Vilmos
21 °C
33 °C

Kirekesztés, kizsákmányolás, koronavírus: ezekkel néztek szembe a gyerekek 2020-ban

DMARC20190622045
2021.06.03. 05:49 Módosítva: 2021.06.03. 08:53
Milyen volt gyereknek lenni Magyarországon? Erre a kérdésre próbál választ adni minden évben a Gyermekjogi jelentés, amelyet a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány idén is elkészített. Tavaly minden hétre jutott egy kifejezetten gyerekeket érintő jogszabályváltozás, ezek több mint hatvan százalékát a koronavírus-járvány miatt hozták.

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány idén ötödik alkalommal készített összefoglalót az előző év legfontosabb gyermekjogi eseményeiről. A jelentés áttekintést ad a 18 évnél fiatalabbak hazai helyzetéről, amelyet a jogszabályok, intézkedések, elérhető statisztikai adatok, programok mentén vizsgál, figyelembe véve, hogy mire reagált a média és a társadalom. 2020-ban három visszatérő vagy jelentős téma csúcsosodott ki: a koronavírus hatásai, a kirekesztés, valamint a szexuális visszaélés és kizsákmányolás kérdése.

A jelentés szerint a családok több időt töltöttek együtt, de a járvány rendkívül megszűrte a társas kapcsolatokat, és az így megváltozott közelség és távolság új kihívásokat állított mindenki elé. Mint írják, a segélyvonalak forgalma megduplázódott, nőtt az alkoholfogyasztás és a függőség a gyerekek és a családok körében is. Az elmúlt egy évben emellett láthatóvá váltak az ellátórendszer és a jogi szabályozás hiányosságai, a járvány miatt pedig nem csupán új nehézségekkel, korábban nem létező élethelyzetekkel néztünk szembe, hanem a már meglévő társadalmi problémák és egyenlőtlenségek is felerősödtek.

Kiderült az is, hogy 2020-ban minden hétre jutott egy kifejezetten gyerekeket érintő jogszabályváltozás, ezek több mint hatvan százalékát a koronavírus-járvány következtében hozták.

 Mutatjuk, melyek voltak a legfőbb változások az egyes területeken.

A koronavírus árnyékában

A járványhelyzet alatt a gyermekotthonban élő gyerekek negyven napig nem hagyhatták el a gyermekotthonok területét, és nem mindenhol tarthatták a kapcsolatot vér szerinti családtagjaikkal. Eközben a lakások iskolákká alakultak, amelyek szeptembertől ráadásul az új Nemzeti alaptanterv szerint tanítottak.

Fontos tudni, hogy az általános iskolákban közel minden ötödik diák nem vagy csak korlátozottan fért hozzá az online oktatáshoz.

A fogyatékossággal élő tanulók nyolc százaléka pedig semmilyen távoktatásban nem részesült, további 15 százalékuk pedig csak hetente egyszer részesült valamilyen fejlesztésben. Szintén nem elhanyagolható, hogy sokak életében kulcsfontosságú az intézményi étkezés, amelynek kiesésével a mindennapi élelemhez való hozzájutás is gondot jelentett.

2020-ban sem úsztuk meg a megkülönböztetést

Ha visszaemlékszünk, az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladatait az alapvető jogok biztosa vette át, ami korlátozta a jogérvényesítő lehetőségeket. Az Alaptörvény 9. módosítása kirekesztő változásokat vezetett be. Szűkítette, hogy mi a család, és hogy milyen önazonosság, milyen értékrendű nevelés védendő, valamint célkeresztbe állította az LMBTQI gyerekeket és szülőket.

Emellett változott az örökbefogadások szabályozása, ami nehéz helyzetbe hozta az egyedülállókat és az azonos nemű párokat az örökbefogadás terén. 

Szintén emlékezetes, hogy a gyöngyöspatai ítélet nyomán született törvénymódosítás miatt nem kaphatnak pénzbeli kompenzációt az iskolai szegregáció sértettjei. Ennek tetejébe tavaly a vírusbullying is megjelent, vagyis azok kiközösítése, akik elkapták a koronavírust.

Számos erőszakos eset történt

Sokkoló, de minden tizedik – közel 103 ezer gyerek – veszélyeztetett volt valamilyen erőszak vagy elhanyagolás miatt. A felnőttek 38 százaléka szerint egy pofontól nem lesz baja a gyereknek. Jó hír azonban, hogy szigorúbban lép fel a törvény a családon belüli bántalmazási ügyekben, amire szükség is volt, hiszen háromszor annyi gyerek vált kapcsolati erőszak áldozatává és a szexuális erőszak sértettjeinek száma is hatvan százalékkal nőtt 2019-hez képest.

Az iskolai erőszak ezzel párhuzamosan odáig fajult, hogy a döntéshozók szükségét érezték, hogy az iskolákban megjelenjenek az iskolaőrök.

Tavaly ráadásul jelentősen nőtt a 0–13 éves gyerekekkel szemben elkövetett bűncselekmények száma. Összesen 6310 olyan esetben indult eljárás, ahol kiskorú volt a sértett. Megdöbbentő, de naponta öt gyerek hozott világra gyereket. Mindeközben azonban elértük azt, hogy a jogszabályok végre nem elkövetőként, hanem áldozatként tekintenek a prostitúcióban érintett gyerekekre. 2016 óta hatszorosára nőtt a hatóságok felé jelentett pedofil tartalmak száma. Emellett a parlament elutasította a családon belüli erőszakról szóló isztambuli egyezmény ratifikálását.

(Borítókép:  Játszótér a felújított Holdudvar parkban az avatás napján, 2019. június 22-én Fotó:  Mónus Márton / MTI)