Orbán Viktor nélkül is megvizsgálják a magyar jogállamiság helyzetét

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága, vagyis a LIBE-bizottság delegációja szeptember 29-től október 1-jéig Budapesten tartózkodik. A delegáció célja, hogy felmérje, Magyarországon milyen mértékben érvényesül a sajtó és a tudományos élet szabadsága, a kisebbségek jogai, illetve a szélesebb jogállami környezet.

Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodájának keddi közleménye szerint a látogatás napirendjén szerepel, hogy a delegáció újságírókkal, civil szervezetekkel, a tudományos élet képviselőivel, bírókkal, ellenzéki politikusokkal és magyar kormánytagokkal találkozik. A közleményben emlékeztetnek rá, hogy az Európai Parlament korábban aggodalmát fejezte ki több alkalommal is a magyar demokrácia gyengülése miatt.

A háromnapos látogatás során a delegációt alkotó európai parlamenti képviselők a tervek szerint találkoznak Varga Judit igazságügyi miniszterrel, Pintér Sándor belügyminiszterrel, Karácsony Gergely főpolgármesterrel, az Országgyűlés különböző pártállású tagjaival és a politikai ellenzék képviselőivel, továbbá a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, az Országos Bírósági Hivatal, illetve az Országos Bírói Tanács és a Magyar Bírói Egyesület képviselőivel. Emellett megbeszélést folytatnak az alapvető jogok biztosával, az oktatási és tudományos szervezetek képviselőivel és számos kulturális intézmény képviselővel is.

A Népszava értesülése szerint a delegáció szeretett volna találkozni Orbán Viktor miniszterelnökkel is, de állítólag ennek a lehetőségéről lemondott.

Kedden a Demokratikus Koalíció közleményben tájékoztatott arról, hogy Gyurcsány Ferenc találkozik a küldöttséggel. Az ellenzéki párt szerint „sokatmondó, hogy Orbán Viktor beszélni sem akar a küldöttséggel”. Azt is írták: a 2022-es kormányváltás után természetes lesz, hogy

hazánkban érvényesülni fognak a jogállami normák, az új kormányfő, Dobrev Klára pedig fogadja az Európai Unió küldötteit majd, hiszen az új kormánynak sem félni-, sem takargatnivalója nem lesz a jövőben.

Az Európai Parlament LIBE-bizottságának delegációja találkozik még a jogállamiság védelme, az esélyegyenlőség, a kisebbségi és szociális jogok területén dolgozó civil szervezetekkel, valamint beszél a sajtószabadságot védő szervezetekkel, a média teljes területét képviselő médiavállalkozások képviselőivel és újságírókkal is.

A delegáció az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság alábbi tagjaiból áll:

1. Gwendoline Delbos-Corfield (Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Franciaország) – a küldöttség vezetője;
2. Bettina Vollath (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, Ausztria);
3. Jorge Buxadé Villalba (Európai Konzervatívok és Reformerek, Spanyolország);
4. Nicolas Bay (Identitás és Demokrácia, Franciaország);
5. Donáth Anna (Renew, Magyarország);
6. Isabel Wiseler-Lima (Európai Néppárt, Portugália);
7. Malin Björk (Baloldal, Svédország).

Nicolas Bay, aki egyébként a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülés európai parlamenti képviselője, a Magyar Hírlapnak adott interjújában úgy fogalmazott: a jogállamisági vita csak egy ürügy a brüsszeli diktátumoknak ellenálló országok megtörésére.

A delegációról – amelynek ő is tagja – azt mondta: a lényege az lenne, hogy kivizsgálja „a jogállamiságot ért állítólagos sérelmeket” Magyarországon, alátámasztva az alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárást, amelyet a három éve megszavazott Sargentini-jelentés indított el. A francia politikus azonban azt gondolja, hogy „valójában ez egy sztálinista per, ahol a vádlottat már előre elítélték”, ennek ellenére ő az „igazságot fogja keresni”.

A delegáció programját is kritizálta, mert szerinte „világos, hogy a konzervatív civil társadalom nem kap sok szót”. Azt is mondta a Magyar Hírlapnak: „az egész utazás valódi célja, hogy ártsanak a magyar kormánynak”, a misszióért felelős képviselő, Gwendoline Delbos-Corfield pedig „tökéletesen továbbviszi Judith Sargentini örökségét”.

Az újabb jelentés már készül. A támadásoknak nem lesz vége. Besározni, destabilizálni akarják a Fideszt, becsmérelni a vezetőit. A fő céljuk vagy az, hogy Orbán Viktort a választásokon leváltsák – és itt azért komolyan meg kell kérdőjelezni ezt a botrányos brüsszeli beavatkozást, amellyel nyíltan egy nemzeti párt ellen kampányolnak –, vagy hogy engedjen az EU követeléseinek

– fejtette ki Nicolas Bay.

A francia politikus botrányosnak nevezte, hogy a Renew-frakció az utolsó pillanatban a momentumos Donáth Annát nevezte a bizottságba a román Ramona Strugariu helyére.

Emlékszem, a LIBE három évvel ezelőtti varsói jogállamisági missziójától eltiltották a reformkonzervatív ECR-frakció tagját, Marek Jureket, mert maga is lengyel. Most azonban a LIBE-bizottság szocialista elnöke megengedi, hogy egy magyar ellenzéki képviselő Budapestre jöjjön és részt vegyen a munkánkban

– fogalmazott a francia politikus.

Mit kérdezett volna Donáth Anna Orbán Viktortól?

A delegáció feladataival és tagságával kapcsolatban Donáth Annát több kérdéssel is megkereste az Index, az európai parlamenti képviselő írásban válaszolt lapunknak.

A momentumos politikus közölte, hogy a román Ramona Strugariu ajánlotta fel, hogy vegyen részt helyette a delegáció munkájában. Nem mellékes, hogy egyébként Donáth Anna maga is tagja a LIBE-bizottságnak.

A magyar európai parlamenti képviselő az Indexnek azt írta: a delegáció tagjai olyan kérdéseket fognak megfogalmazni, amelyek segítségével átfogó képet kaphatnak a jogállam jelenlegi magyarországi helyzetéről.

Azt kell látnunk, hogy a magyar jogállamisági vita egyre inkább éleződik Európában. Egyszerűen már nem lehet elmenni amellett, ami Magyarországon történik. Ezért az Európai Parlament még az előző évben úgy döntött, hogy ellátva ellenőrző funkcióját, a hetes cikkelyes eljárás megindítása után további információkat gyűjt a magyar jogállamiság helyzetéről. Ennek keretében meghallgatja az érintetteket, és több fontos kormányzati és civil szereplővel is konzultál. Végső soron a parlament az információ birtokában politikai nyomást tud gyakorolni a 7-es cikkelyes eljárásra vagy akár a jogállamisági mechanizmus kérdésében. A látogatás eredeti időpontját felülírta a koronavírus-járvány, ezért kerül rá most sor

– fogalmazott Donáth Anna.

Szerinte a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban azt sem szabad elfelejteni, hogy már az Európai Bizottság is belengette, hogy elindítja.

És bár a mostani delegációt a LIBE-szakbizottság és az Európai Parlament küldi, a delegáció által gyűjtött információkat a parlament várhatólag közvetíti az Európai Bizottság felé is. Az itt összegyűjtött információk tehát a 2021-es jogállamisági jelentés kapcsán készített parlamenti jelentésben is fontos szerepet kaphatnak

– tette hozzá a momentumos politikus.

Arra a kérdésre, hogy magyar ellenzéki politikusként objektív tud-e lenni a jogállamiság magyarországi helyzetét vizsgáló delegációban, a következő választ adta:

Az, hogy ez a kérdés így felmerülhet, tökéletesen bemutatja, mennyire szétverte tizenkét év alatt a Fidesz a demokráciát Magyarországon. Egy ellenzéki képviselő ugyanis valójában arra kap mandátumot a választóktól, hogy ellenőrizze a mindenkori hatalmat. Én is erre kaptam felhatalmazást 2019-ben, és tragédia, hogy a magyar Országgyűlés nem így működik. Egyértelműen az lenne a baj tehát, ha ellenzéki képviselők nem kapnának helyet ilyen delegációkban.

Nem tart attól, hogy jelenléte miatt megkérdőjelezi a kormányoldal a misszió objektivitását, ugyanis szerinte a kormánypártok szakmai ellenérvek helyett már évek óta csak azzal vannak elfoglalva, hogy „lejárassák az európai intézményeket”, különösen az Európai Parlament munkáját,

azt az intézményt, amely Európa legdemokratikusabban szerveződő intézménye, hiszen a tagokat közvetlenül választják az európai polgárok. A Fidesz sokadszorra játssza el a „van sapka, nincs sapka” viccet. Amikor nincs magyar a magyar jogállamot vizsgáló küldöttségben, akkor az a bajuk, ha van benne, akkor az a bajuk. Csak akkor nem lenne semmi bajuk, ha minden tag fideszes lenne, ahogy azt látjuk a magyar intézményeknél, például a Médiatanácsnál is

– írta Donáth Anna.

A momentumos európai parlamenti képviselő szerint az Európai Parlament ezzel a delegációval is bizonyítja, hogy érdekli a magyar jogállamiság pontos helyzete, és első kézből informálódik az érintettektől. A küldöttség programját kiegyensúlyozottnak tartja, mivel a programba minden egyes frakció javasolhatott programpontokat és meghívottakat.

„Az eredeti program magja még a Covid–19 előtti időszakból származik, amikor a Fidesz a Néppárt tagja volt, és lényegesen azóta sem változott, hogy a Fidesz önszántából távozott a Néppártból, és feladta tagságát a LIBE-bizottságban. Nemcsak Varga Judittal és Pintér Sándorral találkozunk, de az ellenzéki pártok vezetőivel is. Beszélni fogunk az RTL Klub és az Átlátszó képviselőivel, ahogy a 888 és a Magyar Hírlap munkatársaival is” – tájékoztatott Donáth Anna.

Azt is elárulta, hogy mit kérdezett volna Orbán Viktortól, ha fogadta volna a delegációt:

Miért menekül a Pegasus kiberfegyvert érintő kérdések elől?

A Fidesz nyomásgyakorlást emleget

Kedden a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja is közleményt adott ki, ebben azt írták, hogy a LIBE-bizottság delegációja azért érkezik Budapestre, hogy „növelje a nyomást Magyarországra”. A Fidesz szerint Brüsszel és a baloldal azért támadja Magyarországot, hogy a magyar óvodákba és iskolákba is engedjék be az LMBTQ-propagandát és telepítsenek be migránsokat.

Egyértelmű, hogy a gyermekvédelmi törvénycsomag elfogadása óta Brüsszel és a Soros-hálózat tovább fokozza a Magyarország elleni támadásokat. Azt szeretnék, hogy Magyarország is engedje be az LMBTQ-propagandistákat az óvodákba és iskolákba. Az Európai Parlamentben a magyar baloldal képviselői is minden ezt szolgáló lépést megszavaznak

– olvasható a Fidesz közleményében.

Kitértek még a kormány nemzeti konzultációjára és a korábban bejelentett népszavazásra, illetve azt is hozzátették, hogy a LIBE-bizottság delegációja „tele van az európai baloldal bevándorláspárti és LMBTQ-aktivista embereivel”, ezért „borítékolható, hogy ismét hazug politikai jelentést fognak írni Magyarországról”.

Varga Judit: A jogi érveink tiszták

Varga Judit igazságügyi miniszter közösségi oldalán szintén arról írt, hogy a szerdán érkező küldöttség

nem titkolt szándéka, hogy az általuk elv helyett eszközként használt jogállamiság kérdéskörében újabb támadást indítsanak a gyermekvédelmi törvény miatt, valamint hogy a lassan teljes érdektelenségbe fulladó 7-es cikkely szerinti eljárásról tárgyaljanak.

A miniszter szerint egy uniós intézmény sem lépheti át a szerződésekben rögzített hatásköröket csak azért, mert egy tagállam „nem úgy táncol, ahogy a brüsszeli bürokraták fütyülnek”, ettől függetlenül konstruktív partnerként állnak a delegációval való találkozó elébe. „Hiszen szándékaink egyenesek, jogi érveink pedig tiszták és magabiztosak” – zárta bejegyzését Varga Judit.

(Borítókép: Orbán Viktor sajtótájékoztatón Brüsszelben 2015. szeptember 3-án. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images)