Navracsics Tibor és Andor László: Merre tart az Unió?

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szervezte beszélgetésen két korábbi magyar uniós biztos értékelte Ursula von der Leyen beszédének Magyarországra vonatkozó részeit. Navracsics Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének (EUSTRAT) vezetője, volt uniós biztos beszélgetőtársa Andor László, a Foundation for European Progressive Studies (FEPS) főtitkára, szintén egykori uniós biztos volt. 

Andor László szerint nagyjából jól koordináltan cselekedett az EU a járvány idején, Navracsics Tibor viszont azt mondta: a reagálás lassú volt, de abban, ahogyan a válság utáni gazdasági helyreállítást kezelte, az Unió jól vizsgázott. Az EU-n belül az oltottság 70 százalék körül van, ezért a globális szerepvállalás szempontjából helyes az a kezdeményezés, hogy a rászoruló EU-n kívüli térségeket is vakcinával segítsük.

Andor az Európán belüli járványkezelés ellentmondó stratégiájára hívta fel a figyelmet. Szerinte kezdetben rossz irányból közelítették meg a kérdést, és nem is voltunk felkészülve egy világjárvány kezelésére. Eleinte hangsúlyosabb volt az ár-érték szempont, ahelyett, hogy arra fókuszáltak volna, hogy minél rövidebb idő alatt minél több oltóanyagot kössenek le az uniós állampolgárok számára. Vita volt és van arról is, hogy átengedjük-e a vakcina előállítás jogát, és mindenki maga gyártsa le az országa számára szükséges mennyiséget, vagy ezt központi ellenőrzés alatt kellene-e tartani.

A kérdésre, hogy magunk mögött tudatjuk-e már a válságot, Andor úgy válaszolt, hogy szerinte még nem regenerálódtak a tagállamok. Sem orvosi, egészségügyi szempontból, sem pedig gazdasági-szociális szempontból. Navracsics Tibor erre azt mondta, hogy a társadalom mélyebb, hosszabb távon jelentkező problémákkal szembesül a járvány nyomán, itt említette például, hogy az elmúlt másfél évben a férfiak körében megugrott az öngyilkosságok száma. 

Arra kérdésre, hogy a jelenlegi helyzet hoz-e változásokat az élet különböző területein, Navracsics azt mondta, hogy például a mostani beszélgetés is online zajlik, és ezt három éve még nem lehetett volna így megoldani. Azonban nem szabad elhinni, hogy az online lét kikényszerítette váltás felválthatja az élő megoldásokat az élet minden területén. Szerinte ezekre inkább átmeneti megoldásokként lehet tekinteni csak, mert hosszú távon a közösségiség ellen hatnak. Andor László a változásokra példaként a munkaerőpiacot említette, amely a válság nyomán alaposan átalakult. 

Nézői kérdés volt, hogy a válság nyomán rájöhettünk, milyen sérülékenyek az ipari beszállítói láncok, és emiatt mikor hozzák vissza Ázsiából Európába ismét a gyártásokat, hogy ne legyünk olyan kitettek az ázsiai láncoknak.

Az elnökasszony éppen ezzel kapcsolatban utalt arra beszédében, hogy Európának a jövőben önellátásra kell törekednie, például a chip-gyártás területén

– mondta Navracsics Tibor.

Andor László arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben a légszennyezés csökkentése érdekében érdemes lesz a vasútfejlesztések felé fordulni, és minimalizálni a nem szükségszerű, rövid távú légi utazásokat, amelyeket nagyszerűen ki lehet váltani, ha vonatra szállunk.

Szóba kerültek az amerikaiakkal szembeni európai versenyhátrányok is. Ennek okai között Andor László a tagállamok rugalmatlan és bürokratikus engedélyezési rendszerét említette, szemben az USA-val, amely sokkal rugalmasabb ilyen téren, és képes gyorsabban megteremteni olyan vállalkozóbarát ökoszisztémákat, amelyekhez sokkal könnyebb alkalmazkodni a cégeknek. Andor László arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi időben ugyan az innováció terén volt némi előrelépés ugyan az Unióban, de ez mégsem olyan látványos és jelentős, mint a tengerentúlon. Óriási hibának tartja a Brexitet, különösen a jól működő európai K+F rendszerek szétszabdalása miatt, aminek eredményeként régen indított kutatási együttműködések álltak le, vagy kerültek  veszélybe.

Mire jó a most megfogalmazott EU-i védelmi stratégia elképzelés? Adhat-e ez lökést az európai innovációnak? Példának az Airbust hozta fel Navracsics, mint olyan együttműködést, amely jól mutatja, hogy ez az európai vállalkozás képes lett olyan naggyá nőni, hogy mára már az amerikai Boeing legnagyobb versenytársa. Az EU számára most a legfontosabb a védelmi stratégia és a NATO közötti kapcsolatok összerendezése. A közös európai haderő esetében felmerült, hogy mi lehet a vezénylő nyelv? Vagy hogyan illeszkedik majd a NATO rendszeréhez? Alárendeltje legyen ez a haderő a NATO együttműködésnek, vagy csak kiegészítője? Ezek olyan nyitott kérdések, amelyekre még a legmagasabb szinteken is keresik a választ.

Különösen érdekes ez abban az időszakban, amikor érzékelhetően a világon egy nagyon erős fegyverkezési hullám indult el.

Arra a kérdésre, hogy milyen lesz az EU a jövőben, Navracsics Tibor azt mondta: 20 év múlva már egy többsebességű Unió létezhet, hiszen már ma is látjuk ennek az előjeleit. Romániát hozta fel példaként, amely nem tagja a schengeni-övezetnek, nem tagja az eurozónának, de tagja az Uniónak, vagyis hosszabb időnek kell eltelnie a teljes integrációhoz. A jövőt illetően gazdasági szempontból pesszimista, mert a statisztikai adatok azt mutatják, hogy bár a kontinens gazdasági térvesztését lassítani tudjuk, de megállítani nem fogjuk. A baj az, hogy Európa a globális politikában még mindig úgy tekint magára, mint egy olyan erőre, amely diktálja a többieknek a tempót, holott ez egy sor területen már rég nem igaz.

Von der Leyen egységes minimális adókulcs szükségességéről is beszélt, ami azért fontos, mert amíg ebben nincs egy globális megállapodás, ez mindig is problémát fog jelenteni, hiszen értelemszerűen a cégek oda mennek, ahol alacsonyabbak a terhek. Az Unió azért nem tudott előrelépni a belső adóharmonizációban, mert a kisebb tagországok, főleg a szigetországok, ragaszkodtak ezeknek a kedvező adókulcsoknak a fenntartásához, indokként pedig saját versenyképességük fenntartására hivatkoztak.

Ha ebben nem jutnak közös nevezőre a tagállamok, akkor ezt a problémát még sokáig fogjuk hurcolni magunkkal

– mutatott rá Andor László. Vagyis nem globálisan, hanem uniós szinten kell először rendezni az adókulcsok ügyét és csak ezután kell ezen a téren globálisan lépni.

„Von der Leyen a beszéde végén átment egy konkrét törvénymegvalósítási program felsorolásába” – vélte Navracsics Tibor. Ide sorolta a nők jogait védő, a média szabadságot fenntartó jogszabály-tervezeteket. Viszont szerinte ezek már tagállami kompetenciák szintjén rejtenek magukba előre kódolható konfliktusokat. A magyar érdekeknek hasznos lehet ugyanakkor az innováció területén ígért jövőbeli uniós fordulat, hiszen ezeken a területeken minket nagyhatalomként tartottak számon.

Zárszóként Navracsics Tibor az mondta, hogy az elnökasszony beszédében hallott most – sok év hitegetés után először – olyan határozott elköteleződést, amely a Nyugat-Balkán csatlakoztatása érdekében hangzott el. Andor László azt sem tartotta véletlennek, hogy éppen Usula von der Leyen beszédének idejére időzítették Angela Merkel látogatását a térségben. 

(Borítókép: Navracsis Tibor  Fotó: Vasvári Tamás / MTI)