Merkely Béla az Indexnek: A kismamáknak nem javaslom a harmadik oltást

Orbán Viktor miniszterelnök július 16-án bejelentette, hogy augusztus 1-jétől lehetővé teszik a harmadik oltás felvételét. A vakcina csak négy hónappal a második a oltás beadása után kérhető, de az oltóorvosok ettől eltérhetnek. Azt a helyet kell felkeresni, ahol az első két adagot megkapták az emberek, oltási sorrend pedig nincs, az idősek és fiatalok között nem lesz különbség. Arról, hogy melyik vakcinát adják be harmadikként, az orvos dönt. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az Indexnek adott exkluzív interjújában eloszlatja a harmadik oltásról szóló tévhiteket, beszélt a negyedik hullámról, antitestszintről, kismamák és gyerekek oltásáról.

Kell harmadik oltás?

A napi gyakorlatban használunk olyan vakcinákat, amelyekből három adagra van szükség, ilyen például a kullancs okozta agyhártyagyulladás elleni védőoltás. A vakcinák klinikai vizsgálata és engedélyeztetése hagyományosan évekig tartó folyamat, vagyis a harmadik oltással összefüggő klinikai adatokat jelenleg is gyűjtik a szakértők. A COVID-19 elleni küzdelem azért is speciális, mert nem volt még soha olyan világjárvány, amelynek minden egyes lépését ennyire napi szinten követi végig a sajtó és ennek köszönhetően a laikus közvélemény. A jelenleg ismert klinikai vizsgálatok két oltással kapcsolatos  eredménye mindenki számára ismert: ez mutatja meg, hogy a két dózis felvétele után mennyi a megbetegedés elleni védelem, a kórházba kerülés elleni védelem és a halálozás elleni védelem. Természetesen megfigyelhető olyan jelenség is, hogy a beoltott megfertőződik, de azok esetében, akik mindkét dózis felvették a súlyos kimenetelű betegség rendkívül ritka.

Mit mutat az antitestszint?

Az antitest vizsgálat a vírusfertőzés igazolására szolgál. Az antitestvizsgálat nem arra való, hogy egy oltóanyag hatékonyságát meghatározzuk, és ami ennél is fontosabb: az antitestszint nem egyenlő a védettséggel! A lakosságot – ennek ellenére - az oltások hatására kialakult ellenanyagszint rendkívüli módon foglalkoztatja, az eltérő érzékenységű ellenanyag tesztek bizonytalanságérzést okozhatnak, ezért tartotta fontosnak az egyetem, hogy egy egységes eljárással és ennek köszönhetően egymással összehasonlítható eredményekkel is megvizsgálja a kérdést.. Erre egy orvosi egyetemnek választ kellett adnia, ezért végeztünk mintegy ezerkétszáz beoltott körében ellenanyagszint-vizsgálatot a Semmelweis Egyetemen akiknek volt negatív ellenanyagvizsgálata. A néhány napja publikált eredmények szerint az esetek 88 (84-100 %) százalékában pozitív eredményt adott a teszt – tehát mind az öt kétdózisú vakcina hatásosan ki tudja váltani az ellenanyag-termelést. Én mégis azt tanácsolom, akit annyira elbizonytalanítottak ezek a mérések, hogy továbbra is bezártságban és félelemben él, bizonytalan, vagy az alapbetegsége miatt a háziorvosa, kezelőorvosa azt javasolja, akkor kérje a harmadik oltást.

Az irányelv szerint, akit először vektorvakcinával vagy elöltvírus-alapú oltóanyaggal (Szputnyik V, AstraZeneca, Sinopharm) oltottak, harmadik oltásként mRNS-alapú oltóanyagot (Pfizer, Moderna) kapjon, és fordítva. A Pfizer Hungary Kft. viszont nem ajánlja az oltóanyagok felcserélhetőségét és kombinált alkalmazását.

Nyilván a Pfizer azt szeretné, hogy a harmadik oltás is Pfizer legyen. Én továbbra is azt mondom: az oltó orvos feladata eldönteni, hogy milyen vakcinát ad be harmadikként. Az orvos mérlegel, megvizsgálja az általános egészségügyi állapotot, kórelőzményt. Németországban és az Egyesült Királyságban például AstraZenecára is adnak Pfizert, és fordítva. Amit nem tanácsolok, hogy vektoralapú vakcinák esetében a harmadik oltás is vektoralapú legyen, mert nagy valószínűséggel a harmadik vektoralapú oltás esetében már a vektor vírus ellen kezd védekezni a szervezet, így az oltás nagy valószínűséggel nem lesz hatásos. Ezért az a javaslat, hogy az mRNS-oltással rendelkezők vektorvakcinát kapjanak, és fordítva – de, mint mondtam, erről a házi-, vagy a kezelőorvos dönt, a vizsgálatot követően.

Van olyan, akinek veszélyes a harmadik dózis?

A kismamáknak nem javaslom a harmadik oltást, mert ehhez kevés adat áll még rendelkezésre. Csak a Semmelweis Egyetemen egyébként hatezer kismama és hétezer szoptatós édesanya kapta mag az oltását szövődménymentesen, viszont a vakcinációnak köszönhetően nem került több kismama kórházba és nem szorult gép lélegeztetésre. Annak szükséges a harmadik oltás, akinek gyenge az immunrendszere, például azok az onkológiai betegek, akik kemoterápiát kapnak. De a legfontosabb nem a harmadik, hanem az első két oltás felvétele, hiszen a hazánkban is fellelhető delta-variáns, ami egy fertőzőképesebb mutációja az eredeti koronavírusnak, könnyebben megbetegíti az oltatlanokat. Ez sokkal fontosabb, mint egy életerős harmincéves harmadik oltása.

Akkor nem ez lesz a negyedik hullám elleni fegyver?

A járvány elleni fegyver maga a vakcina. Nagyon sokat beszélünk most a harmadik oltásról, keveset az első és második dózisról. Nem állunk rosszul az oltások számával, főként, ha figyelembe vesszük azt is, hogy kb. 1 millió 12 év alatti fel sem veheti a vakcinát és ha azt is megnézzük, hogy milyen sokan estek át a fertőzésen. Többen is  tartanak a negyedik hullámtól, amely számos országban pusztít világszerte, én továbbra is úgy gondolom, hogy jellemzően ennek azok lesznek kitéve, akik nem kérték az oltást.

Tehát újra és újra fel kell hívni azoknak a figyelmét az első két oltás fontosságára, akik nem kértek belőle, vagy felvették csak az elsőt a védettségi kártya reményében. Megfelelő védettséget a kétdózisú vakcina, mindkét dózisa jelenti. Ezért hozta a kormány azt a döntést is például, hogy a be nem oltott időseket személyesen keresik fel a szigorló orvosok és rezidensek. Tehát alig néhány hét múlva az orvostanhallgatók és rezidensek is házról házra járnak majd, hogy azokat az időseket, akik eddig nem tudták felvenni az oltást vagy nem kértek az oltásból, meggyőzhessék. Így kerülhető el a sokat emlegetett negyedik hullám, ami szerintem, ha lesz is, nem igényel majd olyan intézkedéseket, mint a korábbi járványhullámok.

Például nem zárnak be az iskolák, de mi lesz a 12 év alatti gyermekekkel?

Nyilván ezekből az oltóanyagokból kaphatnak majd a 12 év alattiak is, jöhet majd az úgynevezett Junior-vakcina. Ez azt jelenti, hogy a 40 kilogramm alatti gyermekeket a dózis felével, negyedével oltják majd – tudomásom szerint ezt már több vakcinagyártó teszteli, ha ősszel még nem is, talán az idei év végére elérhető lehet. 

Vészeljük át itthon a nyarat?

Annak köszönhetően, hogy az átoltottság és átfertőzöttség hazánkban meglehetősen magas, itthon már jóval lazább, a korábbihoz hasonló az élet. Én például németországi diplomaosztó ünnepségünkről jövök, ahol naponta teszteltek, mit mondjak? Szörnyen körülményes, hogy vacsorázni is teszteredménnyel mehetek... Ehhez képest itthon már a legtöbb helyre sem maszk, sem teszt nem kell. Ennyit tudok hozzáfűzni a vakációzáshoz: itthon sokkal egyszerűbb, jobb most az élet, mint sok külföldi országban.

(Borítókép: Merkely Béla. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)