A zuglói emeletes házra zuhant Malév-gép tragédiája

A hatvanas évek elején fénykorát élte Magyarországon, így Budapesten is a sétarepülés. A Ferihegyről induló Malév-járatok 12 perces repülőútra vitték az érdeklődőket. A repülő 600 méterig emelkedett, majd a Dózsa György út fölött haladt a Népköztársaság útjáig (ma Andrássy út), amelyet elérve balra fordult, aztán a Kálvin tér után az Üllői utat követve a kispesti gépgyárig 300 méterre ereszkedett, és leszállt. Az előírt útvonalat szigorúan tartani kellett, a Dunát pedig tilos volt átrepülni.

A repüléseket a HA-TSA lajstromjelű, Douglas DC–3, C–47 típusú gépekkel végezték. Ez a kétmotoros repülőgép 1951-ben került a magyar állam tulajdonába, miután a Magyarországon állomásozó szovjet erők vadászgépei Pápán leszállásra kényszerítettek egy amerikai katonai repülőgépet, amely navigációs hiba miatt megsértette a magyar légteret. A pilótákat a kihallgatást követően kiutasították az országból. A lefoglalt járművet 1956-ig a magyar légierő használta, majd átadta a Malévnak, ahol átalakították 18 személyes utasszállítóvá, és HA-TSA jelzéssel vették magyar polgári lajstromba. 1959-től 21 személyes utasszállítóként működött.

 (egyikük a Malév egyik forgalmi tisztviselője), akiket „elfelejtettek” az utaslistán rögzíteni. A négyfőnyi személyzetből a kapitány Hoffman Róbert, a másodpilóta Hegyi József volt. Az uralkodó széljárás miatt a repülőgép Vecsés felé startolt. A 100 méteres magasságot elérve a Városliget irányába fordult. A légi út első szakasza rendben zajlott, a baj Zugló fölött kezdődött.

A szemtanúk szerint a repülőgép furcsa manőverekbe kezdett: éles, túldöntött fordulókat, hullámrepülést végzett, majd veszélyesen bedőlve balra fordult. Ezután a gép a jobb szárnyán keresztül megperdült, megemelte orrát, a hátára fordult, majd spirális zuhanórepülésben 16 óra 56 perckor a Lumumba utca (ma Róna utca) 224. szám alatti, kétemeletes ház udvar felőli részére zuhant. A pilótafülke a tetőt átszakította, és az első emeleti födémbe fúródott.  Azonnal meghalt a légi jármű négyfős személyzete, 17 felnőtt és hat gyermekkorú utasa. A kettétört géptörzs lezuhanó hátsó fele pedig halálra zúzta a ház udvarán kerékpárt szerelő három fiatalt.

A ház romjai közül a kiérkező tűzoltók egy súlyosan sérült nőt és egy kisebb sérüléseket szenvedett, három hónapos csecsemőt emeltek ki. Az összeroncsolódott orrészhez nem fértek hozzá, a pilótafülkét, amelyben hat holttestet találtak, csak másnap tudták lehúzni az épületről.

A gép eltűnéséről a repülőtéri irányítás négy perccel a katasztrófa után a rendőrségtől értesült, mivel a személyzet a többszöri rádióhívásra nem válaszolt.

 amely csak húsz utasáldozatot említett.

Ki hibázott a baleset előtt?

A repülőszerencsétlenség körülményeinek kivizsgálására alakult bizottság megállapítása szerint a repülőgép megfelelő műszaki állapotban volt, és a légi irányítás is szabályosan dolgozott. Az utasok száma viszont meghaladta az ülőhelyekét, és a holttestek elhelyezkedéséből a vizsgálóbizottság azt is megállapította, hogy

a hajózószerelő viszont elhagyta szolgálati helyét. A vizsgálat megállapítása szerint a gép személyzete – feltehetően utasai rosszul értelmezett szórakoztatására – megengedhetetlen manővereket végzett az utasszállítóval.

Amikor az utolsó és végzetes manőver után a gép a hátára fordult, a személyzet és az utasok kiestek az üléseikből, mert a rendszeresített hevedereket nem kapcsolták be, így a gép emberi közbeavatkozás nélkül repült egészen a becsapódásig. A vizsgálat eredményéről az újságok egy héttel a baleset után az MTI közleményét leadva tájékoztathatták olvasóikat.

Az eset nem kapott nagy nyilvánosságot, de hosszú időre betiltották a sétarepüléseket Budapest felett. A tragédia – az elvesztett életek mellett – több mint 4 millió forintos kárral és a Malév jelentős presztízsveszteségével is járt – olvasható az MTI évfordulós összeállításában.