Az áprilisi választásokon négy népszavazási kérdés is lesz

A gyermekvédelmi népszavazást július 21-én jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán. A miniszterelnök elmondta, hogy a népszavazásra azért van szükség, mert „Brüsszel megtámadta Magyarországot” a pedofilellenes törvény miatt. A kormányfő szerint ilyen nyomás mellett „csak a közös népakarat tudja megvédeni” az országot.

Az eredetileg benyújtott öt népszavazási kérdést a Nemzeti Választási Bizottság július 30-án hitelesítette. A kérdések felülvizsgálati kérelmek útján a Kúria elé kerültek, és a legmagasabb bírói fórum az elmúlt hetekben az öt kérdés közül négyet helybenhagyott, míg egyet elkaszált.

Nemi átalakító kezelések népszerűsítése

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyerekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?

November 8-án a Kúria Varga Zs. András vezette háromtagú tanácsa helybenhagyta a kérdés hitelesítését. Az ügy előadó bírója is a Kúria elnöke volt, aki amúgy alkotmánybíróként hat év alatt több mint ezer alkotmánybírósági ügy eldöntésében vett részt, amiből kilencszáz bírói ítélet elleni panasz volt.

A végzés a népszavazási kérdés kapcsán tudományos igényességgel elemzi a választópolgári népszavazási kezdeményezés, valamint a köztársasági elnök és a kormány által kezdeményezett népszavazás Alaptörvényen alapuló közjogi következményeinek eltéréseit.

Míg a választópolgári kezdeményezés elvezethet az Országgyűlés általi kötelező elrendeléshez, amely esetben a kivételes hatalomgyakorlás biztosítását az eredményes aláírásgyűjtés kikényszerítheti, a köztársasági elnök és a Kormány általi kezdeményezés közjogi jellege éppen fordított. Utóbbi esetben a köztársasági elnök és a Kormány csak kezdeményezi, hogy az Országgyűlés engedje át a hatalomgyakorlás gyakorlását a népnek, de a kezdeményezés teljesítését a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítése ellenére az Országgyűlés meg is tagadhatja.

A végzés gondolatmenete szerint a népszavazásra javasolt kérdés vizsgálata során figyelemmel kell lenni arra, hogy az egyértelműség követelményének következetes érvényesítése nem vezethet oda, hogy valamely tárgykört a teljesíthetetlen követelmények megfogalmazása által a Nemzeti Választás Bizottság vagy a Kúria ténylegesen kizárjon a népszavazásra feltehető kérdések köréből.

A népszavazás megtartása esetén az »igen« válaszok többsége nehéz, de nem kivitelezhetetlen jogalkotói feladat elé állítaná az Országgyűlést. A kérdéssel érintett részében a törvényhozónak módosítania kellene a rendelkezést, és a hatályos szöveg szerinti általános tilalom helyett a törvényben meghatározandó körben lehetővé kellene tenni a nemi átalakító kezelések népszerűsítését.

Foglalkozás a szexuális irányultságokról

• Támogatja-e Ön, hogy köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?

November 11-én a Kúria Kalas Tibor vezette háromtagú tanácsa helybenhagyta a kérdés hitelesítését. Az ügy előadó bírója Vitál-Eigner Beáta volt. A végzés indoklása szerint a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való joga nem korlátlan, és arról sincs szó, hogy ő maga határozhatná meg azt, hogy mi szolgálja a fejlődését, és mi nem.

A gyermek még nem képes átlátni a saját érdekét, ezért a gyermeket megillető jog elsősorban a szülő kötelezettségeként jelenik meg. Az állam feladata, hogy a gyermek érdekének megfelelő intézményrendszert alakítson ki és működtessen, a szülőt segítse kötelezettsége teljesítésében.

Befolyásoló tartalmak korlátlan bemutatása

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozások nélkül mutassanak be?

November 11-én a Kúria Sperka Kálmán vezette háromtagú tanácsa helybenhagyta a kérdés hitelesítését. Az ügy előadó bírója Sugár Tamás volt. A végzés indoklása egyebek között elismeri, hogy a kérdés valóban nem határoz meg jelzőt a „befolyásoló” szó előtt, vagyis direkt módon nem tartalmazza, hogy a kiskorú gyermekek fejlődését károsan befolyásoló szexuális médiatartalmakra vonatkozik. Ez a tény azonban a kérdés választópolgári egyértelműségét nem érinti, a választópolgároknak kell eldönteniük, hogy egyetértenek-e azzal, hogy ne csak a kiskorú gyermek fejlődését károsan befolyásoló szexuális médiatartalmak legyenek korlátozva, hanem egyéb szexuális médiatartalmak is. A Kúria azt is hangsúlyozza,

az Országgyűlés az »igen« szavazatok többsége esetén sem szabályozhatja a gyermekek és kiskorúak védelmét a médiaszolgáltatások tartalma körében oly módon, hogy azzal károsodjon a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődése.

Nem megváltoztatását bemutató tartalmak

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

November 15-én a Kúria Balogh Zsolt vezette háromtagú tanácsa helybenhagyta a kérdés hitelesítését. Az ügy előadó bírója Kiss Árpád Lajos volt. A végzés szerint a népszavazásra feltett kérdés megfogalmazásából egyértelműen következik, hogy az nem tiltja meg a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmak megjelenítését, csupán a kiskorúak számára történő megjelenítésre vonatkozik. Mint írják, a kérdés a választópolgár számára nem okozhat értelmezési problémát, mivel a korhatár-besorolás több évtizede ismert és nemcsak a médiahatósági, bírósági, ombudsmani és alkotmánybírósági gyakorlatban, hanem a mindennapi médiafogyasztás során is alkalmazott fogalma mindenkinek érthető és értelmezhető. Emellett arra is rámutattak, hogy

a gyermekek személyiségének szabad kibontakozásához való alapjog nem foglalja magában azt a jogot, hogy még nagykorúság elérése előtt a nem megváltoztatására vonatkozóan információhoz kell hogy hozzáférjenek.

Nemi átalakító kezelések elérhetősége

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetők legyenek nemi átalakító kezelések?

Október 22-én a Kúria Kovács András vezette háromtagú tanácsa megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését. Az ügy előadó bírója Bögös Fruzsina volt. A végzés indoklása szerint

a javasolt kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás az »igen« és a »nem« szavazatok többsége esetén is olyan alapjogi kollíziót eredményezne, amelyet csak az Alaptörvény módosításával lehetne feloldani. Ennek fényében a Kúria megállapította, hogy az adott kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint kizárt tárgykört érint.

Meglehetősen heves reakciókat is kiváltott a Kúria döntése. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója egy Facebook-bejegyzésében a bírói tanács elnökét is célba vette. Varga Zs. András, a Kúria elnöke – Szánthó nevét nem említve – közleményben reagált a támadásra:

Ha rendelkezésre állnak jogorvoslati eszközök a vélt hiba orvoslására, azok igénybe vehetők. Ennek keretében minden tárgyilagos ellenvélemény kifejthető. A bírák azonban személyükben nem támadhatók, mert ez aláássa a bíróságok és a bírák ítélkezési tevékenységébe helyezett közbizalmat, sérti az alkotmányos működést.

A Kúria elutasító döntését a kormány nevében eljáró igazságügyi miniszter jogi képviselőjeként ifj. Balsai István ügyvéd támadta meg alkotmányjogi panasszal, amelyben azt állította, hogy a Kúria végzése a kormány tisztességes eljáráshoz fűződő jogát sérti. A kormány álláspontja szerint ugyanis

érvényes és eredményes népszavazás esetén a feltett kérdésre adott bármelyik válasz többsége esetén az Országgyűlés az Alaptörvénnyel összhangban álló módon eleget tud tenni a jogalkotási feladatának.

Az indítványt november 3-án szignálták ki előadó alkotmánybíróra. A kormány azonban úgy látszik, hogy nem bízik az alkotmánybírák gyors döntésében, mert a Magyar Nemzet értesülése szerint az ötödik kérdést kiveszik, így a kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezelésekre vonatkozó kérdés kimarad a referendumból. Ha ez így történik, akkor az Alkotmánybíróság rövidre tudná zárni az ügyet, mert végzéssel egyszerűen megszüntetné az eljárást.

(Borítókép:  Szigetváry Zsolt / MTI)