Nyilvánosságra hozták, hogy Magyarországon milyen hatásosak a vakcinák
További Belföld cikkek
- Felsővezetéki hiba és több járműhiba is volt a MÁV-nál vasárnap reggel
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra!
- Bejelentett egy szivárgást a gázműveknek, a kocsijára terhelték a költségeket
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
1195 jelentkezőnél mértek koronavírus-ellenanyagszintet a Semmelweis Egyetemen a június 15-én meghirdetett, térítésmentes vizsgálaton, amelyen mind az öt, Magyarországon használt vakcina hatására kialakult ellenanyagszintet megvizsgálták. A vizsgálatban olyan személyek vettek részt, akiknél korábban a magánlaborok nulla ellenanyagszintet mutattak ki.
Az egyetem honlapjára feltöltött eredményekből az derült ki, hogy az esetek 88 százalékában a vakcinák hatásosnak bizonyultak, pozitív eredményt adott a Roche cég SARS-CoV-2 vírus S protein RBD domainnal – vagyis a vírus terjedéséért felelős fehérjével – szembeni antitestek kimutatására szolgáló tesztje azoknál, akik egy korábbi antitestvizsgálat negatív eredményével érkeztek az egyetemre.
A pozitív eredmények aránya alapján mind az öt kétdózisú vakcina hatásosan ki tudja váltani az ellenanyag-termelést
– hangsúlyozza az egyetem.
Mint írják, egy vakcina hatásossága azt jelenti, hogy az adott készítmény milyen százalékban tudja megakadályozni az oltott személy megbetegedését, esetleges súlyos szövődményeit. Az eredmény azonban nemcsak a készítményektől függ, azt több más tényező is befolyásolja, mint például az életkor, a krónikus alapbetegségek, az oltás beadásának módja, vagy a beadás óta eltelt idő, illetve a korábban történt fertőzés. A WHO szerint akkor hatásos egy vakcina, ha a klinikai vizsgálatok különböző fázisaiban bebizonyosodik, hogy az minimum 50-60 százalékos hatékonysággal működik. A gyártók adatai szerint ennek a kritériumnak mindegyik, hazánkban alkalmazott, koronavírus elleni készítmény megfelel.
A klinikai vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a második oltás után
- a Pfizer/BioNTech vakcinája, a Comirnaty 95 százalékos,
- a Moderna készítménye 94,5 százalékos,
- az Oxford/AstraZeneca készítménye (a 12 hetes oltási séma alkalmazásával) 82 százalékos,
- a Szputnyik V, az orosz Gamaleja Intézet készítménye 97,6 százalékos,
- a kínai Sinopharm vállalat oltása pedig átlagosan 79,4 százalékos
hatásossággal rendelkezik.
Az elérhető maximális védettség átlagosan a vakcinák mindkét dózisának beadását követő két-három hétben alakul ki. Ezek az adatok az újabb mutánsok esetében egyelőre nem ismertek – teszi hozzá az egyetem.
Oltóanyag | Volt korábban negatív ellenanyagtesztje | Semmelweis Egyetemen is negatívnak mérték | Pozitívak aránya (megfelelő ellenanyagszint kimutatható) |
Sinopharm | 881 | 143 | 84% |
Pfizer | 109 | 3 | 97% |
Moderna | 16 | 1 | 94% |
AstraZeneca | 69 | 2 | 97% |
Szputnyik V | 120 | 0 | 100% |
Összesen | 1195 | 149 | 88% |
Orbán Viktort és hét másik kormánytagot Sinopharmmal oltottak be, Novák Katalin pedig nemrég jelezte, hogy nem lesz országos ellenanyagszint-mérés.
Korábban Karácsony Gergely főpolgármester azt kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy az ellenanyagtesztek eredményeit a kormány hozza nyilvánosságra. Bár Karácsony Gergely nem nevesítette azokat, akik miatt a kormányfőhöz fordult, de közösségi oldalán egyértelművé tette, hogy olyan idős emberek panasza áll kezdeményezésének hátterében, akik már felvették a Sinopharm oltást, de "azóta sem merik elhagyni lakásukat, mert nem alakult ki náluk a védettség."
A napokban az Index is beszámolt arról, hogy a Sinopharm-vakcinával oltottaknál a hazai laborok eredményei alapján úgy tűnt, hogy a hatvan év felettiek húsz-harminc százalékánál, míg a nyolcvan év felettiek ötven százalékánál nem alakult ki megfelelő védettség.
Számukra különösen indokolt lenne a harmadik oltás, de mindenki másnak is, akinél a teszt kritikusan alacsony vagy nem létező ellenanyagszintet mutatott
– mondta az Indexnek Boldogkői Zsolt virológus, utalva arra, hogy a probléma más vakcinák és más korosztályok esetében is jelentkezhet.
A Semmelweis Egyetem kutatása elsősorban tehát azokat nyugtathatja meg, akiknek korábban a magánlaborokban nulla ellenanyagszintet mutatott a mintájuk.
(Borítókép: Marcos del Mazo / Getty Images Hungary)