Az egészségügyi államtitkár bevédi a kötelező védőoltást

Ahogy arról beszámoltunk, az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásával összefüggő kormányrendeletet szeptember 16-ig 220-an támadták meg az Alkotmánybíróságon. Az alkotmányjogi panaszokat IV/3010/2021. ügyszám alatt vették nyilvántartásba. Az Alkotmánybíróság Hivatalának tájékoztatója szerint a típusindítványokból csak az elsőként beérkezett panaszok indítványozói kapnak tájékoztatást arról, hogy az indítványt nyilvántartásba vették, és hogy az előadó alkotmánybíróhoz került. Tekintettel arra – folytatódik a tájékoztatás –, hogy ezekben az ügyekben jogszabályi rendelkezések alkotmányosságát vizsgálja az Alkotmánybíróság, az ügyekben hozott döntések valamennyi érintettre vonatkozni fognak. 

Mint ismeretes, a kormányrendeletet egy névtelenséget kérő egészségügyi dolgozó pár nappal a megjelenése után alkotmányjogi panasszal megtámadta az Alkotmánybíróságon. Ebben azt állította, hogy a védőoltás felvételének elmulasztásához fűzött joghátrány olyan súlyú anyagi és erkölcsi következményekkel jár, amely nincs arányban a pandémia visszaszorításának céljával és egyben a bevezetése időpontjára tekintettel észszerűtlen.

A panaszos szerint érthetetlen, túlzó és a kormányzati kommunikációval ellentétben – az elmúlt másfél évben végzett megfeszített, áldozatos szolgálatot teljesítő egészségügyi dolgozókkal szemben – súlyosan méltatlan a rendelet alapján megteremtett kényszerhelyzet. Az indítványozó végül hangsúlyozta, hogy a támadott rendelkezések korlátozzák a testi integritáshoz és a testi egészséghez fűződő jogát, és olyan munkafeltételeket teremtenek, amelyek az emberi méltóságán és az egészségén túl veszélyeztetik a biztonságát is.

Az ügyben új fejlemény, hogy a héten 

Az államtitkár elöljáróban hangsúlyozta, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás sajátossága éppen az, hogy az emberek életét és testi épségét közvetlenül fenyegető, rendkívüli veszélyhelyzet elhárítására gyors, hatékony, és a súlyosabb humán-egészségügyi következményeket mérséklő válaszokat adjon. Az állam ezen lehetősége – folytatta – egyben összhangban van az államot a polgáraival szemben alapkötelezettségeként terhelő életvédelmi kötelezettségével is, amellyel az egészséghez való jogot garantálni köteles.

Az orvostudomány jelenlegi állása szerint a járvánnyal szemben globális megoldás nem ismert, ezért a koronavírus elleni küzdelem során minden ország maga dolgozza ki védekezési stratégiáját, a felelős döntéseket pedig az Országgyűlésnek és a kormánynak kell meghoznia.

Az államtitkár szerint a kormányrendeletben előírt oltási kötelezettséget az indokolja, hogy a jogszabályban megjelölt egészségügyi dolgozók fokozottan ki vannak téve a fertőzés veszélyének, ami egyúttal forrása is lehet a vírus közösségi terjedésének. A rendelet szerinti kötelező oltásra egyrészt a foglalkoztatott saját egészsége, másrészt a betegek egészségének védelme érdekében is szükség van.

Az élethez és az egészséghez való jog védelme és biztosítása képeződik le az oltási kötelezettség előírásával.

Horváth Ildikó tévesnek nevezte a panaszos azon álláspontját, hogy a jelen fertőzöttségi mutatók és azok dinamikája egyáltalán nem indokolják az oltási kötelezettséget. Mint írta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint jelenleg Magyarországon alacsony esetszámokkal ugyan, de hétről hétre emelkedik a megbetegedések száma, valamint növekszik a koronavírus örökítő anyagának mennyisége a szennyvizekben is.

Vannak Európában olyan országok, ahol robbanásszerű az esetszámok növekedése, és megfigyelhető, hogy a brit (alfa) vírusvariánst kiszorítja a vírus indiai (delta) mutánsa, ami 60 százalékkal fertőzőképesebb. Megjelent továbbá a dél-amerikai Peruból származó változat, a lambda-variáns is.

Minderre tekintettel – vélekedett az államtitkár – gyors intézkedésekre van szükség, amellyel eredményesen lehet megakadályozni vagy lassítani a vírus terjedését, továbbá megfelelő korlátok között lehet tartani a járványt. Szerinte ezeket az intézkedéseket szolgálják a kormányrendelet rendelkezései.

Horváth Ildikó érvelése szerint a kormányrendeletben rögzített előírás nem visszaélésszerű, nem aránytalan súlyú, hanem az élethelyzethez igazított tudatos, célzott és járványügyi alapon nyugvó, indokolt beavatkozás.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányrendelet kimentési lehetőséget is biztosít azon foglalkoztatottak részére, akik számára egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvéleménnyel is alátámasztják.

A munkajogi felelősségi rendszer elemeit szem előtt tartva a jogalkotó az élet és az egészség – mint kiemelt és legfőbb értékek – védelme érdekében a rendeletben meghatározott kötelezettség előírását tartotta a legmegfelelőbbnek, amely a védett értek vonatkozásában arányos és szükséges.

Horváth Ildikó véleményének alátámasztására hivatkozott két alkotmánybírósági határozatra is, amelyekben az alkotmánybírák a kötelező védőoltások kapcsán hangsúlyozták: az eljárás során nem kérdőjelezhető meg, hogy a védőoltások az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását és a fertőző megbetegedések elterjedésének megelőzését szolgálják, tehát egyfelől az egyént védik a fertőzéstől, másfelől az egész társadalmat a járványok megjelenésétől.

(Borítókép:  Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár Budapesten 2020. január 22-én.  Fotó: Kovács Attila / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!