Szarvas Péter: Kormányzati támogatással is szinte cipőkanállal fértünk bele a büdzsébe

2020 márciusa óta nehezített helyzetben vannak a városok. Békéscsaba hogyan tudta megélni, kezelni a pandémiát, illetve az ezzel járó gazdasági helyzetet?

Ha egészségügyi szempontból értékeljük ezt a másfél évet, bár nincs konkrét békéscsabai városi adat, de a békés megyei adatok alapján a kevésbé fertőzött megyék közé tartoztunk, és

Ennek ellenére a második és harmadik hullám szinte minden csabai családot érintett valahogy. Én magam is átestem rajta, elviselhető tünetekkel. A kollégáim közül is sokan átestek rajta, tehát mindenki észlelte, hogy milyen bajjal járhat a járvány. Az idősgondozás, az egészségügy terén az önkormányzat mindent megtett, hogy segítse a védekezést, ahogy elmondtam, sok millió forintért vettünk, védőeszközöket, fertőtlenítőszereket, és a rászorulók rendelkezésére bocsátottuk. Sajnos azért a járvány sok-sok tragédiával is járt, hiszen ahogy említettem, szinte minden békéscsabai család érintett volt valamilyen módon, de az országos átlaghoz képest mégis kevesebb áldozattal, és kevesebb járványügyi nehézséggel bírt Békéscsaba.

Készülnek a negyedik hullámra?

Természetesen megvan az izgalom, és folyamatosan figyeljük a pandémiás helyzettel kapcsolatos híreket. Arra kell felkészülnünk, hogy az életünkben lehetnek akár újból korlátozások, de hogy mikortól és milyen korlátozások, ezt még nem tudjuk. Európai összehasonlításban egészen jó a magyar állampolgárok átoltottsága, a békés megyeiek, békéscsabaiak is átlag feletti létszámban döntöttek a vakcina felvétele mellett, ezért a mi városunkban a lakosság kevésbé van kitéve a kockázatoknak. De, mint minden vezetőnek, így nekem is gondolkodnom kell rajta, hogy mi történik akkor, ha lesz negyedik hullám, annak milyen következményei lesznek, és a városi működés egyes szektorait hogyan fogja érinteni.

Tudjuk jól, hogy az idősgondozás és az egészségügyi szektor a legveszélyeztetettebbek. Az önkormányzat még az idei év elején vásárolt néhány millió forint értékű védőeszközt, ezekből még van készleten.Tehát ha nagyon gyorsan kell kiosztani védőeszközöket, fertőtlenítőszereket kollégáinknak, vagy a védekezésben résztvevőknek, azt azonnal meg tudjuk tenni. Ez egy év eleji polgármesteri döntés volt. Úgyhogy ilyen helyzetben várjuk az őszt.

Az egészségügyi helyzetet átnéztük, na de gazdasági szempontból hogyan alakult a város a helyzete az elmúlt másfél év alatt?

Békéscsaba a gazdasági erőt tekintve, amit körülbelül a foglalkoztatottsági szintben, illetve az egy főre eső iparűzési adóban lehet mérni, a legkevésbé fejlett megyeszékhelyek közé tartozik, tehát az utolsó harmadban van a huszonhárom megyei jogú város között, ami azt jelentette, hogy minden egyes kieső forint érzékenyen érintette a várost. Békeidőben is nagyon nehéz forrásokat biztosítani minden közösségi feladathoz, és a pandémiás helyzet nehezítette a közösségi feladatok finanszírozását, a kötelező feladatokét, és az önként vállaltakét is. A gazdasági erő csökkenése és a központi intézkedések, például az iparűzési adóbevétel kiesése, emellett a gépjárműadó átszervezése, a bérleti díjak nem fizetése, és az iparűzési adó 50 százalékos kedvezménye azt eredményezte, hogy az önkormányzat a két év alatt több mint 2 milliárd forintos bevételkiesést szenvedett volna el, ha a kormányzat részéről nem lett volna két alkalommal is bevételeket kiegészítő támogatás Békéscsaba felé.

Tehát nagyon megviselte az önkormányzat gazdálkodását a pandémiás helyzet. A két alkalommal megtörtént kormányzati támogatással is azt tudom mondani, hogy szinte cipőkanállal fértünk bele a költségvetésünkbe.

A parkolási díj is  kiesett , ami nagyon hiányozhat. Gondolkodnak-e azon, hogy minimálisan emeljenek, hogy ne legyen szükség a cipőskanálra?

A parkolási díjak tekintetében, megyei jogú városok összehasonlításában, erre pontos adat van. Békéscsabán a legalacsonyabbak a parkolási díjak. 

Hol kellett még meghúzni a nadrágszíjat ahhoz, hogy beleférjenek ebbe a cipőméretbe?

A városüzemeltetés területéről kellett forrásokat elvonni, amely a közterületek gondozottságát, rendezettségét, ápoltságát, utak, járdák, közterek, játszóterek karbantartását érintette. Az önként vállalt feladatok közül a kultúra területéről kellett komoly forrásokat elvonnunk, illetve a sport területén volt jelentős forrásszűkítés. Emellett a közösségi közlekedésben az autóbusz-közlekedés menetrendjét szűkítettük drasztikusan a pandémiás helyzetben. Minden fejlesztés, amihez saját erőt kellett bocsátanunk, minimálisra szűkítettünk.

A fejlesztésekhez tud-e segítséget nyújtani a Modern Városok Program?

A Modern Városok Program Békéscsabán egy sikertörténet, a város nagyon sok jó projektet tudott elindítani, befejezni, néhány beruházás még tart. Befejeződött például egy ipari park kialakítása, egy közép-európai szinten is rendkívül magas színvonalú Nyomdaipari Oktató és Képző Központ kialakítása, valamint befejeződött a városi sportcsarnok átépítése is. Folyamatban van a Munkácsy-negyed és a Wenckheim kerékpárút kiépítése, de ezt már szinte a befejezettek közé sorolnám, illetve kivitelezés alatt áll egy 2,3 megawattos napelemes naperőmű kiépítése. Tehát tulajdonképpen elköltöttünk már 6 projektre 10 milliárd forintot.

A Modern Város Program megállapodás első pontja volt az M44-es gyorsforgalmi út megépítése és bekötése az országos gyorsforgalmi úthálózatba. Én ezt mindenképpen sikeresnek tekintem, és egy óriási lépés a térség felé. Nem csak Békéscsaba, hanem az egész térség, egész Békés megye felzárkóztatása irányában. Nem egy olyan meghiúsult befektetői megkeresés volt polgármesterségem alatt is, amely összefüggött azzal, hogy a város, a megye megközelíthetősége egy régi úton volt csak lehetséges Budapest irányából. Most épül az M44-es, amelyből éppen szeptember végén egy újabb szakaszt átadnak, tehát idén szeptember végén kész lesz összesen 80 kilométer. A hiányzó szakaszokból egy 10 kilométeres szakaszt karácsony előtt várhatóan átadnak.

Októberben lenne a nagy hírű csabai kolbászfesztivál. Idén látjuk-e, ahogy a csapatok versengenek egymással?

A Csabai Kolbászfesztivál talán Magyarország egyik legismertebb gasztrofesztiválja, minden évben közel százezer látogatója van a négynapos rendezvénynek. Nagy veszteség volt nekünk tavaly, hogy a pandémia miatt nem tudtuk megrendezni. Ez a négy nap az, amikor a legtöbb vendég, turista érkezik városunkba, akkor tudjuk nekik leginkább bemutatni, hogy hol tartunk, miért érdemes Békéscsabára eljönni, mitől híres a csabai kolbász.

Vagyis más formában szervezik meg idén a Csabai Kolbászfesztivált?

Az biztos, hogy kolbászkészítő-verseny nem lesz, hiszen ebben a járványügyi helyzetben nem lehet megtenni, hogy 700 csapat 5000 tagja gyúrjon kolbászt, de mégis lesznek olyan események, amelyek kapcsolódnak a csabai kolbászhoz, hiszen a csabai kolbász egy jó nevű brand. Azon a szervezők még gondolkodnak, hogy most is legyen például száraz kolbászverseny, de nem szerencsés 15 ezer embert egy fedett sátorba összeterelni. Fontos az óvatosság, de ha a szabályok lehetővé teszik, akkor lesz olyan rendezvény október 29-30-án, amely a csabai kolbásszal is összefügg, és koncertek is lesznek.

Mi lesz az Alföldvízzel? Augusztusban írtunk róla az Indexen, hogy a tulajdonos önkormányzatok nem tudják megmenteni a csődközelben lévő céget, és inkább teljesen állami tulajdonba adják. Hol tart a folyamat? 

Az Alföldvíz Zrt. Békés megyében és Csongrád megyében a víz- és szennyvíz-szolgáltatást biztosítja, minden családot érint, tehát nekem polgármesterként a legfontosabb feladatom, hogy a szolgáltatás, illetve a kapcsolódó javítási, karbantartási szolgáltatások biztonságosak legyenek. Kétségtelen, hogy az elmúlt években az Alföldvíz pénzügyi helyzete instabillá vált, évről-évre banki finanszírozással, költség-átcsoportosításokkal tudja a fizetőképességét fenntartani.

Meg lehetett volna ezt még időben fogni, például díjemeléssel, vagy bármi mással?

Mindig lehet valamit jobban csinálni. Az Alföldvíznél a probléma olyan mértékű volt, amit nem lehet vezetői döntésekkel ellensúlyozni, olyan költségelemek léptek be egy úgymond fix bevételi környezetben gazdálkodó cégnél, amelynek a kigazdálkodása költségtípusú intézkedésekkel, vagy bevételek növekedésével elképzelhetetlenné vált. Tehát ha egy 8 milliárdos árbevételű és költségű cégnél, nullszaldós működés után belép 6-800 millió forint új költségelem, annak a kigazdálkodását egy maximális biztonságra törekvő cégnél nem lehet megoldani. Ezért állt elő az a helyzet, hogy évről évre evickélt előre a cég, banki finanszírozást keresve, veszteséges mérlegeket előállítva, és most, amikor a tartalékok végesek lettek, a tulajdonos önkormányzatok tárgyalnak a magyar állammal, hogy miképpen lehetne stabilizálni a cég helyzetét.

A másik fontos kérdés, hogy több mint ezer dolgozója van az Alföldi Zrt.-nek, ebből több mint ötszázan békéscsabaiak, tehát a foglalkoztatottság stabilizálása is fontos. Ha polgármesterként nézem, akkor a legfontosabb az, hogy tiszta és finom víz folyjon, a szennyvíz megfelelő helyre kerüljön, az ötszáz békéscsabai családnak legyen munkája. Ezért fontos tárgyalnunk a 28 százalékos tulajdonrésszel rendelkező magyar állammal a cég stabilizálásáról. Ez a folyamat zajlik, de a végét még nem lehet megjósolni.

Ön a Hajrá Békéscsaba Egyesülettel indult, és lett második alkalommal polgármester egy civilszervezet jelöltjeként. Beszáll a jövő évi országgyűlési kampányba?

2019-ben a Hajrá Békéscsaba Egyesület és a Fidesz támogatásával indultam, és nincs ezzel különösebben semmi gond. 2018-ban az országgyűlési képviselő-választáson a kampányba nem szálltam be. De akkor is elmondtam, komoly jelei voltak annak, hogy a magyar kormány és a csabai városvezetés közötti kapcsolatok jók, sőt el is indultak a fejlesztések. Azt, hogy a város fejlődési pályán van a kormány támogatásával, mert saját erőből nem képes fejlődni, én pozitívnak tartom. Most is ezt gondolom, hogy a folyamatosság fontos a városnak és a térségnek.

Számos példáját érintettük is a beszélgetésben.

Tudja, kívánja saját személyével segíteni a kampányt?

Semmi nem zárható ki.

A városvezető című nagyinterjú-sorozatunk első részében Nemény Andrást, Szombathely polgármesterét kérdeztük, a második részben Győr kardiológus polgármesterével, a fideszes Dézsi Csaba Andrással beszélgettünk. Az interjúsorozat harmadik részének főszereplője Eger ellenzék által támogatott, de egyesületi színekben induló polgármestere, Mirkóczki Ádám volt. A negyedik részben Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét fideszes vezetője beszélt az Indexnek. Sorozatunkban már megszólalt a Fidesz–KDNP által támogatott Cser-Palkovics András is, aki 2010 óta vezeti Székesfehérvárt. Szintén nyilatkozott nekünk Kovács Ferenc, Nyíregyháza első embere,  Papp László, Debrecen kormánypárti polgármestere és Porga Gyula, Veszprém első embere is. Budapest gondjairól sorozatunkban Kiss Ambrus  főpolgármester-helyettes beszélt.

(Borítókép: Szarvas Péter. Fotó: Kaszás Tamás / Index)