Orbán Viktor a kötelezettségszegési eljárások felfüggesztését kéri az Európai Bizottságtól

Az Ursula von der Leyennek küldött levélben – amelyet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője bocsátott az MTI rendelkezésére hétfőn – a kormányfő kiemelte: az Európai Unió keleti határain kibontakozó helyzet, valamint a bizottság és Magyarország között zajló viták megválaszolatlanul hagytak néhány kulcsfontosságú kérdést.

Kifejtette: a globális kihívások megkövetelik a válságokkal szembeni ellenállóképesség növelését. Ebben a szellemben döntött úgy Magyarország tavaly júliusban, hogy nem válik a Covid által sújtott unió pénzügyi helyreállításának akadályává.

A miniszterelnök úgy fogalmazott:

el kell ismernünk, hogy a jelenlegi rendkívüli helyzetet is különleges intézkedésekkel kell kezelni. A biztonságunk és területi integritásunk forog kockán.

Következésképpen ebben a helyzetben a jelenlegi jogi kereteket a valósághoz kell igazítani, és „a tagállamokat nem lehet felelősségre vonni vagy büntetni azért, mert működőképes – egyszersmind arányos – megoldásokat alkalmaznak a mindnyájunkat fenyegető kihívásokra” – írta Orbán Viktor.

Arra is kitért: szerinte az Európai Tanács 2021. október 21–22-i következtetéseiben egyhangúlag úgy döntött, hogy sürgős intézkedéseket kell hozni a közelmúltbeli migrációs nyomás ellen, és felkérték a bizottságot, hogy tegyen javaslatot az Európai Unió jogi keretében szükséges változtatásokra, valamint megfelelő pénzügyi támogatáson alapuló konkrét intézkedésekre, hogy biztosítani lehessen az azonnali és megfelelő válaszlépéseket. Ennek az indoka az volt, hogy a jelenlegi jogi keret nem tükrözi a valóságot, elavult és működésképtelen – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint

talán mindannyian egyetérthetünk abban, hogy a jelenlegi jogi keret nem biztosít megfelelő eszközöket, amelyeket a nyomás alatt álló tagállamok válsághelyzetben alkalmazhatnak.

Kiemelve csak a jelenlegi rendszer leggyengébb láncszemét: a tagállam területére történő belépés jogát mindenki számára biztosítani kell, anélkül hogy lehetőség lenne a kérelmező hátterének alapos vizsgálatára a határon, mielőtt engedélyeznék a belépést az országba – mutatott rá.

Orbán Viktor azt is hozzátette: amint a kérelmező az unió területén van, a menekültügyi eljárás befejezése előtt távozik az általa kívánt célországba, ezért nem lehet kiküszöbölni a másodlagos mozgás kockázatát, amely más tagállamokat arra ösztönöz, hogy a schengeni határellenőrzési kódexszel ellentétes belső határvédelmet tartsanak fenn.

A miniszterelnök úgy véli, a különleges körülmények különleges intézkedéseket igényelnek. Ez volt a helyzet a Covid-válság esetében is, amikor úgy döntöttek, hogy lazítanak az állami támogatás szabályain és aktiválják az általános mentességi záradékot, így lehetővé téve a tagállamoknak, hogy eltérjenek a költségvetési követelményektől.

Felidézte: amikor az Európai Bizottság úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít azzal a megoldással szemben, amely mellett Magyarország a migrációs válság kezelése érdekében döntött, a migrációs nyomás elsősorban Európa déli határait érintette: keletről a nyugat-balkáni útvonalon, valamint délről a Földközi-tengeren keresztül.

Magyarország rendíthetetlenül védte Európa és annak állampolgárai biztonságát azzal, hogy fizikai akadályt emelt, és mindent megtett annak érdekében, hogy különbséget tegyen azok között, akik nemzetközi védelemre szorultak és azok között, akik csak az európai élet gazdasági előnyeit keresték

– fogalmazott.

Orbán Viktor szerint mindazonáltal az európai uniós jogi keret következetesen kudarcot vallott a kialakult helyzet kezelésében, ahogyan azok, a tagállamok teljes körű támogatását soha nem élvező javaslatok is, amelyeket az elmúlt hat évben láthattak.

„Most új realitásokkal kell szembenéznünk” – szögezte le a miniszterelnök. A gazdaságok nehézségekkel küzdenek, és a migrációs nyomás nemcsak délen, hanem a keleti határokon is növekszik.

Azt is írta az Európai Bizottság elnökének:

Be kell látnunk, hogy a jelenlegi válság súlyossága még a gazdasági helyreállításról szóló vitáknál is nagyobb kihívások elé állít minket.

Orbán Viktor ezért „a súlyos és sürgősen megoldandó válság fényében” arra kérte a bizottságot, hogy tegyen javaslatot a jogi keretrendszer megváltozott realitásokhoz igazított átalakítására, haladéktalanul szüntesse meg a hatályban lévő, elavult és a helyzet megoldását gátló szabályozás kikényszerítését, és függesszen fel minden olyan kötelezettségszegési eljárást, amely aláássa a tagállamok területi és nemzeti integritása, valamint polgárai biztonságának védelmét célzó intézkedéseit.

Viták kereszttüzében: migráció, határvédelem, jogállamiság 

November 12-én az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, és pénzbírság kiszabását kéri, amiért

Magyarország nem tartotta be a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos bírósági ítéletet.

Az Európai Bizottság közleménye szerint Magyarország mindaddig nem foglalkozott az ítélet több elemével.

November 16-án az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága ismertette ítéletét, amely szerint Magyarország megsértette az uniós jogot azáltal, hogy büntethetővé tette a nemzetközi védelemre jogosulatlanok menekültügyi eljárásának kezdeményezését segítő tevékenységet. Az MTI megírta: az ügy előzménye, hogy a magyar Országgyűlés 2018 júniusában elfogadta a Stop, Soros! törvénycsomagot, amelynek alapján büntethető lett az illegális bevándorlás elősegítése, támogatása.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében az uniós bírósághoz fordult, azt kifogásolva, hogy Magyarország az uniós menekültügyi jogszabályokba ütközően korlátozza a menedékkérőknek tanácsadást és segítséget nyújtók tevékenységét, valamint megsérti a menedékkérők arra vonatkozó jogát, hogy ténylegesen találkozhassanak és kapcsolatban lehessenek az ilyen tevékenységet folytató szervezetekkel és emberekkel.

Varga Judit igazságügyi miniszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) azt mondta: az Európai Bíróság és az Európai Bizottság azt akarja elérni a Stop, Soros! törvénycsomag ügyében hozott ítélettel, hogy Magyarország engedje be a migránsokat, törekvésük azonban nem éri el célját, mert „Magyarország-erőd áll még”.

A miniszter a német lap november 20-i számában megjelent interjúban azt is kijelentette: Magyarországnak pénzügyi támogatást kell kapnia a határkerítés megépítéséhez. Azt is hangsúlyozta, hogy a kötelezettségszegési eljárásokat mindaddig le kell állítani, amíg nincs „közös, működőképes megoldás a migrációs válság kezelésére”.

A miniszterelnök mostani levelére a közösségi oldalán reagálva azt írta, mára bebizonyosodott, hogy a határzár a legmegfelelőbb eszköz az illegális bevándorlás megállítására. Varga Judit szerint eljött az idő, hogy az Európai Bizottság végre leszálljon a realitás talajára, és azonnal megszüntesse a kötelezettségszegési eljárásokat.

Orbán Viktor november elején már levelet írt Ursula von der Leyennek, és kifejtette: új migrációs válság bontakozik ki az Európai Unió kapui előtt, Magyarország megvédte a déli külső határszakaszokat, most azonban ideje, hogy az Európai Unió méltányos hozzájárulást vállaljon a határvédelem költségeiből.

A napokban a Politico azt írta: az Európai Bizottság készen áll arra, hogy levelet küldjön a lengyel és a magyar kormány részére. A lap hozzátette: ez az első informális lépés lehet abban a folyamatban, amelynek végén előfordulhat, hogy megvonják az EU-s támogatásokat a két országtól jogállamisági problémákra hivatkozva. Az Eurologus kérdésére a bizottság szóvivője megerősítette: az Európai Bizottság hivatalos levélben szólította fel Magyarország és Lengyelország kormányát, hogy adjon számot a jogállami feltételrendszer előírásaival kapcsolatban.

(Borítókép: Orbán Viktor 2021. november 14-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)