Orbán Viktor: Az újraindítás költségvetését kell megírnunk

Úgy illendő, hogy éljek azzal a lehetőséggel, hogy az előttem szólók felvetéseire reagáljak. A magyar kormány nem szenved gondolatszegénységben, ezt bizonyítják a korábbi előadások – kezdte beszédét Orbán Viktor a Magyarország újraindul! gazdaságpolitikai csúcskonferencián.

Innovatív gondolatok termelésében is jól állunk, ez a miniszterelnök helyzetét erősíti. Ha ilyen kormánya van, akkor az ő feladata, hogy a rengeteg ötletet egy életképes rendszerré szervezze össze.

A legfontosabbnak azt nevezte, amit Matolcsy György mutatott be, hogy mekkora lesz a GDP-növekedés, mikor térünk vissza a pandémia előtti gazdasági teljesítményhez.

Riasztóan magas számok hangzottak el.

Az ember mindig a szakmai tankönyveihez nyúl vissza, hogy megítélje ennek realitását. A kormányfő esetében ez a Rejtő-regényeket jelenti, amelyeknek az a része villant be neki, amikor valamelyik hős a nyomravezetőnek felkínál száz dollárt, és az azt válaszolja, hogy „ígérjenek inkább tízet, olyat már láttam”. Ez jutott eszébe az akár 6 százalék feletti GDP-növekedésről.

Azt mondta a jegybankelnök, hogy el kell kerülni a poszt-Covid-szindrómát a gazdaságban; meg is nevezte, hogy mit ért ezalatt.

A teljes foglalkoztatottság és teljes foglalkoztatás egy olyan eszköz, amely a pandémia utáni bizonytalanság ellen hat.

Ilyen a moratórium kérdése, amiből értelmes menetrend szerint kell kijönni. Az óvatos duhajok közé tartozik ebben az ügyben, megérti, hogy a pénzügyekkel foglalkozók és a bankok minél hamarabb vissza akarnak térni a hiteltörlesztési rendhez, de ha nem figyelünk oda, akkor átesünk a ló másik oldalára.

Hogyan lehet visszarendezni a költségvetési egyensúlyt? – tette fel a kérdést Orbán Viktor, aki szerint a költségvetési hiány 2020-ban 8,1 százalék volt, idén pedig 7,5, míg 2022-ben 5,9 százalékkal számolnak. Ugyanakkor a miniszterelnök nem osztja az MNB-elnök által javasolt 3 százalékos hiányhoz való visszatérést jövőre.

A kormányfő utalt arra, hogy hamarosan véget ér a gazdaságélénkítésre bevezetett NHP Hajrá program, ezért utána a költségvetésnek kell biztosítani egy 0,5 százaléknál nem magasabb kamatú hitelt a magyar kis- és középvállalatok számára. A kormányzat tervei szerint ez egy felülről nyitott hitel lesz. A támogatás kidolgozásánál a Kavosszal, az Iparkamarával és a Széchenyi-kártyával kell együttműködni.

A minimálbért és a garantált bérminimumot is lehetne kombinálni Orbán Viktor szerint. A cél 200 ezer forintos minimálbér elérése lenne, de ha ekkora minimálbér-kötelezettséget zúdítunk a vállalkozásokra, akkor azok nem fogják tudni kigazdálkodni. A magas minimálbérhez segíteni kell a kkv-kat, és ez adócsökkentés formájában tehető meg. A kormány már eddig is csökkentette az élő munkát terhelő adókat, és a közeljövőben átfogó megállapodás megkötésére törekszik a minimálbér kérdésében a szakmai szervezetekkel.

Orbán Viktor a jelenlegi helyzetben három kiindulási feltételt határozott meg.

1. Az első, hogy a kihívás nem kormányzati természetű, nem politikai kihívásról van szó, az egész társadalmat átfogó, totális gazdasági és társadalmi kihívás, amit láthatunk. Ezért a válasz sem lehet csak politikai és kormányzati természetű, széles összefogásra van szükség a gazdaság minden szereplőjét érintően.
2. A második, hogy gazdaságpolitikát pártalapon nem lehet csinálni. Gazdaságpolitikát azokkal lehet csinálni, akik tudnak gazdaságot működtetni, ez nem pártkérdés.
3. A harmadik, hogy ilyen helyzetben nem lehet választási költségvetést csinálni. Újraindítási költségvetésre van szükség, ennek szellemében nyújtották be a 2022-es büdzsét.

Ami a feladat nagyságát és komolyságát illeti, ő látott árvizet, vörös iszapot, devizaadósságot, pénzügyi válságot, migrációt, a partvonal mellől még háborút is.

Válságból újat nekem senki sem tud mutatni.

A mostani körülmények még neki is újak, olyat, hogy egy járvány az egész világgazdaságot megbénítja, és mindenkire veszélyes legyen, ilyen válságot senki nem látott. Ezért az ilyenkor szükséges újraindítási teendőket sem láttak.

Az első és legfontosabb dolog az, hogy ebben a válságban Magyarországon mindenki helytállt. Az egészségügyi rendszert lesajnáljuk, mégis jobban teljesített, mint a legtöbb nyugat-európai egészségügy. Az egészségügyi dolgozók mellett kiemelte az oktatást, a családokat és a vállalkozásokat is.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy olyan közösség a miénk, amely baj idején minden porcikájában képes volt helytállni és jól teljesíteni.

Különösen fontosnak tartja, hogy a dolgozó, munkába álló embereknek a száma ma 4,5 millió felett van, ez csak 50 ezerrel kevesebb, mint 2019 azonos időszakában volt. Ebben az évben nemcsak ezt pótolják, hanem még egyszer ötvenezer munkahelyet szeretnének létrehozni. Tartják a vállalást, hogy több munkahelyet hoznak létre, mint amennyit tönkretett a vírus.

A kormányfő bejelentette, hogy a járvány után is kellenek operatív törzsek, csak más típusúak, mint a járvány idején. Kettőt állítanak fel. Az egyik a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs, amelyet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter irányít, a másik pedig a társadalmi élet újraindításáért felelős operatív törzs, amelyet Novák Katalin miniszter vezet majd.

A kormányfő beszélt annak a globális minimális adónak a tervéről is, amelyet a G7-ek nemrégiben hagytak jóvá, és a mértéke 15 százalék lenne. A miniszterelnök szerint nem helyes, ha egy nemzetközi szervezet mondja meg, hogy milyen legyen vagy ne legyen a magyar vállalati adókedvezmény. Magyarország nem kínál off-shore lehetőséget a társasági adójával, hanem valódi külföldi vállalkozásokat igyekszik bevonzani, és ezáltal munkahelyeket teremteni idehaza.

A kormányfő úgy látja, hogy a válság után biztonságosabb gazdaságot akarunk majd. A világ és az európai gazdaság is változni fog, Magyarországnak exportorientált országként okosan és jól kell alkalmazkodnia ehhez.

Orbán Viktor kiemelte, hogy önellátónak kell lennünk a kórházi és a védekezés eszközeit illetően, valamint a gyógyszer- és vakcinaellátásban. Olyan vakcinafejlesztési kapacitással kell rendelkezünk, amely sokkal gyorsabban tudja kifejleszteni a saját orvosságunkat a következő járvány ellen, mint amire most képesek voltunk.

Azt is hangsúlyozta,

nem lehet, hogy Magyarország csak a nyugati lábán álljon, a keletin is kell. Ez nem ideológiai vita, egyszerű gazdaságpolitikai tény.

Azzal érvelt, hogy a világgazdaság súlypontja a következő évtizedekben keletre helyeződik, és az exportvezérelt magyar növekedésnek nincs alternatívája, ekkora területtel, ekkora népességgel. Részt kell vennünk a nemzetközi kereskedelmi életben, a japán, a dél-koreai, a kínai, az indonéziai, a vietnámi piacokon lesz pénz. A nyugati és a keleti gazdasággal is képesnek kell lennünk együttműködni.

Budapest számára fontos feladatként jelölte meg a turisztikai modellváltást. Példaként Párizst és Rómát hozta, ahol szerinte egészséges arányban működik a külföldi és belföldi turistákra való berendezkedés, de Budapest 90 százalékban a külföldiekre épít. Ez nem lesz versenyképes, nem csak idén, általában sem, ennek vége van – jelentette ki. A belföldi turizmusra is szüksége van Budapestnek.

A teljes foglalkoztatottsággal kapcsolatban tisztázta, hogy nem akarnak visszamenni a szocializmusba, de azt tudják garantálni, hogy több munkahely lesz Magyarországon, mint amennyi ember dolgozni akar. A váltásra is lesz lehetőség, az átképzéssel együtt. Azt is garantálni akarják, hogy az ország egyik sarkából ne kelljen felkerekedni, és az ország másik részén munkát vállalni. Ezen a ponton világossá tette, hogy „a migráció rossz dolog”, mert arról szól, hogy az ember, ahova született, ott nem tud boldogulni, és ez az országon belüli migrációra is érvényes.

Orbán Viktor szerint nem megengedhető, hogy miközben Budapest az uniós átlagfejlettség fölött áll, más régióink a legelmaradottabbak között vannak, ezekbe a régiókba kell küldeni a forrásokat, nem akarnak megavárosokat, meg kell őrizni a kisvárosokat és falvakat is.

A kormány az Agrárkamarával is szeretne megállapodást kötni a mezőgazdaság versenyképességének megőrzése érdekében. A nyugdíjasokat is kiemelten fogják támogatni, ennek jele, hogy visszaépül a 13. havi nyugdíj. A gazdaság újraindításához a miniszterelnök pedig kéri a folyamatos egyeztetést az iparkamarával.

Orbán Viktor befejezésképpen azt mondta: a délutáni kormányülésen javasolni fogja, hogy ha sikerül elérni a GDP 5,5 százalékos növekedését, akkor a gyermeket nevelő szülőknek adják vissza a 2021-ben befizetett szja-t. Az átlagjövedelem után befizetett adót a gyermeket nevelő szülők kapnák meg, és a lépés 550-580 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Világgazdaság üzleti napilap Magyarország újraindításáról szervezett konferenciáján a Budapest Kongresszusi Központban 2021. június 9-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)