Harmadik oltás, szigorúbb szabályok

Elárasztották az országot az antitestmérő állomások. Vannak, akik csak kíváncsiságból, míg mások az elmúlt hetek aggasztó hírei miatt térnek be egy-egy ilyen bódéba, de mint arról korábban beszámoltunk, a Fővárosi Önkormányzat is ingyenes antitestmérést ajánl az időseknek, ugyanis kezd egyre biztosabbá válni, hogy hatvan év felett a Sinopharm-vakcina hatékonysága megkérdőjelezhető.

A hazai laborok eredményei alapján úgy tűnik, hogy a hatvan év felettiek húsz-harminc százalékánál, míg a nyolcvan év felettiek ötven százaléknál nem alakult ki megfelelő védettség. Számukra különösen indokolt lenne a harmadik oltás, de mindenki másnak is, akinél a teszt kritikusan alacsony vagy nem létező ellenanyagszintet mutatott

– nyilatkozta az Indexnek Boldogkői Zsolt virológus, utalva arra, hogy a probléma más vakcinák és más korosztályok esetében is jelentkezhet.

A szakember azt a tényt is megerősítette, miszerint több magyar is kiutazott Romániába annak érdekében, hogy megkapja a harmadik oltást, ami már azért is nonszensz, mert itthon is komoly mennyiségű vakcina van bespájzolva. Emellett világszerte több helyen keresztoltásokkal kísérleteznek, Németországban például az első AstraZeneca után második oltásnak az mRNS-alapú vakcinákat javasolják, az eddigi eredmények pedig kifejezetten biztatók. Noha itthon alapvetően szigorúan veszik a gyártói előírást, vannak olyan orvosok, akik a magasabb immunitás érdekében szintén hibrid megoldásokkal kísérleteznek, egyik olvasónk története is ezt támasztja alá.

„A napokban lett volna esedékes, hogy megkapjam az AstraZeneca második adagját, de a háziorvosom jelezte, hogy jelenleg nincs neki ebből az oltóanyagból.

Egyelőre nem mertem bevállalni, de már őszintén fogalmam sincs, hogy mi a jó döntés. A mamám Sinopharmot kapott, most akkor lehet, hogy neki semmilyen védettsége nincs?” – tette fel a kérdést olvasónk.

Egyelőre valóban nagy kérdés, hogy mi lesz egy újabb hullám esetén azokkal, akiknek az oltás ellenére sincs védettségük.

Boldogkői Zsolt szerint fel kellene mérni, hogy hányan vannak ilyen helyzetben, és ezzel párhuzamosan fontos lenne kideríteni, hogy két adag Sinopharm után miképp reagál a szervezet egy harmadik oltásként beadott mRNS-alapú oltóanyagra.

A probléma csak az, hogy a kínai vakcinával kapcsolatban még nincsenek előrehaladott vizsgálatok a harmadik oltásra vonatkozóan, és amíg a gyártói előírás nem teszi lehetővé, addig feltételezhetően itthon is a két oltáshoz fognak ragaszkodni

– jelentette ki a virológus.

Mint ismert, Magyarországon az enyhítéseket is a beadott oltások számához kötötték. Itthon már több mint 5,5 millióan kaptak oltást, közülük a legtöbben már a védettségi igazolványukat is kézhez vették. Hazánk valódi védettségét ugyanakkor csak az szemléltetné, ha készülne egy országos antitestvizsgálat, ez viszont egyelőre nem szerepel a kormány tervei között.

„Örömmel látjuk, hogy a Semmelweis Egyetem ezen a téren is úttörő, hiszen aki szeretné, náluk is megnézetheti. Nem tervezzük, hogy országos akciót hirdessünk azért, hogy nézegessük, méregessük az ellenanyagot” – válaszolta az ATV kérdésére Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a Közösségi Élet Újraindításáért Felelős Operatív Törzs sajtótájékoztatóján.

Lehet hinni a teszteknek?

„Hiába van sok bizonytalanság a tesztekkel kapcsolatban, ha nem lennének megbízhatók, akkor összevissza hoznák az eredményeket. A mérések azonban rendre azt mutatják, hogy a Sinopharm-vakcina nem ad akkora védettséget, mint például a Pfizer” – mondta a virológusprofesszor, aki szerint azoknak a hatvan év felettieknek, akik kínai oltást kaptak, érdemes lehet elmenni egy antitestmérésre, de az időseknek ellenanyagszinttől függetlenül is fontos lehet a harmadik oltás.

Az oltott, de védettséggel nem rendelkező állampolgárok egy újabb hullám esetén nemcsak hogy nagyobb veszélyben lehetnek, de járványügyi szempontból komoly kockázatot jelenthetnek.

Hamis biztonságérzetük birtokában magas napi esetszámok mellett is bátrabban mennek majd közösségbe, lazábban kezelhetik a maszkviselést és a munkahelyükre is szívesebben járnak be a home office helyett. Akiknél nem sikerült kimutatni vírus elleni antitesteket, annak feltételezhetően szerzett immunitása és T-sejtes védettsége sincs

– jelentette ki Boldogkői Zsolt.

A virológus szerint jobb lenne erre a helyzetre előre felkészülni, ugyanis nagy valószínűséggel lesz negyedik hullám, a kérdés már csak az, hogy mikor.

„A vírus korábbi variánsai szezonalitást mutattak, ami azt jelenti, hogy ha nem is tűntek el teljesen nyáron, de erőteljesen visszahúzódtak. A delta-varánsra ez nem feltétlenül igaz, és ahol már dominánssá vált, ott sajnos a meleg időjárás ellenére is pusztít. A nyugati országokban már nyáron szigorításokat vezethetnek be, és egy-két hetes csúszással nyár végén vagy legkésőbb ősszel várhatóan hozzánk is megérkezik a negyedik hullám” – jelezte a szakember.

(Borítókép: Oltáshoz készítik elő a Pfizer–BioNTech koronavírus elleni oltóanyagot egy orosházi kórházban 2021. június 11-én. Fotó: Rosta Tibor / MTI)