ezt bármikor megtehetik, Dánia pedig egyértelmű kívülmaradását jelezte. Svédország idén kezdett érdeklődni az EPPO iránt.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász az Indexnek leszögezte, hogy az Európai Ügyészség nem friss találmány,

az alapvető előírásait a 2007-ben elfogadott lisszaboni szerződésben fektették le, ez világossá teszi, hogy nem a magyar kormány elleni támadásról van szó.

Az uniós pénzekkel kapcsolatos esetleges visszaélésekkel szembeni fellépést nehezítette, hogy az ilyen ügyek „a padlótól a plafonig” a tagállami hatóságok kezében voltak. A 2007-es alapító szerződésben az uniós ügyészség nem kötelezvényként, csak opcióként jelent meg, ezért megerősített együttműködés a formája, tehát önkéntes a részvétel.

Nem járhat el bármilyen ügyben az uniós ügyészség, csak abban az esetben van hatásköre, ha uniós források is érintettek. Ezen a területen az egyik jól ismert intézmény az OLAF, ez feltárhat visszaéléseket, kvázi nyomozó hatóságként tud működni, de a nyomozati eredményeket át kell adnia a tagállami hatóságoknak. A tagállami ügyészségekkel szemben viszont van némi bizalmatlanság, és kevésbé hatékony a rendszer, ezért született meg az az elképzelés, hogy a vádhatósági funkciót is uniós intézmény lássa el

– fejtette ki a nemzetközi jogász, hozzátéve, hogy a joghatóságot ezzel nem veszik el a tagállami bíróságoktól, csak a vád feladata kerül az uniós intézményhez a hatáskörébe tartozó esetekben.

Átpolitizálódott

Lattmann Tamás szerint a korrupció kérdése beemelte a politikai közbeszédbe az uniós ügyészség témáját Magyarországon. Ezzel együtt arra is emlékeztetett, hogy 2010-hez képest a kormányzat részéről politikai attitűdváltozás figyelhető meg az unióval összefüggésben:

2011-ben, még a soros magyar elnökség idején az volt a mottó, hogy erős Európa, a soros elnökség az úgynevezett hatos csomag kilobbizásával pedig az Európai Bizottság szerepét erősítette a gazdasági kormányzásban a tagállamok kárára, szóval akkor még messze nem hallottunk annyit a szuverenitásról, mint mostanában.

Hadházy Ákos független képviselő petíciót indított a csatlakozás érdekében, a gyűjtés több ellenzéki párt támogatásával zajlott, és végül 680 ezren írták alá az íveket.

Fekete-Győr András, a Momentum miniszterelnök-jelöltje és Hadházy Ákos az EPPO indulásának napján a Legfőbb Ügyészség épülete előtt tartott sajtótájékoztatót. A kormányváltásra készülő pártelnök itt elmondta, hogy 2022-től két fontos feladatuk lesz az antikorrupció terén. Az egyik, hogy létrehozzanak egy magyar korrupcióellenes ügyészséget, a másik, hogy csatlakozzunk az európai szervhez. A munka koordinálásában pedig központi szerepet szánna Hadházy Ákosnak.

A kormány nem támogatja

A Fidesz–KDNP kabinet hajthatatlan a kérdésben, legutóbb Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón úgy fogalmazott, hogy semmilyen értelmezhető érv nem szól az Európai Ügyészséghez való csatlakozás mellett.

A kormány elsődleges indoka az elutasításkor a szuverenitás védelme volt, bár Polt Péter legfőbb ügyész áprilisban munkamegállapodást kötött a szervezettel. Május elején Brüsszelben járt Varga Judit igazságügyi miniszter, ahol a Euronews információi szerint Didier Reynders igazságügyi biztos arra kérte, hogy Magyarország mérlegelje a csatlakozását az EPPO-hoz.

Az inkább politikai jellegű szuverenitásérv mellett a kormány jogi részről az Alaptörvényt is fel szokta hozni a kommunikációjában. A Transparency International (TI) tanulmányában azt írják, hogy az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdése szerint az ügyészség – az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló – az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. A TI azt a következtetést vonja le, hogy az alkotmányossági aggályok, ha Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, önálló alaptörvényi rendelkezéssel eloszlathatók.

(Borítókép: Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség (EPPO) európai főügyésze 2021. június 1-jén, az EPPO luxemburgi központjában tartott sajtótájékoztatón válaszol az újságírók kérdéseire. Fotó: Kenzo Tribouillard / AFP)