Mit mutat az ajánlásgyűjtés az ellenzéki előválasztásról?

Elovalasztas v3
2021.09.04. 15:45
Könnyebb megnyerni egy közvélemény-kutatás népszerűségi versenyét, mint levezényelni egy aláírásgyűjtést, amelynél fontos a hálózat és a szervezettség. Elemzőket kérdeztünk az ellenzéki előválasztás ajánlásgyűjtésének tanulságairól.

Hétfőn, szeptember 6-án délelőtt 10 órakor ér véget az ellenzéki ajánlásgyűjtés. Kiderül, hogy a közös miniszterelnök-jelöltségért és a 106 választókerületben kik mérkőzhetnek meg az őszi előválasztáson.

Augusztus 23-án indult el az ajánlásgyűjtés, két hetet kaptak a jelöltek arra, hogy az előválasztáson való induláshoz megszerezzék a választók támogatását.

A miniszterelnök-jelölteknek 20 ezer, az egyéni képviselőjelölteknek 400 érvényes ajánlást kell összegyűjteniük. Az ajánlások ellenőrzését az átadást követően 48 órán belül el kell végezni, szeptember 8-ra várhatóan kialakul, hogy kik kerülhetnek fel a szavazólapokra.

A napokban folyamatosan jelentették be az ellenzék jelöltjei, hogy összegyűjtötték az ajánlásokat, a hivatalosan is nyilvántartásba vett indulókat az Előválasztás 2021 Facebook-oldal ismertette. A miniszterelnök-jelöltek közül Karácsony Gergely (MSZP–Párbeszéd–LMP) volt az első, aki bejelentette, hogy megvan a 20 ezer támogatói aláírása, de végül mégis Dobrev Klára (DK) adta le először az ajánlásait, és őt is vették először nyilvántartásba. Őt követte aztán Jakab Péter (Jobbik).

A Momentum kampánya bajba jutott

Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint önmagában nem az ajánlásgyűjtés dönti el majd az előválasztásokat, de az aláírások gyűjtésének gyorsasága és az összegyűjtött aláírások mennyisége annyit mindenképpen mutat, hogy az adott jelölt mögött milyen szervezeti háttér van.

Világossá vált, hogy Dobrev Klára mögött a Demokratikus Koalíció ma már jelentős szervezeti hátteret tud biztosítani

– jelentette ki az elemző az Indexnek.

A DK miniszterelnök-jelöltje a szükséges 20 ezer helyett mindjárt annak a háromszorosát gyűjtötte össze. A párt pénteken közölte: 60 jelöltet állítottak az előválasztásra, és valamennyien megkapták az induláshoz szükséges ajánlás mennyiséget, többségük a szükséges ajánlás többszörösét szerezte meg.

Nagy Attila Tibor szerint Karácsony Gergely különösen a nagyvárosokban erős, csakhogy vidéken, azon belül a kisvárosokban és a falvakban gyengébb, míg Jakab Péter láthatóan a vidékre koncentrál, és onnan igyekszik szavazókat szerezni, „Budapestet szemmel láthatóan feladta”.

Márki-Zay Péternek nehezebben megy az aláírásgyűjtés. Látszik, hogy a szervezetfejlesztésben komoly gondokkal küzd a Mindenki Magyarországa Mozgalom, nincs országos hálózata. Még inkább ez mondható el a Pálinkás József vezette Új Világ Néppártról

– fejtette ki az elemző.

Nagy Attila Tibor rámutatott: az ajánlásgyűjtés eddigi tapasztalata az, hogy az ellenzéken belüli, nagyobbnak számító pártoknak könnyebben ment a gyűjtés, mint a kisebbeknek.

Az Indexnek elmondta, szerinte nem történt csoda az előválasztás eddigi folyamatában: az eddigi felmérések szerint Dobrev Klára, Jakab Péter és Karácsony Gergely jut a második fordulóba.

A Momentum miniszterelnök-jelöltjét, Fekete-Győr Andrást fenyegeti az a veszély, hogy nem kerül a második fordulóba, ami egyértelmű kudarc lenne neki és a pártjának is

– fogalmazott Nagy Attila Tibor.

Az elemző azt is kifejtette: jelen állás szerint a DK és a Jobbik emelkedik ki az előválasztási mezőnyből, őket követi az MSZP–Párbeszéd–LMP-együttműködés, a Momentum kampánya „bajba jutott”.

A párt népszerűsége csökkent, az a veszély fenyegeti, hogy választókerületi jelöltjei nagy része állva hal meg, és nem jut be a második fordulóba. Emellett a Momentum miniszterelnök-jelöltje rosszul teljesít. Hogy a párt képes lesz-e összeszedni magát, az a következő egy hónapban kiderül

– fejtette ki Nagy Attila Tibor.

Karácsony Gergely alulteljesít

Kovács János politikai elemző, Az elemző szemével nevű oldal szerkesztője szerint mindig jól kommunikálható, ha valaki elsőként adja le az induláshoz szükséges ajánlásszámot, hiszen a gyors gyűjtés azt sugallja a választóknak: az adott jelölt népszerű.

Másrészt ami egy mozgósítási versenyben szintén nem elhanyagolható szempont: az ajánlásgyűjtés hatásfoka sokat elárul az adott (párt-) szervezet állapotáról, a jelölt beágyazottságáról. A mozgósításhoz logisztika, aktivisták, választókkal való aktív kapcsolattartás szükséges. Ez nagy nehézséget okozhat azonban a nem kellően ismert vagy népszerű jelölteknek, illetve a szervezeti hálójukat leépített, elsorvadni hagyott „médiapártoknak”.

Azok a jelöltek, akik a gyűjtés, leadás tekintetében jól érzékelhető csúszásban vannak a többiekhez képest, jellemzően nem a legjobb esélyekkel indulnak az előválasztáson

– fogalmazott Kovács János az Indexnek.

Ennek több oka lehet: a jelölt személyes ismertsége, népszerűsége, alkalmasságának megítélése, illetve a mögötte álló infrastruktúra, a kampánycsapat erőforrásainak szűkössége. Annak is üzenetértéke van, ha egy jelölt kifejezetten jól áll a publikus felmérésekben, ugyanakkor a versenytársakhoz képest viszonylag lassan gyűlnek az ajánlásai, esetleg jóval később adja le őket.

Az előválasztás egy rendes választáshoz képest átlagosan jóval alacsonyabb részvéti hajlandóság mellett zajlik, így a tényleges vagy potenciális támogatottság nem feltétlenül jelenik meg, ha az adott jelölt és a mögötte álló formáció nem tudja kellő számban mozgósítani az őt támogató szavazókat

– fejtette ki Kovács János.

A politikai elemző szerint érdemes óvatosan bánni a közvélemény-kutatásokkal. Arra tökéletesen alkalmasak, hogy a dobogós helyeket „megelőlegezzük”, ám a Dobrev–Jakab–Karácsony-vetélkedést illetően árnyaltabb a kép – és nem csak azért, mert a miniszterelnök-jelölti előválasztás kétfordulós. A tényleges támogatottság mellett a mozgósítási képesség rengeteget fog számítani az eredmények tekintetében – tette hozzá Kovács János.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyes jelöltek támogatottságára vonatkozó felmérések egymáshoz képest széttartóak (pl. Századvég, Závecz, IDEA, Pulzus relációban), vagy ha egy-egy kutatási jelentésben szoros mezőnyt jeleznek, a jelöltek támogatottsága közötti, pár százalékpontos különbség a statisztikai hibahatár miatt „nem feltétlenül releváns”, ez pedig megnehezíti az esélylatolgatást.

Az viszont nagyobb magabiztossággal elmondható, hogy Karácsony Gergely a várakozásokhoz képest idáig alulteljesít. Mért támogatottságban inkább csak felzárkóznia sikerült a Jakab–Dobrev-pároshoz, ami nem azt mutatja, hogy feltétlenül ő lenne a legesélyesebb jelölt

– fogalmazott Kovács János.

Dobrev Klárával kapcsolatban az elemző azt is elmondta, hogy relatív népszerűsége mellett a Demokratikus Koalíció az ajánlásgyűjtés terén jól teljesítő pártszervezetének is örvendhet. Jakab Péter esetében viszont az látható, hogy a kedvező kutatási eredményekhez „egy gyengébb mozgósítási képesség társul”.

Az ajánlásgyűjtés egy szükséges minimum, amelynek dinamikája jelzésértékű, hivatkozási alap lehet a kampány során. Ugyanakkor a jelöltek kampányát leginkább az befolyásolja, hogy ki milyen üzenetekkel, akciókkal képes tematizálni. A lájkverseny is erről szól. Elérésről, attitűdformálásról és interakcióról

– magyarázta Kovács János.

Az ellenzéki pártok által meghatározott előválasztási menetrend a következőképpen alakul az ajánlásgyűjtés után:

Szeptember 18. (szombat) 9:00 – szeptember 26. (vasárnap) 14:00 – az előválasztás első fordulója (egyéni országgyűlési képviselő-jelöltek, miniszterelnök-jelölt).

Október 4. (hétfő) 9:00 – október 10. (vasárnap) 14:00 – az előválasztás második fordulója (miniszterelnök-jelölt, ha az első fordulóban egyetlen jelölt sem szerzi meg a szavazatok ötven százalékát).

Az is megvan már, hol és mikor lesz a három miniszterelnök-jelölti vita, két szeptemberi és egy októberi időpont van.

(Borítókép: Veres Péter / Index)



  • Tippek
  • Bankszámla