Meglesz a böjtje, ha halasztjuk a halaszthatót

Mint arról korábban beszámoltunk, májusban, a harmadik hullám enyhülését követően újraindultak a halasztható műtétek és a rehabilitációs ellátások. A betegek felvételének feltételéül az érvényes védettségi igazolvány, vagy a tervezett beavatkozást megelőző 48 órán belüli negatív PCR-teszt-eredmény meglétét írták elő. Zöld utat kaptak azok is, akik kevesebb, mint 4 hónapon belül átestek a fertőzésen, és ezt igazolni is tudják.

Mivel a döntésről ekkor még nem született jogszabály, az elmúlt hetekben megtörténhetett olyan is, hogy

Az ehhez hasonló esetek elkerülése miatt a kormány korrigálta a korábbi döntését azzal, hogy a teszttért csak annak kell fizetnie, aki saját elhatározásából döntött úgy, hogy nem kéri az oltást. Az erről szóló részletszabályokat kormányrendeletbe foglalták, ez pedig rögzíti, hogy az egészségügyi intézmény a PCR-tesztet térítésmentesen köteles elvégezni, ha

• a beteg a tizennyolcadik életévét nem töltötte be,
• a betegnél felmerül a fertőzés gyanúja
• vagy a beteg szakorvosi vélemény alapján Covid–19 elleni oltóanyaggal nem oltható be.

A tizennyolcadik életévét be nem töltött beteget kísérő személy számára szintén térítésmentes a PCR-teszt. Minden más esetben önköltséges PCR-teszt vagy védettségi igazolvány szükség az ellátás igénybevételéhez. Az orvosok ugyanakkor egyedi elbírálás szerint is dönthetnek, ha úgy ítélik meg, hogy a beavatkozásnak járványügyi szempontból nincs kockázata, akkor a teszttől akár el is tekinthetnek. Az egyelőre nem világos, hogy melyek azok a beavatkozások – vagy egyáltalán léteznek-e olyan beavatkozások – amelyek járványügyi szempontból nem kockázatosak.

Tóth Sándor virológus szerint a rendelet több sebből vérzik.

Először is az orvosok nem járványügyi szakértők, hogy megállapítsák, mely ellátás minősül a fertőzés szempontjából kockázatosnak. Másrészt, attól fogva, hogy a beteg belép a rendelőbe, a fertőzés minden gond nélkül átadható, függetlenül attól, hogy milyen kezelést vesz igénybe a páciens. Különösen igaz ez a fogászatokra, ahol az orrnyálkahártyával való érintkezés legjobb tudásom szerint is elkerülhetetlen

– mondta a virológus, aki szerint a védettségi igazolvány megléte sem alkalmas a fertőzésmentesség megállapítására.

„Az oltás arra jó, hogy megvédje az állampolgárokat a súlyos megbetegedéstől. A fertőzést ugyanakkor az oltottak is elkaphatják, és tovább adhatják, vagyis a kezelő orvos szempontjából abszolút lényegtelen, hogy a betegnek van-e védettségi igazolványa. A PCR-teszt ennél egy fokkal pontosabb információt ad a fertőzöttségre vonatkozóan, de a teszt elvégzése és az ellátás igénybevétele közötti két napban a beteg akár el is kaphatja a koronavírust. Ezzel persze nem lehet mit tenni, de ez a tény járványügyi szempontból értelmetlenné, valamint szakmailag megkérdezőjelezhetővé teszi a rendeletet” – mondta Tóth Sándor.

“Még az értelmezési fázisban vagyunk”

Az Index több fogászatot is megkeresett, hogy megtudjuk, hogyan zajlott az első nap az új eljárásrend jegyében.

Sokan hívtak bennünket, hogy a rendelet rájuk nézve mit jelent, de túl sok mindent egyelőre nem tudtunk nekik mondani, még mi is az értelmezési fázisban vagyunk. Nagyon valószínű, hogy ahol csak lehet, élni fogunk az egyedi elbírálás lehetőségével, hiszen a pácienseknek ez kedvez. Az más kérdés, hogy ezt a lehetőséget kihasználva járványügyi szempontból mi értelme a jogszabálynak

– mondta lapunknak egy felnőtteket és gyermekeket egyaránt fogadó budapesti fogászat.

Egy másik, kifejezetten gyermekekkel foglalkozó vidéki rendelőbe szintén záporoztak a kérdések, de egyértelmű választ egyelőre ők sem tudtak adni a szülőknek.

Annak örülünk, hogy a rendelet azt végre egyértelműsíti, hogy a 18 év alattiak számára a PCR-teszt térítésmentes. A szabályozás ugyanakkor továbbra sem egyértelmű, a bizonytalanságnak pedig az lehet a következménye, hogy a most még nem sürgős beavatkozásokat a páciensek inkább elhalasztják, ezzel is elkerülve a herce-hurcát. A halasztható kezeléseknek viszont pont az az értelme, hogy megelőzzünk olyan problémákat, amelyek a későbbiekben fájdalomhoz, komolyabb problémákhoz vezethetnek. Ennek még meglesz a böjtje

– mondta a fogorvos.

A kormány a koronavírus elleni védőoltás ingyenessége miatt képviseli azt az álláspontot, hogy aki nem él ezzel a lehetőséggel, az bizonyítsa önköltségen a fertőzésmentességet.

Melyek a fogászati sürgősségi ellátás körébe tartozó beavatkozások?

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) listája szerint:

• a fogak friss baleseti sérüléseinek elsődleges ellátása (visszahelyezés, sínezés, gyógyszeres kötés, foghúzás).
• a fogból kiinduló gyulladások ellátása (fog üregének megnyitása, foghúzás).
• a fogmeder gyulladás, bölcsességfog körüli gyulladt lágyrész-szövetek konzervatív kezelése.
• a szájüregen belüli tályog megnyitása.
• a nyelést vagy/és légzést akadályozó idegentest eltávolítása.
• a szájnyálkahártya és az ajak akut gyulladásos megbetegedéseinek gyógyszeres ellátása.
• állkapocs-ficam visszahelyezése,
• a frissen tört állcsont nyugalomba helyezése.
• a háromosztatú ideg által kiváltott roham helyi érzéstelenítéssel történő csillapítása, valamint
• bármilyen eredetű szájüregi vagy szájüreg környéki vérzés csillapítása (tampon, fedőkötés, véralvadást fokozó gyógyszerek helyi alkalmazása, varrat).

Ezek igénybevételéhez tehát továbbra sem kell védettségi igazolvány és PCR-teszt.

(Borítókép: Egy fogorvos kezel egy pácienst nyíregyházi rendelőjében 2020. május 6-án. Fotó: Balázs Attila / MTI)