- Belföld
- kétfarkú kutya párt
- szánthó miklós
- alapjogokért központ
- népszavazási kezdeményezés
- gender
- népszavazás
- kúria
A nemátalakító műtét alapjog, ezért háborog az Alapjogokért Központ
További Belföld cikkek
- A Dong-éri-csatornában bukkantak holttestre Kiskunhalason az év első napján
- Hatalmas torlódás van Röszkénél, a közúti határátkelőhelyen már csak a belépést engedélyezik
- Ismét meghalt valaki lakástűzben, az új évben ez már a második ilyen tragikus eset itthon
- Drasztikusan csökken a dohányboltok száma, több száz településen nincs dohánytermék
- A Balatonban már hatalmas károkat okozott, most a Dunában pusztít a vörös mocsárrák
A genderistákat és a nyílt társadalom hálózatát feltételezi az Alapjogokért Központ vezetője, Szánthó Miklós a Kúria döntése mögött, mely a kormány által nyáron bejelentett gyermekvédelmi népszavazás egyik kérdését jogellenesnek minősítette. A kérdés így szólt:
Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?
A Kúria a Kétfarkú Kutya Párt felülvizsgálati kérelmére semmisítette meg a Nemzeti Választási Bizottság kérdést hitelesítő határozatát, arra hivatkozva, hogy a nemátalakító műtétek „hozzáférhetetlenné tétele” korlátozza a kiskorúak önrendelkezési jogát.
Szánthó Miklós bejegyzésében azt kifogásolja, hogy a tanács szerint a nemátalakító kezelések elérhetőségének tiltása a „kiskorú alapjog-gyakorlását, önrendelkezési jogát és a testi integritáshoz való jogát korlátozná”, a „tiltás az önrendelkezési jog olyan mértékű korlátozását jelentené, amely az emberi méltóságból levezetett önrendelkezési jog lényegi magját vonná el”.
Tehát a bírói tanács úgy gondolja, hogy lehetővé kell tenni a még befolyásolható, önálló döntés meghozatalára csak részlegesen vagy teljesen képtelen kisfiúk vagy kislányok számára, hogy kislányok vagy kisfiúk lehessenek.
A kormányközeli intézet vezetője kiemeli az ügyben döntő Kúria Kovács András vezette tanácsa indoklását, mely szerint a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való joga viszonylagos, mivel az az úgynevezett interszexuális személyekre nem vonatkozik – hiszen az Alaptörvény csak azokról beszél, akik „férfiaknak vagy nőknek születnek”, míg inter- meg transzszexuális emberekről (gyerekekről) nem ejt szót, ergo nem is szabályozza.
Ez az öt kérdés szerepelt volna a kormány tervei szerint a szavazólapon:
- Támogatja-e Ön, hogy köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyerekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetők legyenek nemi átalakító kezelések?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
Ez van, nekünk ilyen „diktatúra” jutott – értékelte közösségégi oldalán a legfelsőbb bírói fórum döntését Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője.