Koronavírus adatok

2022. jan. 20.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ágnes
-5 °C
2 °C

Tarlós István: A Városháza-ügynek a rendőrségen a helye

D SOS20191012004
2021.11.27. 16:56
A jelenlegi Városháza-ügyet aligha lehetséges egy önkormányzati vizsgálóbizottság keretei között tisztázni – nyilatkozta az Indexnek Tarlós István, és hozzátette: az ilyen gyanús eseteknek a rendőrségen a helyük. A volt főpolgármester szerint a tömegközlekedés működése felfüggesztésének ötlete pedig egy buta blöff volt Budapest vezetése részéről.

A Városháza-ügy kapcsán felvetődött a kérdés, hogy miért is ne lehetne eladni egy olyan rossz állapotban lévő, túl nagy és nemigen praktikus épületet, mint a Városháza. Ön mit válaszolna erre?

Tényleg nagy a Városháza, de a főépület 1894-ben is ekkora volt már, pedig a város akkor jóval kevesebb problémával kellett szembenézzen, mint ma. A Városháza mindenütt fontos szimbólum, és mi el is készítettük ezért a felújítás terveit. Ez a barokk épület műemlék, emellett pedig az önkormányzat elidegeníthetetlen törzsvagyonának a része. Ezért is gondolom haszontalannak, hogy megpróbálják Barts Balázs szerepét kizárólagossá formálni az ügyben, mivel ő semmilyen módon nem tudta volna kivenni az épületet a törzsvagyonból. Ez a teória teljesen illogikusan hangzik.

Az, hogy valami illogikus, még nem jelenti feltétlenül azt, hogy ne lenne igaz. Ön elképzelhetetlennek tartja, hogy a főpolgármester az igazat mondta a fővárosi vagyonkezelő vezetőjének szerepéről?

Azért nehéz egzakt választ adni erre a kérdésre, mert a főpolgármester összevissza beszél. Lehetetlen átlátni ezt a kuszaságot. Legutóbb már az orosz elnök személyét vizionálta Karácsony Gergely az eladási história mögé. Amit nehéz intellektuálisan követni, különösen azért, mert közben azt is ismételgeti, hogy nincsen Városháza-ügy. Az a véleményem, hogy nem életszerű feltételezni, hogy a főpolgármester egyik beosztottja ahogy Karácsony Gergely újabban állítja az ő akarata ellenére, a saját szakállára elkezdi árulni a főnöke irodáját.

Karácsony Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy Barts Balázst még ön nevezte ki. Mit szól ehhez?

Igen, én neveztem ki Barts Balázst. A rendszeren belülről, a vízművektől emeltük át a vagyonkezelő élére. Nekünk nem voltak egyébként rossz tapasztalataink vele. Azt pedig nem tudom értelmezni, hogy milyen összefüggés lehet egy 2014-es kinevezés és egy esetleges 2021-es esemény között. Mindenesetre két nappal a városvezetés bátor védekezése után Karácsony már azt közölte, hogy éppen a korábbi években tanúsított érdemeire való tekintettel részesítette enyhe fegyelmiben Barts Balázst. Én nem tudok logikus összefüggést felfedezni e két nyilatkozat között.

Karácsony Gergely először azt mondta, nincs mit vizsgálni az esetleges jutalékos rendszer kapcsán, most mégis alakítottak egy vizsgálóbizottságot a Városháza-ügyben. Mi történhetett ön szerint?

Nem tudhatom, hogy pontosan mi az igazság. Azt látjuk, hogy a minap összetákoltak egy vizsgálóbizottságot, amiben a vizsgálandó grémium emberei vannak többségben. Ez már önmagában is egy svihák gondolat, mert a bizottsági szavazásnál ők dönthetik majd el, hogy mi kerüljön be a bizottság jelentésébe.

Ráadásul a közgyűlés határozatában – mintegy 20 napos határidővel – felsorolták a feladatokat, amikkel megbízták a bizottságot, és ezzel korlátozták annak mozgásterét, mert a bizottság azzal nem foglalkozhat, amivel nem bízták meg.

Az pedig egy a sajtóban kialakult meddő vita, hogy meghívhatják-e Bajnai Gordont, vagy sem, mert a bizottság nem egy hatóság, és a hívására senki nem köteles elmenni. Ha Bajnai nem megy oda, akkor az ő kulcsfontosságú mondatai tárgyát sem képezhetik a vizsgálatnak, aminek így persze nem lesz sok értelme.

Mit kellett volna ön szerint Karácsonynak tennie, ha a vizsgálóbizottság felállítása sem elégséges lépés?

A jelenlegi Városháza-ügyet mindenestől aligha lehetséges egy önkormányzati vizsgálóbizottság keretei között tisztázni. Az ilyen gyanús ügyeknek a rendőrségen a helyük, de ennek eldöntéséhez nem nélkülözhetetlen egy laikus és politikailag motivált önkormányzati vizsgálóbizottság.

Az ön időszakát is vizsgálja egy fővárosi bizottság. Erről mi a véleménye?

A mi éveink vizsgálatára már másfél éve létrehoztak egy bizottságot, ami azóta sem ásott ki semmit. Ugyanakkor a városvezetés által rájuk szignált ügyek jó részében már jóval az előtt feljelentést tett maga a városvezetés, hogy a bizottság egyáltalán nekifogott volna a vizsgálatnak. A négy leginkább fajsúlyos esetben pedig már a rendőrség is lezárta vizsgálatát bűncselekmény hiányában. Ez a bizottság a munkája befejeztével legfeljebb arra tehetne javaslatot, hogy tegyenek feljelentést, de ez már régen megtörtént. Ilyenkor sejthetően az a cél, hogy minél hosszabb ideig kommunikációs eszközökkel erősítsék egy adott politikai közösséggel szemben az ellenérzést az arra amúgy is fogékony választói szegmens körében.

Mindkét bizottság munkáját értelmetlennek tartja tehát?

A mi időszakunkat vizsgáló bizottságot a momentumos főpolgármester-helyettes, Kerpel-Fronius Gábor a Tarlós-éra korrupciógyanús ügyeinek felderítésére hozta létre, miközben elegánsan ide soroltak abszolút a Demszky-érához tartozó ügyeket is, például a 4-es metrót, ahol az összes szerződést 2002 és 2010 között kötötték. Nekünk már csak az a megtisztelő feladat jutott, hogy mindezt rendbe tegyük. Az sem értelmezhető egyébként, hogy egy ilyen laikus bizottság hogyan akarja áttekinteni, pláne értékelni azt a sok ezer oldalas anyagot, ami 15 év alatt az ügyben felhalmozódott a legkülönbözőbb helyeken, és amit már két ország rendőrsége is vizsgált hosszú éveken keresztül.

Nem feltételezhető, hogy ez a bizottság elboldogulna a feladattal, ezért megkérdőjelezhető komolyságú a munkájuk.

Az pedig, hogy a pandémia miatt nem tudtak semmit végezni másfél éven keresztül, szintén nehezen hihető, hiszen mindenütt vannak ma már online értekezletek és megbeszélések, és ennek ebben az esetben sem volt semmi akadálya. Most 248 nappal még meg is hosszabbították ennek a bizottságnak a mandátumát, nyilván kommunikációs céllal. A Városháza eladásának ügyét vizsgáló bizottság pedig alig kapott néhány hetet a munkára. Szerintem ez is önmagáért beszél. Mindez nem szól másról, mint a politikáról.

A Városháza eladásának terve mellett az elmúlt hetekben több gyanús ingatlanügyletről is szó volt a sajtóban. A főpolgármester ezek esetében is azzal érvelt, hogy az ön idejében kezdődtek az eladások. Mit válaszolna erre?

Amit Karácsony Gergely mondott, az ennél sokkal több volt. A főpolgármester szavaiból ugyanis nem lehetett másra következtetni, mint arra, hogy ő nem tehetett volna egyebet, mint hogy eladja ezeket az ingatlanokat. Én még emlékszem arra, amikor Karácsony Gergely 2018-ban mindenféle gazságnak elmondta a zuglói parkolási szerződést az ATV-ben, majd éppen ő szentesítette ezt a szerződést mindenféle ellenvetés nélkül, és végül elmagyarázta, hogy egyedül ő nem hibás. Ha Karácsony Gergely megijed egy váratlan helyzettől, akkor általában menekülni kezd, és gyorsan rámutat valaki másra. Nem értem ugyanakkor, hogy miért mond olyan valótlan állításokat a főpolgármester, amiket bárki könnyen ellenőrizhet.

Akkor tehát nem az ön idején kezdődtek az értékesítések?

A Nagytétényi úti telket hamar be lehetett azonosítani, de olyan, hogy Bécsi út 343., már jó ideje nincsen. Itt ugyanis telekmegosztással 4-5, egymástól független telket alakítottak ki, amelyek közül egyet korábban 2018-ban valóban eladtak, de annak nincs semmi összefüggése a most vitatott telkekkel, az elmúlt hetekben említésre került személyek – Kiss Ambrus és Tordai Csaba – ugyanis akkor még nem voltak a fővárosnál. Három tökéletesen beazonosítható telekről volt szó a vitában. A vagyonkezelő szervezet összeállítása alapján a közgyűlés évtizedek óta mindig kijelöli az értékesíthető ingatlanok listáját. Ezek gyakran a költségvetés tervezetébe is bekerülnek, de ez semmilyen kötelezettséget nem jelent sem praktikus, sem jogi értelemben. Karácsony Gergely most azzal manipulál, hogy megpróbálja ezt a lehetőséget a konkrét eladás elindításaként bemutatni, de ez kóklerség. Az eladás legelső konkrét lépésre ugyanis az, ha a telek értékesítésére kiírják a pályázatot. A kiírás és minden további lépés – a szerződéskötést is ideértve – mindhárom szóban forgó ingatlan esetében 2020 áprilisa óta történt, azaz Karácsony Gergely mindhárom esetben valótlanságot állított.

Ön azt állítja tehát, hogy hazudott a főpolgármester?

Karácsony Gergely azt mondja, hogy igazolni tudja az állításait. Én mindössze várom azt az iratot, ami igazolná, hogy 2019 októbere előtt olyan döntés született volna, ami kikényszerítette a telkek 2020–2021-es eladását. Azt a bizonyítékot is szeretném látni, ami arra kényszerítette volna Karácsonyékat, hogy 2021-ben svindlizzenek. Én úgy látom egyébként, hogy ezekben az ügyekben a feljelentőknek nem azzal van bajuk, hogy ezeket a telkeket eladták, hanem azzal, ahogyan értékesítették őket. Mindannak, amit az előbb elmondtam, egyébként bárki könnyen utánanézhet, és ellenőrizheti a valóságtartalmát.

A főpolgármester szerint „bliccel a kormány”, és nem fizetik ki azt a 12 milliárd forintot, ami járna a BKV-nak. A héten még a tömegközlekedés leállítása is szóba került. Mit gondol erről?

A szóban forgó 12 milliárd forint egy megállapodás alapján jár a fővárosnak, amit bizonyos időközönként meg kell hosszabbítani. Én úgy tudom, hogy a főváros ezt még nem írta alá.

A BKV leállításának belengetése egy buta blöff volt. Egy ilyen szolgáltatás szándékos szüneteltetését ugyanis vitathatatlan érvekkel szükséges alátámasztani, különben a főváros kifizethetetlenül hatalmas kártérítési perek elé nézne.

Ilyen érvei pedig kizárt dolog, hogy legyenek a fővárosnak, mert ehhez az kellene, hogy előbb szinte minden leálljon, mivel a tömegközlekedés biztosítása kötelező alapfeladat. Feltételezem, közben rájöttek a fővárosnál is, hogy hebehurgya módon dobták be ezt a blöfföt, és ezért nyugodtan mernék fogadni arra, hogy nem fogják leállítani a tömegközlekedést.

A főpolgármester állítása szerint most vészesen hiányzik az említett 12 milliárd, szeptembertől viszont, az előválasztási kampány idején a pandémia ellenére bevezették a 14 éven aluliak ingyenes utazását, ami egyes számítások szerint évente éppen 12 milliárdba kerülhet a fővárosnak. Mit gondol erről?

A 14 év alattiak az általános iskolás korosztály tagjai, akik – a középiskolásokkal ellentétben – csak szórványosan használják a tömegközlekedést, mert rendszerint a hozzájuk legközelebb eső általános iskolába járnak. Nem volt tehát rettenetesen nagy teljesítmény sem politikai, sem praktikus értelemben ez az engedmény. Ráadásul semmiképpen sem volt indokolt a BKV pénzügyi helyzetét figyelembe véve. 2011 és 2019 között a BKV nem vett föl működési hitelt, pedig mi 73 milliárd forint működési BKV-hitellel vettük át a fővárost. Hogy miért volt kötelező ennyi pénzt eltapsolni és pont egy ilyen időpontban teljesíteni azt az ígéretet, amit előtte két évig nem teljesítettek, az meglehetősen érdekes kérdés. Itt nyilvánvalóan politikai döntésről volt szó.

Karácsony Gergely nem először kéri számon a kormányon, hogy szándékosan tesz keresztbe a főváros vezetésének. Mit gondol erről? Nincs mindebben valamennyi igazság?

Azt én sosem állítottam, hogy a főváros állandóan kényelmes helyzetben lenne, mert már Demszky Gábor is örökös harcban állt a Horn-kormánnyal a forrásmegosztásról. A mostanában használt „kivéreztetés” kifejezés ugyanakkor erős túlzás, különösen, ha az általunk otthagyott mintegy 200 milliárd forintnyi forrást is figyelembe vesszük, amit nem igaz, hogy kitöltöttek az addigi kötelezettségvállalások. A jelenlegi kormány önerejéből is számos fejlesztést végez Budapesten. Ezeket is a budapestiek kapják, és ne kizárólag a stadionokra gondoljunk.

Ha a főpolgármester nem kimondottan ellenséges a kormánnyal szemben, akkor lehetséges eredményesen együttműködni. Amikor például 2018-ban szóltam, hogy forráshiány van a hármas metró állomás- és alagút-felújításánál, a miniszterelnök napok alatt intézkedett.

Karácsony Gergely azonban provokatívan viszonyul a kormányhoz. Nekem is voltak vitáim, nem is kevés. Igaz, én nem az ellenzék szeme láttára folytattam ezeket. A mi időnkben az együttműködés mégis jelentős – még Nyugatról is hivatalosan dokumentált – elismeréseket eredményezett.

Karácsony Gergely legújabban már azzal érvel, hogy Budapest nettó befizetője lett a költségvetésnek. Ön szerint ez elfogadható?

A nettó befizető minősítés egy látványos, de egyben egyéni jogértelmezési és számítási kísérlet Karácsony Gergely részéről, amit az őt hűségesen támogató médiaszegmens minden kérdés nélkül továbbad. Én úgy látom, ennyiről van csak szó.

A jobboldalról rendszeresen azzal vádolják utódját, hogy semmilyen jelentős eredményt nem ért el két év alatt. Ön egyetért ezzel a megállapítással?

Mi 2011 júliusára rendbe tettük a borzalmas állapotban lévő Alstom-ügyeket, és körülbelül 35 milliárd forintot szereztünk vissza a fővárosnak. A Lánchídon és a Blaha Lujza téren kívül viszont most új fővárosi önkormányzati fejlesztést én nem látok, és ezt a két beruházást is teljes mértékben mi készítettük elő, majd 2019-ben – igen hosszú időre – leállították ezeket Karácsonyék. Ennél többet erről a kérdésről nem tudnék mondani.

(Borítókép: Tarlós István 2019. október 12-én. Fotó: Soós Lajos / MTI)



  • Vennék
  • Bankszámla