Oltásellenes testépítők miatt szenvednek az edzőtermek
További Belföld cikkek
- A kormány benyújtotta a magyar kutatási hálózat átalakításáról szóló javaslatot
- Kiutasítottak Magyarországól egy amerikai tanárt, aki 10 éve tanított az országban
- Fehérbe borul a fél ország, figyelmeztetést adott ki a Magyar Közút
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
Az edzőtermek május elején, azt követően nyithattak ki, hogy meglett hazánkban a négymillió beoltott. Korábban kizárólag azok vehették igénybe az ilyen létesítményeket, akiknek volt érvényes sportolói igazolása, ma pedig már az amatőrök is járhatnak, de tőlük védettségi igazolványt kérnek.
Bár a nyitást nagyon sokan várták, a nagy roham elmaradt – erről Dechert Áron, a Magyarországi Edzőtermek Országos Szövetségének (MEDZOSZ) elnöke beszélt az Indexnek.
Két hónap alatt a rendszeresen járók 50-60 százaléka tért vissza, így a termek kihasználtsága is ekörül mozog. A háttérben főként az áll, hogy a testépítők jelentős része nem támogatja az oltást, nem is vette fel azt, ebből kifolyólag védettségi igazolvánnyal sem rendelkezik. Ha ez a réteg is beoltatná magát, körülbelül 20 százalékkal megugrana a konditermek forgalma
– mondta a szövetség elnöke.
A fent említett jelenség miatt az edzőtermek szerelmesei számtalan kritikát kaptak a különböző közösségi oldalakon.
Mindent magukba szúrnak, kivéve a vakcinát, attól nagyon félnek
– írta egy nő a Facebookon.
A MEDZOSZ álláspontja szerint a különböző teljesítményfokozó szerek valóban nem veszélytelenek, arra viszont egyelőre nincs bizonyíték, hogy a vakcina növelné a doppingolással járó, egyébként is meglévő kockázatokat. Mindezek ellenére úgy vélik, hogy mivel hazánkban nem kötelező a koronavírus elleni védőoltás, minden edzőterembe járó állampolgárnak szíve joga eldönteni, hogy beoltatja-e magát. Sokan épp a kiváló állóképességükre és egészséges életmódjukra hivatkozva nem tartanak a fertőzéstől, noha az elmúlt másfél évben többször is bebizonyosodott, hogy a koronavírus nem válogat.
Több mint száz komplexum most is zárva van
A fitnesztermek helyzetén az sem segített, hogy az enyhítés pont akkor érkezett, amikor a szezon véget ért. A legtöbb bevételük ugyanis szeptembertől áprilisig van, abban az időszakban, amikor a szabadtéri sportolásra kevésbé van lehetőség.
Hazánkban körülbelül 2700 sportkomplexum létezik, de ebbe az adatba a squashtermek és a jógaközpontok is beleszámítanak.
A járvány alatt az 5 százalékuk ment tönkre, ami azt jelenti, hogy ma is van Magyarországon hozzávetőlegesen 135 létesítmény, amely vagy végleg bezárt, vagy amiatt nem nyitott ki, mert a nagyobb bevétel reményében megvárja az őszi szezont.
Dechert Áron ugyanakkor úgy véli, hogy a termek újabb tíz százaléka kerülhet a csőd szélére, amennyiben beköszönt a negyedik hullám, ezért ezt a helyzetet minden eszközzel meg kell előzni.
- Ösztönözni kell az edzeni vágyókat arra, hogy a kisebb, jelenleg alacsony kihasználtsággal működő termeket vegyék igénybe.
- A konditermek pályázhatnak eszközökre, és szerezhetnek támogatókat akár társadalmi felelősségvállalás címszó alatt is, hiszen a járvány után különösen nagy szükség van arra, hogy az embereknek lehetősége nyíljon a mozgásra.
„A halálos áldozatok és a gazdasági károk mellett a világjárvány egyik legnagyobb átka, hogy tovább nőtt hazánkban a túlsúlyosok száma. Az egyébként is lusták még lustábbak lettek, de emellett a stressz, valamint a korlátozott mozgási lehetőségek miatt azoknak az egészségügyi állapota is sokat romlott, akik korábban igyekeztek formában maradni. A jövőben a kormányzat részéről is kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy ez a tendencia megforduljon” – mondta a MEDZOSZ elnöke.
Sok élsportolót köszönhetünk a járványnak
Az első hullám alatt még nem igazán trükköztek az edzeni vágyók, hiszen egyrészt mindenkiben nagyobb volt a félelem, másrészt senki nem sejtette, hogy a járvány és a vele járó korlátozások sora ilyen tartósan velünk lesz. A harmadik hullám idejére viszont már sokan megelégelték a helyzetet, és bizony ki is használták azt. Miután a versenysportolóknak nem volt tilos a gyúrás, az amatőr, szimplán sportkedvelő állampolgárok is úgy döntöttek, hogy csatlakoznak egy egyesülethez, a tagságot megszerezve pedig bárki könnyedén versenysportolói igazoláshoz juthatott. Ebben a procedúrában gyakran az edzőtermek is segítettek.
„Bizony jó pár létesítmény használta ki ezt a jogi kiskaput, tették mindezt azért, mert a tényleges élsportolók száma elenyésző, főként azoké, akik nem a saját klubjukhoz tartozó vívócsarnokban vagy uszodában edzenek. Ettől függetlenül erre természetesen nem büszkék, ha a jövőben is hasonló helyzet állna elő, jobban meg kell szűrni, hogy kik azok a sportolók, akik valóban a felkészülésük miatt jönnek le a terembe” – tette hozzá Dechert Áron.