2024. június 24. 21:00
Albánia
Spanyolország
Düsseldorf Arena III. forduló
2024. június 24. 21:00
Horvátország
Olaszország

Ketyeg az óra, vasárnap hajnalban kezdődik a téli időszámítás

DMARC20200328010
2021.10.30. 16:33

Az Európai Parlament (EP) már 2019-ben megszavazta az óraátállítás eltörlését. Akkor úgy volt, hogy az utolsó váltás a téli időszámításra most, 2021 októberének utolsó vasárnapján történhet meg. Csakhogy a döntés nem volt végleges: az EP-nek ehhez a tagállami kormányokat tömörítő uniós testülettel, az EU Tanácsával is meg kellett volna állapodnia, amit viszont pont akkorra tűztek ki, amikor kitört a pandémia. Azt lehet tehát mondani, hogy az óraátállítás megszüntetése is a koronavírus-járvány áldozatául esett. 

A brüsszeli döntést az előzte meg, hogy európai konzultációt indítottak a kérdésről, amelyben a 4,6 millió válaszoló 80 százaléka az átállítás megszüntetésére szavazott. A Publicus Intézet akkori hazai közvélemény-kutatása szerint a magyar lakosság háromnegyede szerint is jobb lenne, ha nem állítanánk át évente kétszer az órát, hanem egyetlen időszámítás lenne Magyarországon és Európában, és kétharmaduk szerint a nyári időszámítást kellene megtartani, amikor este tovább van világos.

Az unió 1980-ban kezdte harmonizálni a téli-nyári időszámításokra vonatkozó nemzeti szabályokat, éppen azért, hogy elkerüljék azt a helyzetet, hogy az egyik tagállamban átállítják az órákat, a másikban pedig nem. Az országok többsége gazdasági okból nem igazodik a tényleges napkeltéhez és napnyugtához, mivel hasznos, ha az egymással szoros kapcsolatot ápoló országok egy időzónában vannak. A magyar kormány persze úgy is dönthetne, hogy a keleti blokkhoz (GMT + 2 óra) csatlakozunk, amelyben Románia, Bulgária és Finnország van, ám ezeknél az államoknál jobban kötődünk gazdaságilag a többi szomszédunkhoz és leginkább Németországhoz. Mindenesetre az ötletre külön Facebook-csoport szerveződött.

Magyarország nyitott arra, hogy ha az európai uniós többség egyetért, akkor eltöröljék az óraátállítást, de egyedül nem hozhat ilyen döntést

– fogalmazott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még az előző átállítás idején, márciusban. 

De gazdasági érdekről beszélnek azok is, akik az óraátállítás hívei. Az 1973-as olajárrobbanást követően 1976-ban Franciaországban vezették be először azzal az indoklással, hogy ezzel 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia takarítható meg. Ugyanez volt a hivatalos verzió 1980-ban is, amikor Magyarországot is elérte a rendszer. Mivel azonban napjainkra az energiafelhasználás nagymértékben megváltozott, ezért a mai számítások szerint ezzel a módszerrel már nem igazán lehet energiát megspórolni. 

Akik viszont inkább az élettani szempontokat helyezik előtérbe, azok szerint sose lett volna szabad bevezetni a mutatótologatást. Bár egy óra ide vagy oda nem mindenki számára tűnik komolyabb erőfeszítésnek, a felboruló bioritmus miatt az átállítást követő napon rendszeresen megszaporodó balesetekről és megugró szív- és érrendszeri halálozásokról számolnak be. Az alváskutatók és az idő biológiájával foglalkozó hazai és nemzetközi szakmai szervezetek egyöntetű véleménye szerint az emberek számára a standard időszámítás lenne a leginkább megfelelő.

Az alvás és az ébrenlét évezredeken át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fáziseltolódási következményekkel jár 

– írta korábban a Magyar Alvás Szövetség, amely szerint a mesterséges beavatkozás  alvászavarokat, emiatt pedig rosszabb közérzetet, kisebb teljesítményt, alacsonyabb   koncentrálóképességet és csökkenő toleranciát eredményez. 

Summa summarum, sokak szerint meg kéne szüntetni az évenként kétszeri óraátállítást, ám ehhez egyelőre hiányzik a közös politikai akarat.

Legközelebb most éjjel, szombatról vasárnapra virradóra 3 órakor 2 órára kell visszaállítani az órákat. Ezzel megkezdődik a téli időszámítás.

(Borítókép: Mónus Márton / MTI)