Kevés a vérplazma, akadozik a terápia
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Pályahiba miatt nem jár a 3-as metró egy szakaszon - Mikulásruhát és párásítót lopott a betört kirakatból egy kenderesi férfi
- Egy dologban egyetértenek a történészek: valami nem stimmel a karácsonnyal
- Újabb közös előterjesztéssel rukkolt elő Karácsony Gergely és Vitézy Dávid
- Lázár János beköltözik Hajdú Péterhez, kényes kérdésekre ad választ
„Az emberek a járvány kitörése óta eltelt lassan két év alatt mintha már immunissá váltak volna a szörnyűségekre, és úgy tűnik, nem hiszik el, hogy járvány van – mondta az Indexnek dr. Lacza Zsombor, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese, az OrthoSera ügyvezetője. – Az összes szakértő elmondta Merkely Bélától Jakab Ferencig, hogy járvány van, sőt egyre erősödik és terjed, a számadatok is ezt bizonyítják. Nálunk és a környező országokban is. Naponta száz fölött van a halálozások száma. Aggasztó a helyzet” – teszi hozzá.
Megemlítem a kutatónak, hogy a saját környezetemben is sajnos ismerek tragikus eseteket, például az ökölvívóedzőét, akit két nap alatt vitt el a vírus, hozzátéve, hogy az illető tudomásunk szerint nem volt beoltva.
Ez a másik súlyos gond. Az emberek nem hiszik el, hogy járvány van, ergo nem oltatják be magukat, és ezáltal óriási veszélyt jelentenek önmagukra, a környezetükre, mindannyiunkra, mert ameddig nincs szinte teljesen átoltva a lakosság, addig lesz járvány, és amíg van járvány, addig betegek és halálesetek is lesznek. Az oltással nem csak saját magát védi az ember, hanem mindenkit. Minden egyes ember potenciális táptalaja a vírusnak, és mindenekelőtt a beoltatlan emberek.
Lacza Zsombor megerősítette azt az információt, miszerint november végére, december elejére várható a negyedik hullám tetőzése, de az egyrészt még odébb van, másrészt komoly problémát jelent, hogy a bizonyítottan hatékony plazmaterápiában fennakadások vannak. (A monoklonális antitest-terápia elsősorban a rizikócsoportba tartozók számára fontos, ők azok, akik egészségügyi okból nem kaphatnak vakcinát, erről bővebben itt írtunk.)
Azt veszik észre, hogy míg korábban napi húsz-harminc vérplazmadonor jelentkezett, addig mostanság átlagban napi egy donorral számolhatnak. Ebből következtetnek arra, hogy az emberek nem veszik komolyan a járványt.
Pedig legalább napi öt vérvételre, plazmaadásra lenne szükség, hogy ki tudják elégíteni azt az igényt, ami már most megvan.
A cég által alkalmazott plazmaterápia hatásos, az Infectious Diseases and Therapy(Fertőző betegségek és azok terápiája) című tudományos folyóirat is befogadta és publikálta a témában írt értekezésüket dr. Fodor Eszter kolléganőjük tollából. Ebből a publikációból feketén-fehéren kiderül, hogy a plazmaterápia milyen eredményeket ért el a magyar populációban.
Ha a betegség kimutatásától számított három napon belül alkalmazzák a terápiát, akkor azonnal csökkennek a beteg gyulladásos panaszai, az úgynevezett citokinvihar.
És még valami: ez az egyetlen terápia, amely követni tudja a mutációkat.
Hiszen mindig az aktuálisan gyógyultak vérplazmáját használják fel, azokét, akiket az aktuális mutánsok fertőztek meg.
(Borítókép: Vérplazmát ad egy nő 2020. április 28-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
