Elvándorlás: egyre több diák már külföldön tanul tovább
További Belföld cikkek
- Szaloncukrot loptak, majd egy Mézeskalács Házikóba is be akartak törni a tolvajok Szombathelyen
- Kimondták a NER-ről: „Ez a norma”
- Fontos határidőre figyelmeztette az Oktatási Hivatal a felvételizőket
- Gulyás Gergely: A háborús veszély nagyobb, mint valaha
- Gázolás és járműhiba nehezítette a MÁV reggeli közlekedését
A héten több hazai felsőoktatási intézményben is elindult az őszi félév, de sok magyar diák kezdte meg az egyetemi tanulmányait külföldön.
2010-ben még csak kevesen hitték el, hogy világhírű egyetemekre itthonról is be lehet jutni, de az elmúlt években hihetetlenül népszerűvé váltak a külföldi képzések, a diákok lelkesedéséből pedig a koronavírus-járvány sem vett vissza – jelentette ki lapunknak Greskovits György, a magyar diákok tehetséggondozásával foglalkozó Milestone Intézet egyik alapítója, oktatási vezetője. Hozzátette: tavaly persze a digitális oktatás miatt sokan jöttek haza, hogy itthonról folytassák az online oktatást, és noha előfordult, hogy egy-egy diák a halasztás mellett döntött, alapvetően a külföldi képzésekre továbbra is komoly igény van.
Korábban írtunk már arról, hogy a 2010-es években ezzel a növekvő tendenciával párhuzamosan a hazai felsőoktatásban számos negatív folyamat ment végbe. Radó Péter oktatáskutató, oktatáspolitikai elemző szerint az igazi gondok 2012-ben kezdődtek.
A Széll Kálmán Terv után a kormány döbbenetes mértékű forrást vont el a felsőoktatástól, valamint különböző intézkedésekkel elkezdte korlátozni azok számát, akik esélyt kapnak a diplomaszerzésre
– mondta korábban az Indexnek a szakértő, utalva például arra, hogy megszabták, hány hallgatót lehet felvenni egy adott képzésre, de ekkor vezették be a röghöz kötést is, amely előírja, hogy az állami ösztöndíjas hallgatóknak a szemeszterek számától függően még évekig itthon kell dolgozniuk. Emellett manapság csak nagyon kevés államilag támogatott hely van az intézményekben, még az olyan fontos szakokra is szinte csak fizetősre lehet bekerülni, mint a gazdálkodás és menedzsment vagy a jog.
Greskovits György az említett intézkedésre reagálva elmondta:
a hazai egyetemek ezzel nagyon hamar belekerültek egy olyan versenyhelyzetbe, amelyre nem voltak felkészülve.
Mindezeket figyelembe véve nem csoda, hogy a diákok számára egyre jobb alternatívaként jelentek meg a külföldi egyetemek, köztük például Dánia, ahol a felsőoktatás ingyenes.
Szintén nagyon népszerű – főként az elitegyetemek tekintetében – Amerika, Ausztria, Németország, Hollandia és Anglia. Igaz, utóbbinál a Brexit következtében nagyon megváltoztak a feltételek, megszűnt a diákhitel lehetősége, a megváltozott keretek között pedig a tandíjak is drágultak, így
egy év akár harmincezer fontba, vagyis több mint 12 millió forintba kerülhet.
Várhatóan idővel kidolgoznak majd egy komolyabb, külföldi tehetségeket támogató ösztöndíjrendszert, de vannak olyan magyar diákok, akik enélkül is bele tudnak vágni, viszont ehhez olyan anyagi háttérre van szükség, amivel csak nagyon kevesen rendelkeznek – részletezte a Milestone oktatási vezetője, aki szerint az említett országok egyetemein a képzések sokkal inkább személyre szabottak, a diákok kis csoportokban akár világhírű professzorokkal is együtt dolgozhatnak, amellett hogy az órák alatt az önállóságot, a gyakorlatiasságot is megtanulják. Szintén nagyon fontos előnye ezeknek az intézményeknek, hogy a hallgatók olyan kapcsolatrendszerre tehetnek szert, hogy gyakorlatilag az egyetemről kilépve már kristálytisztán látszik az út, miként tudnak elhelyezkedni a munka világában.
Elszipolyozás vagy lehetőség?
Itthon sokan még mindig úgy vélekednek, hogy a külföldi továbbtanulás csak arra jó, hogy a magyar tehetségeket kivigye hazánkból, nem beszélve arról, hogy a diákok egy része kint hosszú távon is megtalálja a számításait, ami miatt a jó munkaerőből is kevesebb lesz.
Hazánkban ráadásul a középiskolai rangsorok felállításakor az egyik legfontosabb szempont, hogy hányan tanulnak tovább az intézményből, de a külföldi diákokat ebbe a számításba nem veszik bele, pedig Debrecenből egy oxfordi egyetemre bejutni egyáltalán nem kis teljesítmény. Greskovits György meglátása szerint nem veszteségként, épp hogy lehetőségként kell tekinteni azokra, akik külföldön próbálnak szerencsét.
Írország, Izrael és Japán is nagyon jó abban, hogy a diákok által külföldön megszerzett szellemi tőkét becsatornázza a mindennapokba. Utóbbi elképesztő mértékben fejlődő autóiparához például nagyban hozzájárult az a tudás, amit a japán diákok Amerikában szereztek meg. Azt látjuk, hogy a legtöbb magyar diák az egyetem után hazajön egy-két évre, mert igénye van arra, hogy itthoni közegben legyen. Ugyanakkor nagyon fontos lenne, hogy hosszú távon is megtalálják a számításaikat, hogy a kint megszerzett tudást itthon is hasznosítani tudják. Ehhez igyekszünk minden segítséget megadni, közösségeket hozunk létre és partnerként veszünk részt olyan rendezvényeken, mint a Future:Hungary, ahol a külföldön tanuló hallgatók magyar munkaadókkal, magyar cégekkel találkozhatnak
– mondta Greskovits György.
Van még hova fejlődni
Mint arról már beszámoltunk, az Eurostat statisztikája szerint a diplomások számát tekintve közel tíz százalékkal maradunk el az uniós átlagtól. 2020-ban az Európai Unió 25–34 éves lakosságának 41 százaléka végzett felsőfokú tanulmányokat, míg nálunk ugyanez a szám csupán 31 százalék.
Tizenegy tagállam már teljesítette a mutató 2030-ra vonatkozó uniós szintű célját, amely a 45 százalékos szint elérését jelenti. Ide tartozik sorrendben Luxemburg, Írország, Ciprus, Litvánia, Hollandia, Franciaország, Svédország, Belgium, Spanyolország, Dánia és Szlovénia. Ezek közül ötben a 25–34 éves emberek több mint fele felsőfokú végzettséggel rendelkezett 2020-ban.
Ezzel szemben Magyarország hátulról a harmadik a sorban, utánunk már csak Olaszország (29 százalék) és Románia (25 százalék) áll.
Ez azt jelenti, hogy hazánk teljesítménye még annak ellenére sem alakult jól, hogy a tavaly bevezetett nyelvvizsga-amnesztia egy tollvonással százezer új diplomást hozott. A könnyítést ráadásul idén is bevezették.
(Borítókép: Előadás a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központban a IX. kerületi Tűzoltó utcában 2019. november 6-án. Fotó: Mohai Balázs / MTI)