Nem engedik a pedagógusoknak, hogy elmondják a véleményüket

Egy idei augusztusi kormányrendeletből kiderült, hogy az oktatásban komplex ellenőrzésre készülnek, amely az intézményeket, az intézményvezetőket és a pedagógusokat egyaránt érintené. Ugyanakkor már egy tavaly márciusi kormányhatározat kéri a pénzügyminisztertől, hogy a 2021-es évre 287 millió, majd 2022-től évente 969 millió, vagyis közel egymilliárd forintot biztosítson a költségvetésben az Emberi Erőforrások Minisztériuma részére annak érdekében, hogy a komplex ellenőrzést végrehajthassák.

Ez a rendelet egy újabb ostor a minisztérium kezében, ami világossá teszi, hogy ha nem viselkedünk, annak bizony meglesz a következménye. Mindez nemcsak megalázó, hanem számos pluszadminisztrációt is jelent, immár sokadszor

– jelentette ki az Indexnek Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.

Mint mondja, miután a jogszabály elnagyoltan fogalmaz, nem teljesen világos, hogy az ellenőrzést milyen szempontok alapján hajtják majd végre, a lehetséges forgatókönyvek a következők lehetnek:

• Ez egy büntető intézkedés azoknak a pedagógusoknak, akik nem töltötték fel a fejlesztési tervet a tanfelügyelet után.
• Górcső alá vehetik azokat a tanárokat is, akik egy korábbi ellenőrzés alkalmával egy területen harminc százalék alatt vagy két területen hatvan százalék alatt teljesítettek. Ebbe beleszámít, hogy a pedagógus miként tart órát, illetve figyelik azt is, mennyire igazodik ahhoz, amit a kormány és a Nemzeti alaptanterv előír.
• Ellenőrzés alá kerülhetnek azok az intézmények is, amelyek az elvártnál rosszabbul teljesítenek a kompetenciamérésen. Miután az iskolák fele beleesik ebbe a körbe, az ellenőrzéshez rengeteg erőforrást kell mozgósítani.
• A 2010-es évek elején új tanfelügyeleti és minősítési eljárásokat határoztak meg, amelynek a pedagógusi életpályamodell is szerves része volt. A tízéves pályázati ciklus most lejárt, újat határoztak meg, amihez egymilliárd forintot rendeltek hozzá.

Totyik Tamás szerint az, hogy csak találgatni lehet, mit jelent a rendelet, fokozza a bizonytalanságot, a pedagógusok pedig még inkább megfélemlítve érzik magukat.

„Az elmúlt időszakban számos példa volt arra, hogy az intézményvezetők azt kérték a pedagógusoktól: 

Nem tudjuk, hogy ez szimplán intézményvezetői túlbuzgás vagy tankerületi nyomás, de az biztos, hogy az ilyen akciókat a félelem vezérli. Ugyanakkor főként a parlamenti választások előtt elvárjuk, hogy a pedagógusok szabadon elmondhassák véleményüket közpolitikai kérdésekben” – hangsúlyozta az PSZ alelnöke.

Ahogy a Pedagógusok Szakszervezete, úgy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) sem kapott a komplex ellenőrzésről semmiféle tájékoztatást, előzetes egyeztetés sem történt.

A PDSZ szerint a legfelháborítóbb az egészben az, hogy a rendelethez szükséges feltételeket már tavaly márciusban megteremtették, éppen azon a héten, amikor a hazánkba is megérkező koronavírus-járvány miatt bevezették a digitális oktatást.

Semmilyen útmutatót nem kaptunk ahhoz, hogy miként álljunk át egyik napról a másikra az online tanulásra. A rendelet indoklásából kiderül, hogy a komplex ellenőrzést azért helyezték kilátásba, hogy a tanfelügyeletet megerősítsék. Ez volt tehát az egyetlen intézkedés, amellyel megpróbáltak rajtunk segíteni

– jelentette ki az Indexnek Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja.

Elmondása szerint az ellenőrzéseknek eddig sem volt túl sok értelmük, mindezt bizonyítja saját története.

„Néhány évvel ezelőtt épp németórát tartottam, amikor bejött egy biológia és egy testnevelés szakos tanár azért, hogy leellenőrizzék, jól végzem-e a munkámat. Mint kiderült, egyikük sem tudott németül, így gyakorlatilag bármilyen nyelven tarthattam volna az órát, nem biztos, hogy feltűnt volna nekik. A kiértékeléskor ettől függetlenül száz százalékot kaptam, kíváncsi lennék, milyen szempontok alapján mérlegeltek, de azt hiszem, hogy ez az eset is bizonyítja, mennyi értelme van annak, hogy újra és újra a körmünkre néznek” – idézte fel Nagy Erzsébet.

A PDSZ országos választmányának tagja szerint ez most pont nem az az időszak, amikor pluszadminisztrációval kellene terhelni a pedagógusokat. A digitális oktatás után most az az elsődleges feladat, hogy a tanárok felmérjék, melyik diák hol tart, mi az, amit be kell pótolni. Kiemelte, hogy a Nemzeti alaptantervhez sem lehet feltétlenül igazodni, először ugyanis a lyukakat kell bepótolni, utána lehet továbbhaladni.

„A komplex ellenőrzés csak arra jó, hogy legyen még egy púp a hátunkon” – tette hozzá Nagy Erzsébet.

(Borítókép: Egy arcmaszkot viselő tanár órát tart egy portugáliai gimnáziumban 2020. május 18-án. Fotó: Pedro Fiaza / NurPhoto / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!