LIBE-küldött: nem tudták bizonyítani, hogy sérülne a jogállam Magyarországon

Bár sok emberrel találkozott itt tartózkodása alatt az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának (LIBE) küldöttsége, senki sem volt képes konkrét és jogos kritikát megfogalmazni Magyarországgal kapcsolatban. Erről beszélt a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában Nicolas Bay francia EP-képviselő, aki maga is tagja volt a delegációnak – írja a hirado.hu. 

A politikus elmondta, hogy teljesen természetes, ha Orbán Viktor miniszterelnök nem tulajdonít komolyabb jelentőséget egy ilyen találkozónak, mivel szerinte 

Nicolas Bay azt is megjegyezte, hogy a látogatás csak „propaganda” volt, mivel senki sem mondott konkrétumokat, és bizonyítékok sem álltak rendelkezésre. Azt is hozzátette: korábban az Európa Tanács is blokkolta a hetes cikkelyt,

ugyanis több olyan kormány is van, amely nem akarja támadni ezzel Magyarországot. 

Nicolas Bay kifejtette, hogy egy ilyen látogatás esetén leginkább az emberi jogok helyzetével kellene foglalkozniuk, de szerinte baloldali kollégái csak kritikákat fogalmaztak meg, amik nem emberi jogi kérdések voltak, hanem sokkal inkább 

politikai kirohanások. 

A helyreállítási alappal kapcsolatban Nicolas Bay elmondta, hogy ez a pénz arra is szolgál, hogy Európát újraindítsa, és szerinte csak ideológiai célok vezérlik azokat, akik nem akarják ezt a pénzt odaadni.

Azt is kijelentette, hogy „Brüsszel sok kérdésben nem azt az utat követi, amit még az Európai Unió alapítói megálmodtak”, egyúttal a központosításra törekszik a nemzeti sajátosságok figyelmen kívül hagyásával. 

Ahogy arról korábban az Index beszámolt, az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága, vagyis a LIBE-bizottság delegációja szeptember 29-től október 1-jéig tartózkodott Budapesten. Ittléte alatt a delegáció találkozott Pintér Sándor belügyminiszterrel, Karácsony Gergely főpolgármesterrel és Varga Judit igazságügyi miniszterrel is. 

Rajtuk kívül megbeszélést folytattak az Országgyűlés különböző pártállású tagjaival és a politikai ellenzék képviselőivel, továbbá a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács és a Magyar Bírói Egyesület képviselőivel, valamint az alapvető jogok biztosával, az oktatási és tudományos szervezetek képviselőivel és számos kulturális intézmény képviselőjével is.

A bizottság pénteki budapesti sajtótájékoztatóján a küldöttség vezetője, Gwendoline Delbos-Corfield elmondta: a Magyarországgal szemben 2018-ban megfogalmazott aggályok továbbra is fennállnak.