Hatékonyak-e a forgalomban lévő vakcinák?
További Belföld cikkek
- A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették
- A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Noha a legfrissebb adatok szerint a magyar lakosság 55 százaléka és a regisztráltak 92 százaléka már felvette az oltást, sokakban felmerült a kérdés, hogy egy negyedik hullám esetén is immunis marad-e a szervezetük a koronavírussal szemben. Esetleg a különféle mutánsokkal szemben is megfelelő védettséget biztosít-e az oltás, vagy a vakcina hatékonyságával meddig lehet számolni.
Többek közt erre is választ adhat az a több mint háromezer ember bevonásával készülő vizsgálat, amely a hazánkban elérhető ötféle oltóanyag hatékonyságát kíséri figyelemmel – tájékoztatta az Indexet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
Egy hónappal ezelőtt jelentette be Kásler Miklós, hogy minden forgalomban lévő vakcinát megvizsgálnak abból a szempontból, hogy az általa létrehozott immunitás két komponense, az ellenanyagok, illetve a sejtek védekezőképességét hogyan alakítja, milyen időtartamra vonatkozik a védettség.
Az Emmi tájékoztatása szerint
a világon az elsők között vagyunk, akik szisztematikusan, több oldalról, hosszú távon vizsgálják a hazánkban jelenleg elérhető oltóanyagok (AstraZeneca, Pfizer, Szputnyik V, Sinopharm, Moderna) hatását.
Az egy éven át tartó összehasonlító elemzést a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) végzi az ellenanyagszint mérésével, valamint az Országos Onkológiai Intézet a celluláris immunválasz vizsgálatával. A vérvétel országosan három oltóponton zajlik, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetben, valamint a Pécsi Tudományegyetem épületeiben.
A tájékoztatóból kiderül továbbá: a teljes immunitást vizsgáló kutatásokba összesen 3211 személyt vontak be, a beérkező adatokat pedig az Országos Onkológiai Intézet kutatócsoportja dolgozza fel.
A kutatás résztvevőit már április végén bevonták a programba. Ahogy arról az Mfor is beszámolt, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjában is osztották az oltásra várakozók között azt a nyomtatványt, amelyben az aláírókat 12 hónapos önkéntes antitestvizsgálatban való vérvételre várták. Az űrlapból kiderült, négy időpontban történik a vérvétel:
- a vakcina első dózisának beadása előtt (alapimmunitás),
- a vakcina első dózisának beadását követő 14. napon (immunválasz kezdete),
- a vakcina második dózisának beadását követő 14–20. napon (immunválasz maximuma),
- a vakcina első dózisának beadását követő 60–360. napon (immunválasz fenntartása).
A nyomtatvány szerint a vizsgálatból bármikor ki lehet lépni, írja az Mfor.
Az orvosi kamara is javasolta
Az oltóanyagok hatékonyságvizsgálatának szükségességét nem csupán a szakminisztérium tartotta fontosnak. A vakcinák hatékonyságának elemzését a Magyar Orvosi Kamara is javasolta április végén. Az operatív törzshöz azzal a kéréssel fordultak, hogy a kormányzat tegye elérhetővé a kutatók számára az oltással kapcsolatos adatbázisok kutathatóságát. A kamara által írt levélben az állt:
A vakcinák hatásosságának valós megítélése érdekében szükség lenne az egyes oltások által kiváltott immunválasz időbéli kialakulásának és erősségének megismerése érdekében egy prospektív reprezentatív vizsgálatot indítani. Ennek eredménye alapján lehetne a mindinkább rendelkezésre álló többféle vakcinát a leghatékonyabban felhasználni, az esetleg szükségessé váló újraoltásokról szakmailag megalapozott döntést hozni.
Az Emmi tájékoztatásában azt is kiemelte: ezek az eredmények folyamatosan rendelkezésre állnak, hogy a kormány a szakmapolitikai intézkedések meghozatalakor is felhasználja azokat.
Index-teszt
Ahogy az Index nagy ellenanyagteszt-vizsgálatában már megírtuk, a szerkesztőség munkatársai nemrégiben arra voltak kíváncsiak, hogy működik-e az oltóanyag, amelyet a kollégák kaptak, vagyis termelődött-e a koronavírus ellen kellő védettséget nyújtó ellenanyag a szervezetükben. A vizsgálatot egy magánegészségügyi szolgáltató végezte el, ahol a vizsgálatot követően negyedóra alatt megállapították egycseppnyi vérből az eredményt.
A hivatalosan CHROMATM PoC nevű antitestteszt részben azt deríti ki, hogy a szervezetünk kellően reagált-e a védőoltásra. Egész pontosan azzal, hogy megmutatja, a vakcina hatására termelődött-e, és ha igen, mekkora az ellenanyagszint a szervezetünkben. Ezen belül is, ami nekünk fontos, az IgG ellenanyagszint – laboratóriumi vizsgálattal ugyanis ez mutatja ki a vérből a védettséget.
JELENLEG MAGYARORSZÁGON AZ S (TÜSKEFEHÉRJE) ELLENI IGG ELLENYAG SZINTJÉT MÉRIK A VÉRBEN, ÉS EHHEZ KÉPEST HATÁROZZÁK MEG, HOGY VALAKI VÉDETTNEK SZÁMÍT-E.
Az S tüskefehérje ellen termelt IgG szintjét egyfelől vizsgálják azoknál, akik átestek a koronavírus-fertőzésen, ahogy azoknál is, akiket beoltottak, és kíváncsiak az oltás eredményességére.
E szerint a vizsgálatban részt vevő kollégák eredménye alapján a legmagasabb eredményt a Pfizer-vakcinával beoltott kolléga érte el. Fontos hozzátenni, hogy az eredmény megállapítása alapján a vizsgálatban részt vevő minden kolléga szervezetében megfelelő mennyiségű ellenanyagszint termelődött.
(Borítókép: Egy laboratóriumi dolgozó vizsgálja a tesztek eredményét Stuttgartban 2020. június 18-án. Fotó: Marijan Murat / picture alliance / Getty Images)