Áttörés az oktatásban: nincs több ingyenmunka a pedagógusoknak

Sok év jogi munka után a Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma végre első fokon kimondta, hogy

– közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a Ne dolgozz ingyen! nevű portálon, amelyet évekkel ezelőtt eleve azért hoztak létre, hogy a helyettesítésből adódó ingyenmunkát megakadályozzák.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja az Indexnek elmondta, hogy egy hosszú és küzdelmekkel teli pert sikerült most megnyerni, ami minden pedagógus számára szebb és igazságosabb jövőt jelent.

„Szinte nincs olyan kolléga, akit ne érintene az ítélet. Most végre bebizonyosodott, hogy a pedagógusokra is vonatkozik a Munka törvénykönyve, ők sem dolgozhatnak ingyen, akkor sem, ha helyettesítenek” – mondta Nagy Erzsébet, hozzátéve, hogy bár nagyon nehezen sikerült olyan pedagógusokat találni, akik bele mertek állni a pereskedésbe, végül a bátorságnak meglett az eredménye, hiszen a bíróság kimondta:

• a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítéseket rendkívüli munkaidőként,
• a helyettesítésekre rendelkezésre állást ügyeletként,
• ha ennek időtartama alatt munkavégzés is történt, akkor azt is rendkívüli munkaidőként kell nyilvántartani és kifizetni.

Emellett a – jogszerűtlenül – ingyen ellátott helyettesítéseket, illetve az esetleges helyettesítésre elrendelt rendelkezésre állást, a sok helyen H betűs óráknak nevezett intézményben tartózkodást három évre visszamenőleg ki kell fizetnie a munkáltatóknak.

A PDSZ emlékeztetett: ezekben a hetekben zajlanak a sztrájkbizottsági tárgyalásoka kormánnyal. Kiemelték, hogy ezt az ügyet is beviszik a tárgyalóterembe, vagyis fel fogják szólítani a kormányt, hogy haladéktalanul teremtse meg a szükséges forrásokat ezekre a kifizetésekre.

Mekkora a bérezés helyettesítés esetén?

Ha a pedagógus nem végez munkát, de készenlétben van, az ügyeletnek minősül. Ezért negyvenszázalékos bérpótlékkal tartozik a munkáltató. Ha pedig ténylegesen beküldik a pedagógust helyettesíteni, úgy a helyettesítésre járó illetményen felül a Munka törvénykönyve szerinti ötvenszázalékos bérpótlék jár neki, tehát összesen az óradíj 150 százaléka. A négy napon belül elrendelt helyettesítés – akár a rendelet szerinti eseti helyettesítés – munkaidő-beosztáson túli, rendkívüli munkaidőnek minősül, amelyért szintén jár az illetmény fölött az ötvenszázalékos bérpótlék.

A munkáltatók korábban azzal védekeztek, hogy nem lehet négy nappal előre tudni, hogy valaki lebetegszik-e. Ezzel egyetértünk, és nem is azzal volt a gond, hogy az utolsó pillanatban be kellett ugrani valaki helyett, hanem azzal, hogy ezt ingyen kellett megtenni. Ennek most vége

– tette hozzá lapunknak Nagy Erzsébet.

(Borítókép: Maja Hitij / Getty Images)