Vannak, akik azt sem tudják, hogy állatkínzást követnek el

Korábbi cikkünkben Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az Agrárminisztériumon keresztül válaszolva kérdésünkre kiemelt néhány pontot a csomagból:

• Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki az eltiltás ideje alatt követ el állatkínzást. Ha különös visszaeső, vagy méreg kihelyezésével több állatot elpusztít, öt évig büntethető, ahogy a méreg kihelyezésének előkészülete is jogi lépést von maga után.
• A javaslat egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné azt, aki az állatkínzást szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében tíznél nagyobb számú, kedvtelésből tartott állatra a jó gazda gondosságának elmulasztásával követi el.
• Az állattartástól való eltiltás esetében az a jelenlegi gyakorlat, hogy mivel a büntetőbíró nem szabhatja ki ezt a büntetést, így az ügyész külön polgári peres eljárásban kezdeményezheti. Az új javaslat lényege, hogy amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság arról értesíti az állatvédelmi hatóságot, hogy állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése bűncselekmény miatt az állattartót jogerősen elítélte, az állatvédelmi hatóság a bíróság értesítése alapján hatósági ellenőrzést folytat. A benyújtott előterjesztés szerint aki állatviadalon vesz részt, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető.
• Az állattartástól való eltiltás a Közigazgatási szankciók nyilvántartásába kerül, amelybe az állatvédelmi hatóság betekinthet. A javaslat szerint az állat büntetőügyben történő elkobzása esetén az állatvédelmi törvényben foglaltaknak megfelelően kell eljárni. A lefoglalás esetében az lenne a módosítás célja, hogy a büntetőeljárás során a lefoglalt állatokat csak a legszükségesebb ideig lehessen kedvezőtlen körülmények között elhelyezni.

A magyar politikában az a szokatlan helyzet állt elő, hogy az ellenzék – bár jó néhány módosító javaslatot benyújtott – támogatja a kormánypárti kezdeményezést.

Szükség volt rá, de még vannak hiányzó pontok

Tornóczky Anita, az Országos Állatvédőrség Alapítvány elnöke az Index kérdésére úgy fogalmazott, pártállástól függetlenül mindenki egyetért abban, hogy szükség van a változtatásokra, de itt nem lehet megállni, további lépéseket kell tenni, amelyeknek egy része már kidolgozás alatt van.

Az Országos Állatvédőrség Alapítvány elnöke szerint a szaporításnál és az állatviadaloknál lehet leginkább visszatartó ereje a szigorításnak, de

azokat az embereket, akik hanyagságból követnek el állatkínzást, például láncra kötik az állatot, nem takarítanak megfelelően, nem körmölnek megfelelően, és ezekkel maradandó károsodást vagy pusztulást okoznak, nem tartja vissza a kínzási tétel emelkedése, mert azt sem tudják, hogy állatkínzást követnek el.

Schneider Kinga, a Noé Állatotthon munkatársa ezek mellett kiemelte, hogy a mérgezés régóta probléma a természetkárosítással és az állatkínzással összefüggésben is, a javaslatcsomag kitér erre, valamint erősebben szankcionálja a visszaesőket, ami szintén előrelépés. A hiányos területek közül az eljárásgyakorlatra hívta fel a figyelmünket:

Az eljárásrend és az eljárásgyakorlat mindenképpen hiányzik, ahogy a gyepmesteri rendszer megreformálása is, az utóbbiról szóló javaslat már a döntéshozás kapujában lehet. Millió olyan pontja van az állatvédelemnek, amivel még lehet foglalkozni, de az is óriási előrelépés, ami most megtörténik.

Tornóczky Anita úgy látja, nehéz megítélni, hogy mennyire fognak visszaszorulni az állatviadalok a törvénycsomag elfogadása után, a kisebb volumenűeknek csökkenhet a száma, de ahol jelentős mennyiségű pénz van a viadalokban, ott nem biztos, hogy lesz visszatartó ereje.

Nemcsak a szigorítás fontos, hanem a hatóságok érzékenyítése is. Ez egy hosszú folyamat, de hiába ad lehetőséget a jogszabály arra, hogy szankcionáljanak, ha a szabályokat nem vagy nem olyan mértékben alkalmazzák. Elrettentő ereje a letöltendő börtönbüntetéseknek lehet

– mondta Tornóczky Anita, hozzátéve: az érzékenyítés képzéseket jelent, az Állatvédőrséggel minden megyeszékhelyen rendőrség által akkreditált képzés keretében meséltek a munkájukról, és adtak támpontokat.

Azt is kifejtette, fontos, hogy az eltiltásoknak legyen központi adatbázisa, ne fordulhasson elő olyan, hogy valakit például Gödöllőn eltiltanak az állattartástól, de elköltözik Szadára, és ott újra lesznek állatai az ellenőrzés hiánya miatt. Azt jó iránynak nevezte, hogy a lefoglalt állatokról minél előbb rendelkezzenek, így gyorsabban gazdára találhatnak.

A Nemzeti alaptantervbe is be lehetne építeni a felelős állattartást, vannak ilyen törekvések, idővel megvalósulhat. Ha a gyerek hazamegy, hatással lehet a szülőre, nagyszülőre, de a felnőtteket sokkal nehezebb edukálni, sokkal nehezebb keretet is találni rá.

Tornóczky Anita összességében pozitívan értékeli a törvénycsomagot, de még sok javaslat van az asztalon, és hosszú munka lesz felzárkózni Nyugat-Európához állatvédelemben és állattartási kultúrában, ehhez pedig nemcsak a társállatok, hanem a haszonállatok védelmét is szigorúbban kell ellenőrizni.

Schneider Kinga már önmagában azt a tényt is fontosnak tartja, hogy reflektorfénybe került az állatvédelem és az állatkínzók szigorúbb büntetése.

Az viszont örök dilemma, nemcsak az állat, hanem az emberellenes cselekményeknél is, hogy magának a törvénynek milyen visszatartó ereje van.

A Noé Állatotthon munkatársa Tornóczky Anitához hasonlóan a felvilágosítással összefüggő komoly problémák közé sorolja a nem megfelelő tartásból kialakuló állatkínzást.

Rengetegszer találkozunk azzal, hogy az emberek nem gondolják végig, mit tesznek, mert generációk óta ugyanazokat az eljárásokat használják. Vannak olyanok, akik szeretik az állatokat, mégis hidegvérrel vízbe fojtják az újszülött cicákat vagy kutyákat a nem kívánt szaporulat miatt. Ezt a törvény bünteti, de nem gondolják végig, mert a szüleik és a nagyszüleik is így tettek.

Schneider Kinga hangsúlyozta, hogy a felvilágosítás területén szintén van akarat és kezdeményezés, rengeteg civil szervezet, a Noé Állatotthon is dolgozik ezen, illetve egyre több pedagógus támogatja az oktatási célokat.

(Borítókép:  Solomiia Kratsylo / iStockphoto / Getty Images Hungary)