Kevés a vérplazma, akadozik a terápia

DBZOL20200428006
2021.11.20. 14:54
A koronavírus által okozott megbetegedésre hatékony gyógymód a plazmaterápia, amit az OrthoSera csapata készít, és a kórházak alkalmazzák kiváló eredménnyel. Csakhogy miközben a járványhelyzet fokozódik, és a kórházak újra igénylik a plazmát, az utóbbi időben szinte teljesen elfogytak a donorok, márpedig nélkülük nem működik a gyógymód. Lacza Zsombor ügyvezető úgy látja, ismét fel kell rázni az embereket, minden szempontból.

„Az emberek a járvány kitörése óta eltelt lassan két év alatt mintha már immunissá váltak volna a szörnyűségekre, és úgy tűnik, nem hiszik el, hogy járvány van – mondta az Indexnek dr. Lacza Zsombor, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese, az OrthoSera ügyvezetője. – Az összes szakértő elmondta Merkely Bélától Jakab Ferencig, hogy járvány van, sőt egyre erősödik és terjed, a számadatok is ezt bizonyítják. Nálunk és a környező országokban is. Naponta száz fölött van a halálozások száma. Aggasztó a helyzet” – teszi hozzá. 

Megemlítem a kutatónak, hogy a saját környezetemben is sajnos ismerek tragikus eseteket, például az ökölvívóedzőét, akit két nap alatt vitt el a vírus, hozzátéve, hogy az illető tudomásunk szerint nem volt beoltva.

Ez a másik súlyos gond. Az emberek nem hiszik el, hogy járvány van, ergo nem oltatják be magukat, és ezáltal óriási veszélyt jelentenek önmagukra, a környezetükre, mindannyiunkra, mert ameddig nincs szinte teljesen átoltva a lakosság, addig lesz járvány, és amíg van járvány, addig betegek és halálesetek is lesznek. Az oltással nem csak saját magát védi az ember, hanem mindenkit. Minden egyes ember potenciális táptalaja a vírusnak, és mindenekelőtt a beoltatlan emberek.

Lacza Zsombor megerősítette azt az információt, miszerint november végére, december elejére várható a negyedik hullám tetőzése, de az egyrészt még odébb van, másrészt komoly problémát jelent, hogy a bizonyítottan hatékony plazmaterápiában fennakadások vannak. (A monoklonális antitest-terápia elsősorban a rizikócsoportba tartozók számára fontos, ők azok, akik egészségügyi okból nem kaphatnak vakcinát, erről bővebben itt írtunk.)

Azt veszik észre, hogy míg korábban napi húsz-harminc vérplazmadonor jelentkezett, addig mostanság átlagban napi egy donorral számolhatnak. Ebből következtetnek arra, hogy az emberek nem veszik komolyan a járványt.

Pedig legalább napi öt vérvételre, plazmaadásra lenne szükség, hogy ki tudják elégíteni azt az igényt, ami már most megvan.

A cég által alkalmazott plazmaterápia hatásos, az Infectious Diseases and Therapy(Fertőző betegségek és azok terápiája) című tudományos folyóirat is befogadta és publikálta a témában írt értekezésüket dr. Fodor Eszter kolléganőjük tollából. Ebből a publikációból feketén-fehéren kiderül, hogy a plazmaterápia milyen eredményeket ért el a magyar populációban.

Ha a betegség kimutatásától számított három napon belül alkalmazzák a terápiát, akkor azonnal csökkennek a beteg gyulladásos panaszai, az úgynevezett citokinvihar.

És még valami: ez az egyetlen terápia, amely követni tudja a mutációkat.

Hiszen mindig az aktuálisan gyógyultak vérplazmáját használják fel, azokét, akiket az aktuális mutánsok fertőztek meg. 

(Borítókép: Vérplazmát ad egy nő 2020. április 28-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)