Most úgy tűnik, már csak a természetes fertőződés állíthatja meg a vírust

Egy vírus reprodukciós számát (R-szám) folyamatosan nyomon kell követni pandémia idején, hisz ennek értéke mutatja meg, hogy a járvány előretör, stagnál vagy visszaszorul éppen. Ha az R értéke 1, az azt jelenti, hogy egy fertőzött átlagosan egyetlen másikat fertőz meg, s ahogy emelkedik az érték, ezzel arányosan gyorsul a vírus terjedése. A kórokozó terjedését akkor sikerül megállítani, ha az R-szám 1 alá csökken.

A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának megbízott igazgatója, Oroszi Beatrix még egy október 20-i egészségügyi konferencián jelezte, hogy az R-szám épp előző nap 1,3-ra nőtt, miközben október harmadik hetéig 1,1-1,2 volt. Azt ő sem tudta megmondani, ez hoz-e járványügyi fordulatot, azt viszont biztosra vette, hogy ha a reprodukciós érték 1,3-1,4-re emelkedik, és stabilan ott ragad, akkor ugyanolyan erősségű hullámra lehet számítani, mint a 2. és a 3. hullámban. Oroszi hozzátette, hogy ez az 1,3-as szám a negyedik hullámban addig regisztrált legmagasabb érték.

Röst Gergely, aki a miniszterelnök Covid-háttérstábjának egyik fontos tagja, a Járványmatematikai modellező és epidemiológiai elemző munkacsoportot vezeti, már november harmadikán azt írta egyik portfoliós cikkében, hogy az R-szám 1,4-1,5-nél tart. Ez alapján valóssá vált a korábbi félelem,

Az Ourworldindata adatösszegző portál térképe azt mutatja, jelenleg Európában a legmagasabb a reprodukciós szám, azon belül is Magyarországon. Így fest a lista eleje miniállamok nélkül a – számítás késleltetése miatt – jelenlegi legfrissebb adatok alapján.

1. Magyarország: 1,86
2. Lengyelország: 1,52
3. Belgium: 1,51
4.  Svájc: 1,48
5. Izland: 1,47

Október 10-én vettük át a vezetést a lengyelektől, s november eleje óta nemhogy javult volna a helyzetünk, inkább romlott, nálunk a legmagasabb az R-szám az egész világon.

Az első vírushullám idején 1,79-en tetőzött az R-érték, tavaly nyáron pedig nagyon rövid időre 2,35-re ugrott, ami a mindenkori csúcs. A második és a harmadik hullám idején sem lépte át az 1,46-ot. Ami jelenleg igazán aggasztó, hogy ilyen magas R-szám még sosem párosult ilyen magas napi fertőzésszámmal. Magyarul most úgy fest, a vírus töretlenül terjed.

Ferenci Tamást többször is faggattuk már a reprodukciós rátáról. Most arra hívta fel a figyelmünket, hogy az R-érték számításánál van módszertani különbség: az Ourworldindata a Francisco Arroyo-Marioli és munkatársai által idén januárban közölt modell szerint számol. A biostatisztikus, aki szintén tagja a Járványmatematikai modellező és epidemiológiai elemző munkacsoportnak, két másik, klasszikusabb eljárást alkalmaz a honlapján, ezek megerősítik az Oroszi és Röst által elmondottakat, illetve az látszik belőlük, hogy november végéhez közeledve némi csökkenéssel ismét 1,2–1,3 közé tehető a reprodukciós szám.

Mivel (kétadagos) átoltottságban hosszú ideje képtelenek vagyunk elmozdulni a 60 százalékról, a kormány pedig nem rendelt el más, átfogó védelmi intézkedést a kötelező maszkviseleten kívül, minden jel arra mutat, és Ferenci Tamás is ezt mondja, hogy ezeken felül

Ha ugyanis a vírus fertőzőképessége nem változik, és a kontaktusok száma sem, akkor az R azon múlik, hogy hány ember fogékony a fertőzésre. Ezt ma sajnos sokkal gyorsabban csökkenti a betegségen átesés, mint a védőoltás. Magyarul átütő mesterséges immunizálás híján a természetes immunizáció révén szerez védettséget a populáció egy igen jelentős része.  

Valamint hogy ezeknek a betegeknek az ellátása mennyire terheli még jobban a már most is túlterhelt egészségügyi rendszert, ami ráadásul szintén tovább rontja az ellátott betegek kilátásait.

A platóra várva

Az egyes országok hivatalos kormányzati statisztikáira (is) támaszkodó Ourworldindata országprofiljában azt látjuk, hogy a második hullám felfutó szakasza december 3-ig tartott, onnantól estek az esetszámok. A 7 napos mozgóátlag a csúcspont környékén 4105 és 5628 között volt. A harmadik hullám január végén indult, majd egy meredek márciusi emelkedés és egy pár napos csökkenés után március 26-a környékén érte el a platót. A tetőzés körül a 7 napos mozgóátlag 7129 és 9253 között változott.

Ehhez képest most még nem látjuk a platózást, több szakember november végére, december elejére jósolja, bár például Csilek András, a Magyar Orvosi Kamara B.-A.-Z. megyei elnöke szerint egyelőre nem lehet pontosan látni, mikor érünk oda, a plató pedig meglátása szerint elnyújtott lesz. Ha mégis a november végi–december eleji feltételezésre alapozunk, mintegy másfél-2 héttel vagyunk a negyedik hullám csúcsa előtt, soha nem látott R-értékkel, és az elmúlt héten (november 18-ig) 6802–7969 között alakult a 7 napos fertőzöttségi mozgóátlag, vagyis a harmadik hullám hasonló időszakának esetszámait látjuk, viszont továbbra sem tudjuk biztosan, mikor jön a plató.

Ha egy pillantást vetünk a napi halálozásra, a 7 napos mozgóátlag alapján azt látjuk, hogy 2021. november 18-án 127 halottat rögzítettek, míg a második hullámban november 29–30-án jártunk ugyanitt, a csúcsot bő három héttel később, december 23-án értük el (176 halott). A harmadik hullámban a felfutó szakasz elején, március 7-én jegyeztek 127 Covid-áldozatot, és a csúcs csak 5 hétre rá, április 13-án következett, ekkor 269-en haltak meg – 7 napos átlagon nézve.

Reméljük, nekünk már nem kell 5 hetet várnunk az újabb csúcsig, ugyanis november 1-je óta, vagyis 18 nap alatt triplázódott a halottak száma. Ha még öt hetet kellene várnunk, és ilyen ütemben nőne a Covid-halottak száma, megdöntenénk a mindenkori csúcsot, mégpedig azt, amikor egymillió főre vetítve Peru után nálunk haltak meg a legtöbben a világon.

(Borítókép: Védőfelszerelést viselő orvos a fővárosi Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 9-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)