A magyar honvédséget a térség legütőképesebb haderejévé kívánják fejleszteni

Erős ország nincs erős hadsereg nélkül, mert csak az a miénk, amit meg is tudunk védeni – hangsúlyozta a honvédelmi államtitkár, aki szerint ezért nélkülözhetetlen katonai képességeink fejlesztése.

A kormánynak az a célja, hogy a Magyar Honvédség 2026-ra térségünk legütőképesebb, a legkorszerűbb haditechnikai eszközökkel felszerelt és legszervezettebb nemzeti haderejévé váljon 

– mondta Németh Szilárd  a nándorfehérvári diadal emléknapján tartott budapesti ünnepségen csütörtökön.

Magyarország a 15. században betöltött szerepéhez hasonlóan a 21. században is kulcsszerepet vállal az európai nemzetek kulturális értékeinek, közös keresztény hagyományainak megóvásában, illetve az Európai Unió külső határainak megvédésében – jelentette ki a politikus  a Halászbástya tövében álló Hunyadi János-szobornál tartott megemlékezésen. 

Felidézte, hogy a 15. században az Európát félelemben tartó török seregek II. Mehmed vezetésével 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt.

Ugyan V. Miklós és III. Callixtus pápa ezt követően keresztes hadjáratot hirdetett, de a nyugati uralkodók - hasonlóan, mint ma - csak magukkal voltak elfoglalva

– fogalmazott az államtitkár, aki szerint Nándorfehérvár megvédése csak annak volt köszönhető, hogy Hunyadi János és Szilágyi Mihály, a vár kapitánya saját jövedelméből finanszírozta „Magyarország kulcsának” védelmét. A törökverő Hunyadi 12 ezer, míg sógora 7 ezer várvédőt tudott összetrombitálni, a később szentté avatott Kapisztrán János pedig 30 ezres szerb-magyar önkéntes népfelkelő sereget toborzott.

A többszörös túlerőben lévő török hadsereg 1456. július 4-től ostromolta a várat, ám a viadal 22-én, a középkori magyar hadtörténet egyik legdicsőbb epizódjaként Hunyadi János seregeinek fényes győzelmével ért véget – emlékeztetett Németh Szilárd. Hangsúlyozta, hogy a győzelem hőseire ma is kegyelettel és tisztelettel, méltó módon kell emlékeznünk. Ezért nyilvánította július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává az Országgyűlés 2011-ben.

A Nyugat-Balkán stabilitásának kulcsországa ma is Szerbia, mert a régió megfelelő védekezőképessége nélkül Magyarország és az Európai Unió többi országa sem lehet biztonságban

– jelentette ki a politikus, hozzátéve, hogy Magyarország minden támogatást megad Szerbiának az európai uniós tagság elnyeréséhez. A magyar-szerb sorsközösséget a jövőben is meg kell őriznünk, a jószomszédi viszony ugyanis hosszú távú érdeke mindkét országnak – fűzte hozzá.