A Kúrián fennakadt az Orbán-féle népszavazás egyik kérdése

A háromtagú tanács megállapítása szerint „ha a Kúria arra a következtetésre jut, hogy a kérdésben rejlő alapjogi kollízió vagy az adott alapjog valamely alkotmányos értékkel való ütközése csak az Alaptörvény módosításával oldható fel, akkor a kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján nem bocsátható országos népszavazásra”. És bizony ebben a kérdésben ezek a kifogások mind megvoltak.

Éppen ezért

Az olvasható a Kúria hosszú végzésében, hogy a kérdésben hatan kértek felülvizsgálati kérelmet, közülük egyet elutasítottak. A dokumentum nem nevesíti a kérelmezőket csak az olvasható, hogy ügyvédek, illetve ügyvédi irodák nyújtották be. Egyetlen egyet nevesítenek és ez a Kétfarkú Kutya Párt. Közben a Társaság a Szabadságjogokért is kiadott egy közleményt, amely szerint több kérelmezőt ők képviseltek a Kúriánál. A TASZ közleményéből az is kiderül, hogy a kormány népszavazási kérdésének hitelesítését épp az Alaptörvény legutóbbi, kilencedik módosítása lehetetleníti el: ha az igenek kerülnének többségbe ennél a kérdésnél, akkor az Alaptörvényben deklarált „születési nem szerinti önazonosságot” sértené a népszavazás eredménye.

Arról is írnak, hogy a maradék négy népszavazási kérdést is megtámadták és várják a testület döntéseit azok esetében is.

Mint emlékezetes, július végén a Nemzeti Választási Bizottság valamennyi kérdést fenntartás nélkül hitelesítette, alig néhány nappal azután, hogy a kormány meghirdette a népszavazást és ismertté váltak a kérdések..

A kifogások között volt olyan, amely azt feszegette, hogy amennyiben a népszavazáson a nem válaszok kerülnek többségbe ebben a kérdésben, úgy a megalkotandó szabályozás Alaptörvénybe ütközhet. Mégpedig azért, mert a kiskorúak jogilag nem alkotnak homogén kategóriát, a népszavazásra feltett kérdésből egységes korlátot állítani Alaptörvény-ellenes. 

Kifogásként az is felmerült, hogy ha a jogalkotó korlátozza például a „nemváltó kezelésekhez” való hozzáférést, azzal megsérti az 1989-ben New Yorkban elfogadott, nálunk 1991-ben kihirdetett Gyermekvédelmi Egyezményt, ez pedig nem lehetséges, mert 

vagyis megint sérülne az Alaptörvény.