Több siket gyerek hagyja ott az első osztályt, mint ahányan diplomát szereznek

A magyar jelnyelv azóta létezik, amióta magyar siket emberek vannak, használata az oktatásban azonban még ma is sok esetben alul marad a szájról olvasás módszerével szemben. Pedig az információ, az ismeret- és tudásanyag befogadása a gyerekek számára azon a módon és kommunikációs csatornán a leghatékonyabb, ahogy a világot értelmezni tudják. A siket gyerekek esetében ez egyértelműen a jelnyelv.

A jelnyelven kommunikálókat a vizuális gondolkodásmód jellemzi, hiszen a hangalapú kommunikáció a hangok érzékelésének hiányában nem is juthat el hozzájuk. A szájról olvasás feltétele, hogy az olvasó tisztában legyen a szavak jelentésével, felismerje és megértse a fogalmat, ami gyerekek esetében nem elvárható. A folyamatot nehezíti, hogy számtalan hang szájképe nagyon hasonló, ezek felismerését és a különböző artikulációs stílusok megértését pedig gyakran még a felnőttek is éveken át tanulják. 

Ezt mutatja az is, hogy Magyarországon több olyan siket személy van, aki még az általános iskola első évfolyamát sem fejezi be, mint akinek egyetemi, főiskolai végzettsége van, ez pedig nagyban befolyásolja a munka világában való elhelyezkedést” – mondta Sáfrány Margit, a SINOSZ igazgatója.

Annak érdekében, hogy ez a tendencia változzon, fontos, hogy a siket gyermekek a közoktatásban mint anyanyelvet tanulhassák a jelnyelvet, amelyhez a jelnyelvet anyanyelvi szinten használó siket pedagógusokra és jelnyelvet használó halló oktatókra is szükség van. A SINOSZ országszerte indít jelnyelvi tanfolyamokat, amelyek nyitva állnak a hallássérült gyermekeket oktató halló tanárok számára is, térítésmentesen.

A mindennapokban, akárcsak a videóban a jelnyelv és a hangzó nyelv egymás mellett, egymást kiegészítve jelenik meg. Nemcsak a hallókészülék nélkül élő siket és nagyothalló emberek számára nélkülözhetetlen, hanem az egyre népszerűbb cochleáris implantációt választók számára is kapaszkodó lehet, valamint kommunikációs segítséget nyújt a beszédfogyatékossággal és neurológiai betegséggel élőnek is.

2009 óta az Alaptörvény önálló, természetes nyelvként fogadja el, amelyből idén július óta államilag elismert, diplomaszerzéshez elfogadható nyelvvizsgát is lehet tenni.

(Borítókép: Fred Scheiber / AFP)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!