Joguk van bárkit átkutatni az osztrák rendőröknek Magyarországon, aki gyanús
További Belföld cikkek
- Nem gyilkolt, nyomokat tüntetett el az emberölés miatt körözött 16 éves nyíregyházi lány
- Rubik Ernő első bevételéből olyan autót vett, amelyhez ötven év után is kötődik
- Magyar Péter: Vogel Evelin nyakláncának a medáljában volt a lehallgatótechnika
- A havas tájakon kemény mínuszokra ébredhetünk
- Kigyulladt egy raktár a IV. kerületben, a tűzoltók megfékezték a lángokat
A bécsi belügyminisztérium adatai szerint hetente öt–kilencszáz menedékkérő lépi át a határt Magyarország és Burgenland között. Az embercsempészet visszaszorítása érdekében szeptember eleje óta ezért harminc osztrák rendőr vesz részt kiemelt akciókban a határrégióban magyar területen is – számolt be róla az ORF rádió.
A vegyes járőrszolgálat jogalapja nem csak az Ausztria és Magyarország közötti kétoldalú egyezmény. Tizenhárom uniós tagállam a prümi szerződés keretében megállapodott az együttműködés fokozásáról a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális bevándorlás leküzdése ellen.
A jelentés szerint az osztrák rendőrök jogosultak magyar földön igazoltatni és átkutatni a gyanúsnak talált embereket.
További intézkedéshez azonban értesíteniük kell a magyar műveleti központot, amely ezután hazai hatóságokat küld. A magyar jogszabályok megengedik kényszerintézkedések alkalmazását, de az osztrák rendőrök fegyvert csak önvédelemből használhatnak.
A burgenlandi regionális katonai parancsnokhelyettes, Raimund Wrana szerint a magyarországi vegyes járőrszolgálat csak rövid távú és helyileg korlátozott, de így is kevesebb illegális határátlépést eredményezett.
A csempészszervezetek nagyon jól szerveződnek, még drónokat is használnak felderítésre. Az Ausztriába irányuló illegális migráció nyolcvan százaléka Magyarországon keresztül érkezik
– mondta el a rádióműsorban Gerald Tatzgern, az embercsempészet elleni küzdelemért felelős osztrák szervezet vezetője, aki szerint rengeteg olyan szír és afgán próbál a határon átjutni, aki már egy ideje a Nyugat-Balkánon tartózkodik.
Az Európai Unió Törökországgal kötött menekültügyi paktuma egyelőre kitart. A 2016-os megállapodás egyebek között azt írja elő, hogy minden, Törökországon keresztül illegálisan érkező migránst visszaküldhetnek az uniós hatóságok. Cserébe Brüsszel finanszírozza a Törökországban élő menekülteknek nyújtott segítséget. A mai napig több mint hatmilliárd eurót fordítottak erre a célra.
A szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) viszont csupán tüneti kezelésnek tartja a magyarországi intézkedéseket.
Rendőreink és katonáink kiváló munkát végeznek, ám a kezük meg van kötve a politikai akarat hiánya miatt
– jelentette ki az ORF hírére reagálva Hannes Amesbauer biztonsági szóvivő, aki szerint nem kapnak hatékony eszközöket az illegális migráció megelőzésére.
A rendőrség szakszervezeti képviselői viszont nem az eszközöket hiányolták, hanem a kellő számú embert. Andreas Hochegger burgenlandi szakszervezeti elnök hangsúlyozta, hogy a vegyes járőrszolgálat ot minden egyéb feladatuk mellett végzik, ezért azt kérték, hogy más osztrák tartományok is biztosítsanak egyenruhásokat a magyarországi szolgálathoz.
Az osztrák menekültügyi koordináció szóvivője mindenesetre aggodalommal tekint a Magyarországgal folyó közös munkára.
Az a tény, hogy az embercsempészet leple alatt megkezdődik az együttműködés, legalábbis megkérdőjelezhető
– fogalmazott Lukas Gahleitner-Gertz. Emlékeztetett arra, hogy Ausztria az itteni embertelen bánásmód miatt már nem hajt végre deportálást. Bírósági ítéletek szerint ugyanis a menekültügyi eljárásokban nem tartják be az emberi jogokat Magyarországon.
(Borítókép: Osztrák rendőrök ellenőrzik az Ausztriába érkező személy- és teherforgalmat a magyar–osztrák határnál 2015. szeptember 17-én. Fotó: Büki László / MTI)