Nehéz eldönteni, hogy önben az arrogancia vagy az inkompetencia nagyobb – folytatódott az Országgyűlés

Ahogy arról beszámoltunk, Kósa Lajos elismerte, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a Pegasus kémszoftvert. Szilágyi György jobbikos képviselő ezzel összefüggésben Pintér Sándor korábbi szavai alapján kijelentette, hogy Kósa Lajos minősített adattal való visszaélést követhetett el, és feltette a kérdést, hogy lesz-e ennek következményre?

Kontrát Károly államtitkár válaszában kifejtette, hogy Magyarország demokratikus jogállam, ahol az ország függetlenségének és rendjének védelme érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok alkotmányos működését sarkalatos törvény szabályozza. A kormánypárti politikus leszögezte, hogy 2010 óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok nem folytattak illegális megfigyelést, Szilágyi György viszont olyanokkal van most szövetségben, akik 2010 előtt törvénytelen megfigyeléseket végeztek.

Szilágyi György reakciójában közölte, hogy nem ez volt a kérdés.

Ön nagyon ideges lett az én válaszomtól, attól, hogy szembesítettem azzal, hogy kivel van szövetségben

– reflektált Kontrát Károly.

Hogyan fékezné a kormány a benzinár emelkedését?

A szocialista Molnár Zsolt következett, felidézte Orbán Viktor 2004-es szavait, amikor még arról beszélt, hogy az állam nyerészkedik az üzemanyagárakon, és csökkenteni kell a jövedéki adót.

Varga Mihály pénzügyminiszter válaszában a nyerészkedésről elmondta, hogy a baloldali kormányok elvették a 13. havi nyugdíjat és fizetést, emelték az energiaárakat. Az üzemanyagárak szabályozásáról hangsúlyozta, hogy az uniós irányelvek szigorú korlátokat szabnak, és figyelembe kell venni a nettó átlagkeresetek emelkedését is.

Molnár Zsolt azzal reagált, hogy „okosabbak nem lettünk”, a kabinet vagy a korábbi kormányokra, vagy az Európai Unióra terheli a felelősséget, és kibújnak az érdemi válasz alól.

Varga Mihály világossá tette, hogy nem tartják rendben lévőnek az ilyen gyors árnövekedést, konkrét lépéseket is terveznek annak megállítására, esetleg csökkentésére, ebben több elem lehet, ezek között említette azt, hogy vizsgálják a befagyasztás lehetőségét, és meg kell nézni a kereskedelmi árréseket a forgalmazóknál, illetve Brüsszelnek engednie kell a merev magatartásából akár az áfára, akár a jövedéki adóra vonatkozóan.

Budapest helyzete

Varju László volt a következő felszólaló, a téma a fővárost és a kerületi önkormányzatokat érintő elvonások voltak. A DK-s képviselő szerint a kormány célja az, hogy megálljon a metró és a villamos, valamint ne legyen béremelés a BKV-nál, mert még az idei évre kötött megállapodásban szereplő célzott támogatást sem fizették ki.

Soltész Miklós államtitkár szerint a kérdést rossz időben és rossz helyre célozta a képviselő, akit Gyurcsány Ferenc nagyszerű fegyverhordozójának nevezett, és arra emlékeztetett, hogy Demszky Gábor polgármestersége idején a város lepusztult, koszos és elhanyagolt volt, az elmúlt 11 évben viszont 2300 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg, és fejlesztették a tömegközlekedést.

Nehéz eldönteni, hogy önben az arrogancia vagy az inkompetencia nagyobb

– válaszolt Varju László, aki szerint szándékosan eladósították az önkormányzatokat. Soltész Miklós ezzel szemben úgy gondolja, hogy Budapesten kosz és káosz van, drágulnak a beruházások, ugyanaz az időszak tért vissza, mint 2010 előtt.

A szennyező fizet elve

Ungár Péter a környezetszennyező nagyvállalatokról kérdezett, külön kiemelve a Coca-Colát. Az LMP-s képviselő a szennyező fizet elv érvényesülésére hívta fel a figyelmet, és arra volt kíváncsi, ez működik-e a valóságban.

Varga Mihály válaszában közölte, azt szeretnék, hogy a jövőben is a szennyező fizesse meg a károkat, de ezt nem kommunista elvekkel kell megvalósítani, nem fogják betiltani a Coca-Colát. Ungár Péter jelezte: nem hallottunk konkrét összeget arról, hogy 2010 óta melyik szennyező mennyit fizetett a magyar költségvetésbe, és egyébként a Coca-Cola betiltása nem hangzott el, a kormány viszont több „klímabűnözővel” kötött partnerséget. A pénzügyminiszter ezután hangsúlyozta, hogy ezek a nagy cégek munkahelyeket hoznak Magyarországra, és itt adóznak.

Tordai Bence a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány ügyét hozta fel, ami már a napirend előtti felszólalásokban is előkerült. Potápi Árpád János államtitkár arról beszélt, hogy az alapítvány kizárólag magánadományokból működik, tagjai magánszemélyek, és nem kezel közpénzt, ezért nem érint kormányzati hatáskört.

Mitől drágul az élelmiszer?

A jobbikos Magyar Zoltán az élelmiszerárak emelkedéséről kérdezett, ebben szerinte nemcsak a nemzetközi folyamatok, hanem a magas áfa és a hazai élelmiszer-termelés struktúrája is közrejátszik.

Farkas Sándor miniszterhelyettes elmondta, hogy Magyarországon megfelelő mennyiségű biztonságos áru van a polcokon, ennek közel 70 százaléka magyar alapanyagokból készült, magyar előállítók terméke. A politikus az áremelkedést a kereskedelemben látja, majd hozzátette: ennek a szabályozását bizonyos mértékben meg kell oldani.

Időszerű lenne a szabályozás, mire várnak? – vágott vissza a jobbikos képviselő, jelezve, hogy szerdán Mátészalkán tüntetés lesz emiatt. Farkas Sándor reakciójában összegezte, hogy az ellenzék tüntetni akar, hangulatot gerjeszteni, míg a kormány kezelni akarja a helyzetet.

Mesterházy Attila az Információs Hivatal szerepéről kérdezett a Pegasus-ügyben, a szocialista képviselő találkozót kezdeményezett a hivatal főigazgatójával, és kezdeményezni fogja a külügyi bizottság összehívását is. Vargha Tamás államtitkár világossá tette, hogy Magyarország jogállam, és minden esetben a hatályos jogszabályoknak megfelelően járnak el.

(Borítókép:  Varju László az Országgyűlés plenáris ülésén, 2021. június 15-én.  Fotó:  Koszticsák Szilárd / MTI)