Januárig meghosszabbították a veszélyhelyzetet

Mint ismert, a koronavírus magyarországi megjelenése után, 2020. március 11-én országos veszélyhelyzetet léptettek életbe, és idővel korlátozó intézkedéseket vezettek be. 2020. június 18-án szűnt meg a veszélyhelyzet, de érvényben maradt a járványügyi készültség.

2020 őszén érkezett a járvány második hulláma, november 10-én az Országgyűlés megszavazta a 2020. évi CIX. törvényt, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló beadványt. Először februárban, aztán májusban újra meghosszabbították a veszélyhelyzetet, utóbbi esetben a parlament őszi ülésszakának kezdete utáni 15. napig.

Ezúttal a kormány a veszélyhelyzet 2022. január 1-jéig történő meghosszabbítását kezdeményezte. A törvénymódosítás indoklásában többek között kifejtik, hogy

így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni. Amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi, a kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztését megelőző megszüntetését.

Az Országgyűlés hétfői ülésén a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosításáról szóló javaslatot 112 igen, 25 nem mellett tartózkodás nélkül megszavazta, 62 képviselő nem voksolt.

Megszavazták az egyetemi vagyonjuttatást is

A parlament 115 igen, 28 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett fogadta el a felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett törvényt.

A jogszabály felhatalmazza az innovációs minisztert, hogy pénzügyi kötelezettséget vállaljon a felsőoktatási közfeladatot felsőoktatási intézmény útján ellátó alapítványok felé. Az illetékes miniszter hosszú távú, tizenöt-huszonöt, valamint három-hat évre szóló megállapodásokat köt az alapítványokkal.

A most elfogadott törvény táblázatos formában határozza meg, mekkora állami támogatásból gazdálkodhat a 21 alapítvány a következő években. Összesítve mintegy 1700 milliárd forintos összegről van szó, a legtöbb pénzt a vidéki tudományegyetemeket fenntartó alapítványok kapják.

Az elfogadott összegek magukban foglalják az alapítvány és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény közfeladatainak finanszírozását, különösen a működési feltételek biztosítását és az oktatás finanszírozását.

(Borítókép: A képviselők szavaznak a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvényjavaslatról 2021. február 22-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)