Bejutottunk a palánkok mögé: ilyen most az épülő Magyar Zene Háza

Közel száz darab, három-négy emeletnyi magas egybefüggő, vízszintes osztás nélküli üveg táblából áll az az impozáns üvegfal, amely a maga nemében a legnagyobb lesz Európában - vág bele rögtön a Magyar Zene Házának bemutatásába Baán László miniszteri biztos, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Nem kell sokat biztatni, szavaiból érződik, hogy minden elemében magáénak érzi e futurisztikus épület fejlesztését. Bár a magyar síküveg gyártás is híres, e monumentális üvegtáblák elkészítéséhez Németországban állt rendelkezésre megfelelő technológia.

A japán sztárépítész, Fudzsimoto Szú tervezői szándéka az volt, hogy a természet és az ember által teremtett kulturális környezet a lehető legteljesebb mértékben szövődjön itt össze. Az ikonikus épületnek nemcsak a hullámzó üvegfala egyedi és különleges, de a teteje sem a szokványos, hiszen az általában tömör tetőszerkezet mintegy száz nyílás töri át, amelyek vagy fénykútként szolgálnak, hogy azokon keresztül is bevezessék a természetes fényt az épület belsejébe, vagy éppen helyet adnak az épület közvetlen közelében lévő fáknak, hogy azokon a nyílásokon keresztül törjenek az égig. 

Az egész épület harmonikusan simul a Ligetbe, legmagasabb pontja is messze a fák koronaszintje alatt marad. Jelen állapotának bemutatását az is indokolja, hogy emiatt az erre járók is alig láthatnak belőle valamit a palánkokon túlról. Az egyetlen kivétel talán a tetőszerkezet és azt alulról díszítő, természetközeliségre utaló, arany színű, stilizált levéltakaró mintázat, amelyet egy egyedileg ide kitalált, hatezer méhsejt formájú elemből álló acélszerkezet rögzít a helyére. Nem látszik (mert minden vezetéket feketére festettek) de e díszborítás felett fut az épület számos gépészeti eleme. 

A Zene Háza által elfoglalt alapterület mindössze 3000 négyzetméter. Összevetésként: a Hungexpo-hoz tartozó, korábban itt lévő, lepusztult épületállomány ugyanennyi helyet foglalt el, ráadásul további 7000 négyzetméter zöldfelületet is kihasított és több évtizedre elzárt a Városliget területéből, amelyet megújítva kapnak majd vissza a látogatók. 

A már eddig is számos nemzetközi díjat elnyert épület hármas tagolása már az építkezés jelen fázisában is jól nyomon követhető: legfelül, a tetőszerkezetben az oktatási, zenepedagógiai funkció helyiségei találhatók, a térszinten lesznek a koncertek, különböző zenei rendezvények, legalul pedig, már közel tíz méterrel a földfelszín alatt a kiállítóterek. 

Impozáns zenei beavató intézmény épül

A zene Magyarország egyik legismertebb művészeti védjegye, ezért is meglepő, de tény, hogy  mindezidáig egyetlen olyan múzeum sem létezett idehaza, amely átfogó módon bemutatta volna a magyar zeneművészet történetét. De a Magyar Zene Háza ennél sokkal többre vállalkozik:  ilyen komplex zenei beavató intézmény, ráadásul ilyen ikonikus épületben  sem itthon, sem máshol a világon nem volt eddig. Nem véletlen, hogy a CNN ez év január elején a világ   leginkább várt   nyolc épülete közé sorolta a Magyar Zene Házát. 

A városligeti a létező összes zenei műfajt magába foglalóan működik majd,  egészen a nagy koncertekig terjed a tervezett kínálati skála. A külső szabadtéri színpad (háttérben a Városligeti-tóval) stilizált, aranyló levelekkel díszített mennyezetű veranda alatt, amfiteátrum-szerű nézőtérrel fogadja majd a látogatókat.

A terepszinten lévő, üvegfalakkal határolt fogadótérből nyílik a koncertterem, egy kisebb, intimebb üvegterem, amelyben ültetett előadás esetén 250, állva 400 néző fér majd el.  Esti programokhoz a hátteret, az üvegfalon keresztül, a kivilágított Vajdahunyad vára szolgáltatja majd. A padlózatra ezen a szinten mindenütt úgynevezett terrazzo, vagyis öntött márványőrlemény burkolat kerül, mely az épület geometriai középpontjából kiindulva a hangforrásból szétterjedő hanghullámok vizuális metaforájaként szolgál.

Baán László külön felhívta a figyelmet arra, hogy az épület egyedisége miatt számos esetben nem voltak kész építészeti sablonok, a statikai megoldásoktól kezdve gépészeten át a soknyílású tetőszerkezetig végig járatlan utat követnek. Példaként a tetőzetet említette, melyet természetesen nem a külső üvegfalak, hanem a meglepően karcsú belső oszlopok tartanak.

nincs tehát lehetőség helyszíni ad hoc megoldások alkalmazására. Az egész épületnek van egy dilatációs mozgása, ami külön kihívást jelentett a hatalmas és merev üvegfelületek miatt. A központi, csigavonalban haladó lépcsősort sem egy középső oszlop tartja, hanem a szélén futó függesztőpálcák sokasága.

A föld alatt lévő kiállítótér álmennyezetének és járószintjének kialakítása során még éppen látható, hogy milyen tágas (és hamarosan elrejtett) felületek szolgálják ki a ház gépészeti eszközeit. Jelenleg már zajlik az állandó kiállítás egyes szekcióinak térelválasztása.. A Liget gyepe alatt, az épülettől 30-40 méterre helyezték a földbe azokat a talajszondákat, melyek felelősek az épület zöld energiaellátásért. 

A nagy, állandó kiállítás a magyar zene történetét az európaiba ágyazva mutatja majd be: a népzenei hagyománytól és a középkori egyházzenétől kezdve egészen a kortárs zeneművészetig. A tavasszal nyíló, első időszaki kiállítás pedig a magyar pop és rockzene történetét dolgozza fel 1960-tól egészen a rendszerváltásig.

Ugyancsak itt, a térszint alatt kapott helyet a kreatív hangtér, amely egyfajta zenei csodák palotája lesz, valamint egy különleges hangdóm avagy hang-planetárium, amelyben például a tervek szerint a rejtett hangszórók által sikerül a zenekari jelenlét olyan illúzióját kelteni, hogy épp azt a hangszert, vagy hangszercsoportot hallhatjuk erősebben, amelynek képi ábrázolásához közelebb húzódunk. Nyitásra a Kárpát-medence legkülönbözőbb, a természet és az emberek által létrehozott hangjainak a bemutatását tervezik a hangdómban.

Legfelül, a hullám alakú tetőszerkezetben az edukációs tér építése zajlik, most épp a kisebb termeket alakítják ki, ahol a legkülönbözőbb korosztályokhoz tartozó érdeklődők  személyre szabott zenei foglalkozások várják majd. A Zene Házában a néhány tucat munkatárs mellett meghívott előadók és külső kurátorok munkájából áll össze a zene világához számtalan megközelítésben kötődő programkínálat.

A Ház igazgatója  Batta András zenetörténész, a Zeneakadémia korábbi rektora lesz, személye garancia a legmagasabb minőségre a kiállítások és a zenei rendezvények esetében is. A beruházás lassan célegyenesbe fordul, Magyar Zene Háza a tervek szerint december végén nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. 

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)